Ne feledjük Széchenyi gondolatát: „Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem hogy munkáljon, alkosson, teremtsen.”

Balla Mihály, országgyűlési képviselő tartotta január közepén szokásos évértékelőjét a Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány felkérésére. Az alábbiakban közöljük beszédét, a fotókat Sümegi Tamás készítette.

Megtisztelő számomra, hogy a Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány újfent felkért arra, hogy beszéljek térségünk helyzetéről és az újév kapcsán azokról a tervekről, amelyek 2019-ben meghatározhatják munkánk és feladataink irányát. Köszönöm elnök úrnak a felvezető gondolatokat. Nagyon fontosnak tartom, hogy létrejött egy erős közösség, amelyiknek az erejét az a szellemiség adja, amelyet leginkább a lokálpatriotizmus szóval tudnánk meghatározni. A mai világban elengedhetetlen, hogy legyenek olyan közösségek, amelyek elsődleges feladatként a helyi identitás, a kulturális értékek és hagyományok megőrzését tűzik ki maguk elé célként. És ezek egyben egyfajta igazodási pontot jelentenek a térség fejlesztési tervezésében.  Ma már újra evidens, hogy Nyugat-Nógrád településeinek a fejlődése elképzelhetetlen az erős helyi identitás nélkül, és ez tartást ad mindannyiunknak.

Vannak, akik lenézők megyénkkel, térségünkkel szemben, pedig az elmúlt évek munkája, gazdasági fejlődése, önkormányzati és intézményi fejlesztései egyre eredményesebbé teszik vidékünket. Ha csak azt nézzük, hogy az itt székhellyel vagy telephellyel rendelkező cégeknek köszönhetően az egy főre jutó ipari termelés a megyék rangsorában a 10. helyre sorolja Nógrádot, van okunk a bizakodásra. Ráadásul a térségünk 84 településéből szinte mindegyiknek sikerült valamilyen helyi fejlesztést megvalósítania. Egyre többen mondják, hogy jól látni, ha megújul az óvoda, a bölcsőde, az iskola, a templom, a közösségi ház, az orvosi rendelő, az útjaink. Ezekre az eredményekre büszkének kell lennünk. Mielőtt túlságosan előre szaladnék tervezett előadásomon, előre bocsátom, hogy az eredményekről szeretnék összefoglalót adni, tudván azt, hogy nem minden részletre tudok majd kitérni. Igyekszem egy-egy témakört kiemelni, a sikerekre fókuszálni, miközben tisztában vagyok azzal, hogy még nagyon sok teendőnk van a térségünk felzárkóztatásában, de meggyőződésem, hogy jó irányba haladunk, és hogy meg kell tanulnunk büszkének lennünk arra, ha lépésről-lépésre fejlődni tudnak településeink. Ez adhat további erőt az újabb feladatok elvégzésére.

Tekintsük hát át 2018, a térségünk szempontjából legfontosabb történéseit:

Választottunk! A parlamenti választások határozták meg az év legfőbb történéseit. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy 1998 óta immáron hatodszor kaptam bizalmat a választóktól, nem is akármilyen mértékben, hanem a szavazatok több mint 54 %-val, azaz 29754 szavazattal. Ez 5190-nel több, mint 2014-ben. Óriási megtiszteltetés, de egyben legalább akkora felelősség is az ilyen mértékű támogatottság. Az pedig külön jó érzés, hogy országosan a Fidesz-KDNP szövetség a parlamenti mandátumok 2/3-át kapta meg a választóktól.

Az új parlament megalakulását követően a kormánypárti frakciók egyben maradtak, míg az ellenzéki frakciókból sorra léptek ki vezető személyiségek. Ma már az is nehéz dolog, hogy az ember kövesse az ellenzéki pártok frakcióinak helyzetét. Mert ha éppen nem „ajtónak futó”, vagy „Hogyan fetrengjek piszkosul bántott ellenzékiként a földön-„, vagy ki mászik át radikálisabban a kerítésen, vagy a lépcsőkorláton” versenyt rendeznek, akkor épp valamelyik képviselőjük kilép a saját frakciójából, vagy kizárják egymást a pártjukból. Eközben összefogásról beszélnek.. De ez legyen az ő bajuk, csak ne akarják bebeszélni, hogy az emberekért teszik mindezt.  Mert az is jól látható, hogy az ellenzéki pártokat csak az motiválja, hogy valamilyen akcióval akadályozzák a parlament működését, Jobbiktól a DK-ig MSZP-től az LMP-ig. Kíváncsi vagyok, hogy a pártjaikra szavazók mindezt hogyan élik meg. Mit gondolhat egy jobbikos szavazó, mikor az tapasztalja, hogy az általa választott képviselők összeborulnak Gyurcsány DK-jával.

És ez még csak a kezdet, mert májusban jönnek az európai parlamenti választások, aminek az előjátékát már most láthatjuk a különböző demonstrációkon. Már azt tervezik, hogy közös listát hoznak létre. Tehát ugyanazt akarják képviselni, függetlenül attól, hogy a választóik milyen megbízatással támogatták őket eddig.

Egyértelműen látszik az, hogy az Európa jövőjéről szóló választás két fő kérdése a migráció és a nemzeti szuverenitás megőrzése lesz az európai közösségen belül. Látszik, hogy kik támogatják az illegális bevándorlást és kik ellenzik azt. Fidesz-KDNP frakcióként következetes álláspontot képviselünk a migráció megállítása érdekében. Elutasítjuk az illegális bevándorlás könnyítését támogató döntéseket, mind az európai parlamentben, mind az ENSZ-ben.

A második sorsdöntő kérdés az, hogy milyen Európai Uniót szeretnénk? Egy föderatív Európát, ahol az Európai intézmények a nemzetek fölött állnak, vagy a nemzeti szuverenitásra, nemzeti értékekre és hagyományokra építő államok közösségét. Ahol a magyar magyar, a cseh cseh , a német német, a dán dán, a lengyel lengyel….és így alkotnak európai közösséget. Tisztán látszik, hogy ma vannak olyan erők, akik ezt másképp akarják, s valamiféle bevándorláson alapuló multi-kulturális világot akarnak Európában, mintha nem látnák a migráció okozta válságot és annak káros hatásait.

Bízom benne, hogy a választásokat követően a bevándorlásellenes erők kerülnek többségbe az európai intézményekben. A magam részéről ezért fogok dolgozni. Úgyhogy sorsdöntő választás elé nézünk Európa jövőjéről.

És ha már választások, akkor ne feledjük, hogy ősszel a helyi közösségek fogják önkormányzati vezetőiket megválasztani. Polgármesterek és helyi képviselők méretődnek meg. Tapasztalatom, hogy az emberek a helyi ügyekben is nagyon reálisan mondanak véleményt szavazataikkal, számba veszik településük fejlődését, és azt, hogy a helyi közélet szereplők mit is tettek mindezért. Úgyhogy választási szempontból erős évnek nézünk elébe. Sok sikert mindenkinek, aki versenybe száll a megmérettetésben.

Tisztelt Elnök úr! Hölgyeim és Uraim!

2018-ban a magyar gazdaság sikeresen zárta az évet. Miközben 2010-ben Magyarországon 3,7 millióan dolgoztak, addig ma 4,5 millióan, és ha minden jól megy, azzal kell számolni, hogy megközelítjük a teljes foglalkoztatottsági szintet. 4% fölötti a gazdasági növekedés, 2% a költségvetési hiány.

A december 21-én lezárult, családokról szóló nemzeti konzultációt közel 1,4millióan töltötték ki, a válaszok értékelése után további támogatások várnak a gyermeket nevelő családokra.

De a konzultációtól függetlenül már döntéseket hoztunk a családok további támogatásáról. Döntéseink lényege, hogy a családokat segítsük a gyermekvállalásban, az otthonteremtésben, a biztos megélhetésben. Mi a demográfiai problémákat, -amely ma egész Európának gondot okoz – nem migrációval akarjuk megoldani, hanem a családok támogatásával. Emeljünk ki néhány példát:

Január 1-től a minimálbér emelkedésének köszönhetően nő a gyermekgondozási díj (GYED), valamint a diplomás GYED összege, utóbbit az érintettek már a gyermek két éves koráig igénybe vehetik. A tartósan beteg gyermeküket otthon ápolók számára megjelenik a GYOD, amelynek összege 100 ezer forint és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható.

A gyermekgondozási díj (GYED) maximális összege 2019-ben eléri a bruttó 208.600 forintot, míg a diplomás GYED az alapképzésben résztvevő hallgatóknál 104.300 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 136.500 forintra emelkedik.

Januártól havi 40 ezer forintra emelkedik a kétgyermekesek családi adókedvezménye is, a kedvezményt már azok is igénybe vehetik, ahol érkezik a második gyerek, a várandóság 91. napjától.

Tovább bővül az otthonteremtési támogatás.

Fontos, hogy a családtámogatás mellett minél többen juthassanak minél jobb munkalehetőséghez.

Újabb előre lépésről született megállapodás a bérekkel kapcsolatban a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között a következő két évre január 1-jétől havi minimálbér 149 000 forint, 2020-tól 161 000 Ft lesz.

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén

január 1-jétől havi bérminimum 195 000 forint, 2020-tól pedig 210 forintra fog nőni a szakmai bérminimum. Ezek a megállapodások a Nógrád megyei munkavállalóknak is előrelépést fog jelenteni.

Térjünk is át Nyugat-Nógrád gazdasági helyzetére. Az elmúlt egy évben a gazdasági célok fő irányaiban nem történt változás Nógrád megyében.

Továbbra is kiemelt cél a munkahelyteremtés annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a foglalkoztatottság a térségben, és munkaerőhiány is kialakult néhány szakmában. Nyugat-Nógrád a megye gazdasági motorja.  A megyei átlagot meghaladva a munkanélküliségi és foglalkoztatási mutatók közelítenek az országos szinthez. A balassagyarmati és rétsági térségek vállalkozásai adják a megye export képességének 64 %-át. Egyre nagyobb hozzáadott érték és innováció jellemzi a térség ipari termelését. Ráadásul itt a legintenzívebb a bérek erősödése a megyében, részben a munkaerő megtartása érdekében. Több cég is komoly modernizációs fejlesztést hajtott végre, és a legújabb technológiával alakították ki gyártási folyamataikat. Az állami támogatások és együttműködések célja az olyan fejlesztések segítése, amelyek egyre inkább törekednek a minél magasabb szintű technológiát alkalmazó termelésre. Bíztató jeleket tapasztalhatunk ezen a téren Nyugat-Nógrádban. Néhány példát ki is emelnék.

Balassagyarmaton a MAHLE október végén adta át az e-autó gyártáshoz kapcsolódó új fejlesztését. Új modul, új fejlesztés, új irány az autóalkatrész gyártásban.

Bercelen szeptemberben adtunk át a NIDEC Hungary új üzemét, ahol mintegy 15 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre, így a legmodernebb technológiával indult el az autóalkatrész gyártás. Ráadásul már tervezik az újabb, hasonló léptékű fejlesztésüket a kapacitás bővítésére. Terveik szerint 600 főre bővítenék a munkavállalói létszámot, egyúttal részt vennének helyi fejlesztések támogatásában, a szakképzésben. Jelezték, hogy szeretnének egy helyi ingatlanfejlesztést is, az ideérkező mérnökeik és munkásaik számára. Ebből is jól látszik, hogy az itt dolgozó cégek magukkal hozzák a térségi fejlesztési igényeiket is. Úgy tapasztalom, hogy ebben partnerre találnak a helyi önkormányzatokban és a szakminisztériumokban.

A DELTA-TECH is a legmodernebb gépgyártásban jeleskedik. Rétságon pedig a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari csomagoló vállalata indított el egy zöldmezős beruházást, 23 milliárd Ft értékben. A Flex Films célja, hogy Rétságon legyen a közép-európai központjuk 2020-tól. 200 munkahelyet teremtenek helyben.

Balassagyarmaton nyáron indította el a termelést a BRÉMÁS elektronikai alkatrészeket gyártó vállalat. 100 fős munkahelyteremtést is jelent az új üzem elindulása.

Berkenyén vidékfejlesztési támogatással megépült a régió legnagyobb hűtőháza és gyümölcsfeldolgozó üzeme. Így a Berkenyei Faluszövetkezet gyümölcstárolás és elsődleges feldolgozásban piacvezetővé vált a régióban.

Úgy tűnik, hogy ha ezek a megvalósuló fejlesztések rendben lesznek, már az idén fognak nőni a térség gazdasági és export mutatói.

Több településen indult el napelempark építés, Balassagyarmat, Szügy térségében, de komoly érdeklődés van Szécsény térsége iránt is. Ráadásul számos vidéki településen valósult meg, illetve valósul meg energetikai fejlesztés. Ha hiszik, ha nem, a következő években Balassagyarmaton és a környező településeken annyi napenergia termelte áramot állítanak majd elő, mint az egész térség fogyasztása. Mondhatnánk a legzöldebb térség a miénk a régióban.

A nagy beruházások mellett egyre több közepes vállalkozás tudott fejlesztésekbe vágni. Folyamatosan erősödik a kiskereskedelem, több helyi kereskedő is bővíti boltját. Balassagyarmat határon innen és túl a térség kereskedelmi központjává vált. Gyarmat és Szécsény együttműködik a megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, hogy a kisvállalkozások mikro-hitel programját kamatmentessé tegyék azok számára

Ám a fejlődés arra is rámutatott, hogy továbbra is nagy szükség van a szakképzés fejlesztésére, a vállalkozások képzési együttműködésével, mivel egyre komolyabb szaktudást igényelnek az innovatív beruházások. És bízom abban, hogy a beruházások adta munkahelylehetőségek és a bérek növekedése haza csábítják azokat a munkavállalókat, akik ma még Pest megyében, Budapesten, vagy akár külföldön dolgoznak.

A másik kiemelkedő gazdasági növekedést erősítő ágazat az építőipar. Nógrád megyében jellemző munkalehetőség építőipari cégeknél dolgozni. Tavaly mintegy 25%-kal nőtt az ágazat, és azon belül a foglalkoztatottság is. Erősen nőttek a bérek is az elmondások alapján. (Nagyjából 1000-1600 Euró közé tehetők a bérek szakmánként, de van olyan munkakör, ahol 2000 euró, azaz 640 000 Ft.)

Az önkormányzatok is ki akarják venni a részüket a térségi gazdaságfejlesztésből. Több településen ipari területeket alakítanak ki további beruházások fogadására. Így van ez Karancslapujtőn, Bercelen vagy Balassagyarmaton, Érsekvadkerten.

A Karancs-völgyébe és Szécsénybe több vállalkozás jelentkezett be beruházási tervekkel, köztük egy építőanyag gyártó cég. De elindult Karancslapujtőn a helyi elektronikai alkatrészt gyártó cég kapacitásbővítése. Rá is fér ezekre a mikro-térségekre, mivel még mindig itt a legmagasabb a munkanélküliség.

Talán ezek a leglátványosabb változások 2017-hez képest, amelyek felgyorsítják a gazdasági növekedést megyénkben. Remélem, hogy az új ipari beruházásoknak köszönhetően megyénk és térségünk még eredményessebbé válik.

Természetesen tovább folynak a TOP-os fejlesztések illetve vidékfejlesztési pályázatok, amelyekkel települési intézmények épülnek, vagy újulnak meg, köztük iskolák, óvódák, orvosi rendelők, közösségi létesítmények. Hosszú lenne mindet felsorolni, csak néhányat emelnék ki. Nógrádsápon orvosi rendelőt, Nézsán felújított ovikonyha, s közben zajlik az új bölcsőde építése. Ludányhalásziban orvosi rendelőt adtunk át ősszel, Pilinyben több belterületi útszakaszt, Romhányban felújított óvodát, és még sorolhatnánk.

De sikeres volt a balassagyarmati tankerület is, hiszen 11 iskoláját tudta felújítani mintegy 750 millió forintból és további 1,6 milliárd áll rendelkezésre két iskola nagyléptékű bővítésére és fejlesztésére az Emberi Erőforrás Minisztériumának Eu-s támogatásával.

Itt szeretnék kiemelni két turisztikai fejlesztést:1. Interregionális pályázat keretében zajlik a az Ipoly vízi túraútvonal kialakítása 1 milliárd forintnyi összegből. Az Ipoly-menti települések és civil szervezetek együttműködésével, a Magyar Kajak-kenu Szövetség támogatásával az Ipolyon olyan komplex túrabázisokat alakítanak ki, amelyek az folyón túrázókat segítik Ipolytölgyestől Litkéig a magyar és szlovák oldalon egyaránt.

Lovasturizmus fejlesztése Vanyarcon, ahol a Lóska Ménes Sportegyesület gondozásában lovas komplexum épül 500 millió Ft értékben, a kisbéri félvér ménesre alapozva. Zárójelben jegyzem meg, hogy a ménes genetikailag egyedülálló lóállomány.

És sikerült a volt balassagyarmati Határőrség épületét újra hasznosítani és a Balassagyarmati Kormányhivatal számára felújítani. Ma már szinte az összes hivatal egy épületben tud működni, ezzel is erősítve a város meghatározó szerepét.

Tavasszal átadtuk a balassagyarmati kórház felújított és megújított osztályait, és folytatódik, illetve bővül a kórház együttműködése a Semmelweis Egyetemmel.

Hazai forrásból és területfejlesztési támogatásból több útszakasz újult meg, Vanyarc-Kálló- Erdőtarcsa, Érsekvadkert-Patak, Tolmács, Szanda, Terény, Cserháthaláp, Pusztaberki térségében. A 22-es főúton pedig Érsekvadkert, Endrefalva térségében, illetve Ipolyszög és Kóvár között is lezajlott egy útfelújítás. Sikerült Magyarnándor és Kétbodony között a rossz útviszonyok megszüntetése. 30 településünk tudott belterületi utat felújítani a kormány 2017. évvégi döntése alapján. Természetesen további utakat is fellehetne sorolni, amelyek erős felújítást igényelnek, tudom jól, hogy továbbra is még sok a teendő ezen a téren. Erre még visszatérek a Magyar falu program ismertetésekor.

A vidékfejlesztésben is eredményes évet zárhatunk. Fontos ez számunkra, hiszen a vidék megtartó ereje jelentheti falvaink jövőjének a biztonságát. A pályázatoknak köszönhetően települési közösségi létesítmények és agráriumhoz köthető vállalkozások, gazdaságok tudtak fejlődni. A pályázatokon keresztül lehetősége nyílt településeknek arra, hogy megőrizzék épített örökségeiket, vagy olyan eszközöket vegyenek, amelyekkel karban tudják tartani útjaikat, a falu környezetét, de lehetőség nyílt helyi konyhák fejlesztésére is ( Évadkert, Galgaguta). A gazdálkodók is erdőtelepítésre és karbantartásra, állattartás fejlesztésére, öko-gazdálkodásra kaptak lehetőséget az alaptámogatások mellett.

2019-ben a Modern Városok Program – megyei jogú városok- mellett elindult a Magyar Falu Program, amely kifejezetten az 5000 fő alatti települések fejlesztési, népességmegtartó programja. Már az első évben mintegy 150 milliárd forintnyi fejlesztési keret áll majd rendelkezésre a következő fejlesztési irányokra teljesen nemzeti, hazai forrásokból.

A Magyar Falu Program alprogramok támogatási keretei a következők a kormány döntése alapján:

Arról már született is kormányzati döntés, hogy az első ütemben több útszakaszt is megújítanak a térségben, köztük Terény térségében, Ságújfalu és Etes, Legénd és Nézsa között lesz teljes útburkolat felújítás, de már készülnek a következő ütemek tervei a Közút koordinálásával.

Lehetőség nyílik az önkormányzatok számára, hogy szolgálati lakást: 5 000 000 000 forint,

– bölcsődefejlesztés: 10 000 000 000 forint,

– óvodafejlesztés: 5 000 000 000 forint,

– óvodaudvar, illetve óvodai sport: 5 000 000 000 forint,

– orvosi rendelő, orvosi eszköz: 6 000 000 000 forint,

– orvosi ellátást segítő eszköz: 2 000 000 000 forint,

– polgármesteri hivatal felújítás: 2 000 000 000 forint,

– belterületi járdafelújítás anyagtámogatása, belterületi útfelújítás: 10 000 000 000 forint,

– sportparkok építése: 2 000 000 000 forint,

– temetőfejlesztés: 3 000 000 000 forint,

– eszközfejlesztés közterület karbantartására: 3 000 000 000 forint,

– falubusz (falugondnoki) program: 8 000 000 000 forint,

– helyi közösségi terek fejlesztése történelmi egyházak bevonásával – a helyi identitástudat erősítése: 7 000 000 000 forint,

– nemzeti és helyi identitástudat erősítése önkormányzatok és nemzeti kulturális intézmények bevonásával: 6 000 000 000 forint,

– okospontok kialakítása: 1 000 000 000 forint.

Mintha csak ránk írták volna őket, bár igaz hogy nyáron sok észrevételünket figyelembe vették a program összeállításakor.

Idén neki kell rugaszkodnunk a pályázati lehetőségeknek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Térségünk központja, Balassagyarmat történelmi fejlődésen megy keresztül, 2018-ban is ezt bizonyította. A megye gazdasági központjává vált, sorra újulnak meg intézményei, vagy épülnek újak. Tudom, vannak olyan helyi közszereplők, akik ezt nem ismerik el. Össze-vissza beszélnek arról, hogy nem történik semmi a városban. Nekik szól a régi bölcsesség: „Az ember szereti elveszíteni a józan eszét. Különösen, ha kevés van belőle.”

( Fejlesztések: energetikai, iskolák, óvodák, bölcsi, Ipoly-part, Nyírjes, uszoda végre)

Most pedig megkérem Csach Gábor alpolgármester urat, hogy foglalja össze a balassagyarmati fejlesztéseket. (megjegyzem, hogy nem róla szól a bölcsesség)

Köszönöm.

Tisztelt hölgyeim és Uraim!

Időnként elgondolkodom, hogy miért is ragaszkodtak ennyire Nógrád megyéhez nagyjaink? Többek közt: Mikszáth Kálmán, Madách Imre, Jobbágy Károly, Magos Munk Dezső, Nagy Iván, Csikász István, Réti Zoltán, vagy a Civitas Fortissima hétköznapi hősei?

Talán mert Nógrád megye egy olyan varázslatos világ, ami párját ritkítja az országban. Biztos nem volt véletlen, hogy Nógrád megye tele van régi kastélyokkal, kúriákkal, ami azt is jelzi, hogy annak idején sok helyi és budapesti „úgymond előkelőség” gondolta, hogy ezen a gyönyörű vidéken építsenek nyári lakokat, vadász kúriákat. Divatos volt idejárni. Az itt élő „jó palócok és tót atyafiak” világa sokakat magával ragadott. A természet szépsége, az itt élők szorgalma, vendégszeretete, a helyi hagyományok, a gasztronómia talán együtt érték el hatásukat. A palóc szellemiség és kultúra, hagyománytisztelet adott számukra érzelmi és értelmi feltöltődést. Talán van valami titok e mögött, amit lehetetlenség igazán megfejteni. Egy olyan erő, amely az itt élőket mindig átsegíti a nehéz időkön, és ad többlet energiát ahhoz, hogy józan büszkeséggel tegyenek saját közösségeiért. És ha valamiben tovább lépünk, vagy eredményt érünk el, akkor talán ki is mondhatjuk, „Jó Nógrád megyeinek lenni, Jó Balassagyarmatinak lenni, jó Nézsainak, Sápinak, Lapujtőinek, Szécsényinek lenni…” Ez erőt és tartást adhat nekünk a következő időszak feladataihoz. Mert ma már láthatjuk azt, hogy Balassagyarmat a megye vezető településévé vált. Kiemelkedő gazdasági eredményekkel, fejlődéssel úgy, hogy minden egyes forint támogatás itt jobban hasznosul. Valahogy ez a cívis mentalitás jobban kiaknázza a lehetőségeket. Ám azt is jól tudjuk, hogy a fejlesztések forintjaiból építhetünk, vagy újjáépíthetünk közösségi intézményeket, de ezeknek az igazi értelmét az adja, ha a létesítmények megtelnek élettel az emberek és közösségeik által. Az iskola, óvoda gyerekekkel, a közösségi ház közösségi rendezvényekkel, a sportlétesítmények sportolókkal, a fesztiválok érdeklődőkkel. Tehát nem elég csak azt akarni, hogy épüljön valami, hanem annak élettel is meg kell telnie. Azt tapasztalom, hogy ez egyre inkább így alakul térségünkben. Aktív sportélet a labdarúgástól az újraindult ökölvíváson keresztül a kajak-kenuig, a kézilabdától a triatlonig, a lovaglástól az akrobatikus kerékpározásig. Egyre több olyan sport és kulturális rendezvény van, ami erősíti a fejlesztési szándékot, különösen, ha utánpótlás nevelésben résztvevő gyerekek a haszonélvezői.  Ez az igazi cél, ha fejlesztésekben gondolkodunk. Azt látni, hogy Balassagyarmaton és környékén így kezdenek alakulni a dolgok. És ha Gyarmat történetére visszatekintünk, szembetűnő a város fejlődése, pláne, ha figyelembe vesszük a közel jövőbeni lehetőségeit. Kezdi régi fényét visszanyerni a város. A 14. század óta történelmi központja a megyének. 100 évvel ezelőtt is Civitas Fortissimaként megmutatta erejét, és most is erőssé vált. És az ereje kisugárzik a környék településeire, és azok is visszahatnak város fejlődésére. Ez a természete a központi településnek. Ettől lesz az első. Amit a 20. század nemzeti tragédiái, vagy az 50-es évek szocializmusa elvett tőle, azt a 21. század visszaadhatja. Ezért kezdeményezni fogom, hogy Emléktörvényben állítsunk emléket a történelmi megyeszékhelyeknek, köztük Balassagyarmatnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Még nagyon sok teendőnk van azért, hogy Balassagyarmat és térsége a 21. század nyertese legyen. Ezért kell dolgoznunk a következő években. Erre a munkára hívom most önöket is.

És ne felejtsük Széchenyi gondolatát: „Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem hogy munkáljon, alkosson, teremtsen.”

Isten éltesse Balassagyarmatot! Isten éltesse Nyugat-Nógrádot! Isten éltesse Nógrád megyét!