Regényes Civitas Fortissima

Ügyvédi irodát vezet, egyetemen tanít, hat könyvet jegyez, rajong a történelemért – dr. Kapa Mátyás regényt írt városunk dicsőséges napjairól. 

Mikor írta első regényét?

Sokáig kacérkodtam a gondolattal, végül 2012 decemberében kezdtem hozzá az elsőhöz. Mindenkinek van az életében olyan időszak, amikor szeretne valamilyen nagy művet alkotni, de aztán az emberek nagy része ezt kinövi. Körülöttem is ólálkodott a múzsa, igyekeztem elkergetni, cudarul bánni vele, de nálam valahogy kitartóbb volt ez a fránya nőszemély. Eddigi életem során írtam sokfélét, de igazi regényt először 37 évesen álltam neki papírra vetni. Ma úgy látom, el kellett érni egy bizonyos életkort, meg kellett élni bizonyos dolgokat ahhoz, hogy hitelesebben tudjam mindezt megtenni.

Honnan e nem hétköznapi kettősség, elvégre ritka, hogy egy jogász történelmi regényeket ír…

Nálam a jogi pálya és az írás jól kiegészítik egymást, sőt, még kapcsolódási pontok is fellelhetők. Egyes regényeimben például óhatatlanul felmerülnek érdekes jogtörténeti témák, fontos törvények, furmányos szerződések. A másik érintkezési pont a kutatás. Egy történelmi regény elkészítése során valós történelmi eseményeket mutatunk be, persze az írói fantáziával színesítve.

Egy ilyen könyv megírását alapos kutatómunkának kell megelőznie, ennek során jelentős könnyebbséget jelent számomra a jogtudományi kutatásokban megszerzett tapasztalat.

Miért éppen történelmi regények?

Egészen kicsi koromtól rajongtam a történelemért, számomra semmi sem lehet érdekesebb, mint egy valós történelmi eseményt feldolgozó kalandos és romantikus história, amely még az ismereteket is bővíti.

Honnan jött a balassagyarmati téma ötlete?

Regényíróként célul tűztem ki, hogy hazánk jelentősebb múltú városairól történelmi regényeket írjak. Az elmúlt két esztendőben Ceglédről és Kőszegről írtam egy-egy regényt, amelyeknek nagyon jó visszhangja volt. Újabb izgalmas témát kerestem, és egy gyarmati ismerősöm felvetésére bukkantam rá a csehkiverés történetére. Rögtön bele is szerettem. Szerencsére a város vezetésének is tetszett az ötlet, hogy a felkelés századik évfordulójára szülessen történelmi regény a témában, utat nyitottak a kutatáshoz, a közös gondolkodáshoz.

Mennyi a valóság és a fikció a regényben?

Törekedtem a hitelességre és a történelmi ismeretek bővítésére. Persze ez a kötet egy szépirodalmi mű, így a valós események feldolgozása mellett az írói fantázia is színesíti az elmesélt történetet. A hitelességhez szorosan hozzá tartozik, hogy a szereplők döntő többsége valós személy, és ami velük történik, annak nagyobbik része hiteles forrásokkal dokumentált tény.

Avasson be a kulisszatitkokba: hogyan dolgozik?

Minden a források olvasgatásával kezdődik. A regény egy idő után önálló életre kel, írja magát. Olyan dolgok, szálak is belekerültek, amelyek eredetileg fel sem merültek. Ilyen volt például a mostani regényben egy titokzatos láda, amelyről most nem árulom el, hogy mit rejt. Azért be kell valljam, munka mellett nem egyszerű írni, nehéz kiszakítani az időt a kutatásra, írásra. A határidő előtti utolsó napokban szoktam igazán sokat írni, az az időszak teljes extázisban telik. Szinte kilépek a való világból, a történet szereplői ott nyüzsögnek körülöttem a lakásban. Ilyenkor még a fürdőszobába is nehezebben jutok be, mert előfordul, hogy valamelyik szereplőm éppen fogat mos, és nem enged be… Számítógépen írok és főként éjszaka.

Tréfálkozva szoktam mondani, hogy az Ördög sosem alszik, így éjjel van időm írni…

Kevés az alvásigényem, és amikor az ügyfelek, a hallgatók és a családom tagjai már alszanak, valamivel el kell tölteni az időt. A források beszerzése, feldolgozása általában 6-8 hónap. Ezután kerülhet sor a szöveg megírására, ami hozzávetőlegesen 3-4 hónap. Balassagyarmat regénye kapcsán kevesebb idő állt rendelkezésre a kutatásra, de szerencsére itt a források összegyűjtése sokkal gyorsabban ment, mert korábban számos jó kiadvány született a témában. Ezek közül ki kell emelnem Gere József és Tyekvicska Árpád munkáit, ezek alapozták meg a csehkiveréssel kapcsolatos ismereteimet. A szakirodalmi műveken kívül kézbe vehettem olyan visszaemlékezéseket is, amelyekben a főszereplők – például Vizy Zsigmond, Rákóczy István – maguk számolnak be az események alakulásáról.

Ön szerint mi a Civitas Fortissima üzenete?

 A mai világnak nagy rákfenéje, hogy az értékek, magasztos gondolatok ki vannak téve a kisajátítás, kiforgatás vagy kigúnyolás veszélyének.

Aki olyan szavakat vesz a szájára, mint a hősiesség, a hazaszeretet, vagy az önazonosság megőrzésére való törekvés, könnyen megbélyegezhetik.

Ezért előre kell bocsátanom, nem öncélú pátoszként, hanem a legtisztább és a legegyetemesebb értelemben használva a szavakat, számomra a Civitas Fortissima üzenete: tenni, cselekedni, áldozatot vállalni a közösségért, amihez tartozunk. Családért, otthonért, nemzetért.

Szilágyi Norbert

Fotó: Boldizsár Ottó