Harminchárom évesen több felsőfokú intézményben oktat, kutatásokban vesz részt, üzleti tanácsadással foglalkozik, imádja a történelmet és a futballt – dr. Hegedűs Szilárddal, a Budapesti Gazdasági Egyetem adjunktusával beszélgettünk.

Mi volt a kedvenc tantárgya?

A Dózsa György iskolában és a Balassi Gimnáziumban is kémiából és történelemből voltam igazán jó.

Hogyan lett ebből mezőgazdaság?

Próbáltam szüleimmel konzultálva olyan területet találni, ahová mindkettő kell, ezért választottam a Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karának gazdasági agrármérnök képzését. Eléggé kentaur szak volt, leginkább egy agrár profilú közgazdász képzésként jellemezhető. Hogy ez utóbbi jellegét tovább árnyaljam, a választható szakterületek közül a területfejlesztés és pénzügy számvitel szakirányt választottam. Szerencsére ezzel párhuzamosan módom volt a tanári szak elvégzésére is.

 A mérlegképes könyvelőség és adótanácsadás hogyan jött?

A számviteli, pénzügyi szakma felé orientálódás családi indíttatású volt számomra, mivel édesanyám mérlegképes könyvelőként is dolgozik. Az adótanácsadó képzést az akkori főnököm, most már mondhatom, jó barátom, Zéman Zoltán professzor szervezte a Szent István Egyetemen. A képzés elvégzése számos lehetőséget adott számomra, mind oktatási, mind szakmai téren, mást ne is említsek, adó és finanszírozási-, üzleti tanácsadással is foglalkozom az egyetemi munkám mellett.

Miből áll a munkája?

A családban édesapám után én lettem a második doktor, bár az állatorvoslásban kevésbé vagyok kompetens. Az egyetemen adózás és közpénzügyek területének oktatásával foglalkozom, mint oktató és tantárgyfelelős, emellett számos egyetemi kutatásban veszek részt. Szeretek tanítani! Jó dolog az, hogy az ember hasznos ismereteket, a szakmai és tudományos életben megélt tapasztalatait próbálja átadni a hallgatóknak. Örülök annak is, hogy lehetőségem nyílt édesapám alma materében, az Állatorvostudományi Egyetemen szakállatorvos képzésben pénzügyi profilú tárgyakat oktatni. Ezen kívül a Szent István Egyetemen, a Metropolitan Egyetemen, a Kodolányi Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is vittem és viszek kurzusokat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Kutatóintézetében is tevékenykedik.

2017 novemberében Lentner Csaba professzor invitálására elfogadtam egy kutatói pozíciót. A kutatásaim az önkormányzati gazdálkodás, vagyongazdálkodás területére terjedtek ki, hazai és nemzetközi viszonylatban. Kutatásaink eredménye számos hazai és nemzetközi folyóiratban került publikálásra.

Hogyan látja Nógrád megye gazdasági helyzetét?

Ebben a tekintetben a Központi Statisztikai Hivatal számaira tudok hivatkozni, amely szerint a megye meghatározó térségévé Nyugat-Nógrád vált, hiszen a megyei GDP-nek nagyobb részét állítja elő. Nógrád nyugati felében meghatározó gazdasági szereppel bír Gyarmat. A kedvező irányú változások a saját kutatásaimban is láthatóak, hiszen a Budapesti Gazdasági Egyetemen működik egy kifejezetten Nógrád gazdaságával foglalkozó kutatócsoport, aminek ötletgazdája és tagja vagyok. Sajnos kényszerben van a térségünk, hiszen hazánk egyik legkevésbé fejlett megyéje Nógrád. Azt aligha kell mondanom, hogy Gyarmat térnyerésének nagyon örülök.

Mivel foglalkozik kevés szabadidejében?

Imádom a történelmet, szívesen olvasok vagy nézek filmeket ilyen témákban. Újabban kezdek katonai hagyományőrzéssel foglalkozni. A másik kedves hobbim a labdarúgás.

Milyen a kapcsolata szülővárosával?

Igyekszem gyakorta hazalátogatni, szívemen viselem a város sorsát. Kapa Mátyás barátom fülét én kezdtem el rágni, hogy írjon városunkról, a Civitas Fortissimáról egy történelmi regényt. Kicsit ezért a saját gyerekemnek is érzem a nagysikerű könyvet. A város jövőjét illetően fontosnak érzem, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat valamilyen módon csillapítani kell, erre vannak jó törekvések az önkormányzat részéről, nagyon pozitív, hogy aktív gazdaságbefolyásolás mellett döntöttek. A város abban az esetben tud fejlődni, ha a fiatalok megtalálják itthon a számításaikat, és jól fizetett állásokban tudnak elhelyezkedni, mert ez az egész város gazdaságát képes dinamizálni. Mivel a 4. ipari forradalom korszakát éljük, így a jövőben a meghatározó ágazat az információtechnológia lesz. Amennyiben ilyen vállalatokat, „start-upokat” csábítana a város, vagy segítené a tevékenységük megkezdését, siker esetén kis tőkével nagy hozzáadott értéket tudnának produkálni.

Milyen hitvallás mentén éli életét?

„Segíts magadon és Isten is megsegít.”

1986-ban született Balassagyarmaton, 2005-ben nyert felvételt a Szent István Egyetemre, ahol tanulmányait 2010-ben fejezte be, mint okleveles agrármérnök-közgazdász és okleveles mérnöktanár. 2010-ben mérlegképes könyvelői, 2014-ben adótanácsadói szakképesítést szerzett. 2010-től a Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskolában végezte doktori tanulmányait, 2016-ban szerzett PhD fokozatot. Kutatási témái közé tartozik a közpénzügyek (különösen önkormányzati pénzügyek és vagyongazdálkodás), vállalati pénzügyek (tőkeszerkezet, finanszírozás), valamint a pénzügyi kultúra. A Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán dolgozik egyetemi adjunktusként.

Szilágyi Norbert