A tényekre való hivatkozás nem az Iszlám becsmérlése.

Az európai iszlám terjedése egyre fontosabb témává válik, álljunk bármely politikai oldalon, ezt a tényt senki nem tagadhatja le. A médiában sugárzott tv-műsorok és a sajtóban közölt újságcikkek épp csak futó pillantást engednek az iszlám doktrínára, ehelyett sokkal több közük van a politikai korrektséghez és a multikulturalizmus elfogadásához. Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának magyarországi alapítója és kutatója ebben a témában tartott előadást a balassagyarmati Örökség Kulturális Műhely szervezésében.

A szervezetük az iszlám tanok forrásainak megismerését segíti, statisztikai módszertannal elemezve az alapműveket. Tényekkel dolgozik – nem véleményekkel, nem feltételezésekkel, nem értelmezésekkel és nem érzelmekkel. Az általuk használt statisztikai elemzési technikák egyszerűen, érthetően mutatják be a politikai iszlámot.

A kutató hangsúlyozta: az iszlám nem pusztán vallás, hanem egy olyan komplex 1400 éves civilizáció, ami az élet minden területére kihat jogi és politikai értelemben is.

Nem muszlimként azért kell foglalkoznunk a politikai iszlámmal, mert az is foglalkozik velünk – mutatott rá Incze Nikoletta.

A keresztény-zsidó és a muszlim vallás között alapvető értékrendbeli különbség van. Az előbbi társadalmak a szólás-, vélemény-, vallásszabadságon alapszanak, azon, hogy minden ember egyenlő, és így születtek az európai országok alkotmányai is. Az iszlám világkép szerint azonban nem egyenlő egy muszlim egy nem muszlimmal, és erre irányul minden politikai szintű követelésük – emelte ki előadásában Incze Nikoletta.

A nem muszlimoknak meg kellene ismerniük ezt a vallást és azt, hogy ez az egész miről szól, mert máskülönben csak felületes elképzeléseket hangoztatunk a multikulturalizmus, a vallási tolerancia, a párbeszéd és a demokrácia nevében, pedig ezeket az iszlám könyvei erős kritikával illetik.

Tanulnunk kell az iszlám doktrínájáról és történelméből, és ez ma már nem nehéz feladat. A Korán, a szíra (Mohamed életerajza) és a hadísz (Mohamed szavai és cselekedetei) teljes törzsszövege kézzel fogható és olvasmányos formában elérhető. S hogy miért buzdít a kutató az iszlám szent szövegeinek tanulmányozására? Mint azt tudjuk, a tények makacs dolgok. Nem szabad tudatlannak maradni, információkért forduljunk egyenesen Mohamedhez, ne valami imámhoz, akadémikushoz, vagy politikushoz. Csak így juthatunk közel az igazsághoz – hangsúlyozta a kutató.

Incze Nikoletta előadásában kiemelte, a vallás szent dolog, ezért mindenki hitbeli meggyőződését tiszteletben kell tartani. Azonban az iszlám szent könyveinek egy jelentős része nem vallási, hanem politikai tartalmú, és a nem muszlimokkal (káfirokkal foglalkozik), ezért van jogunk tudni róla és eldönteni, hogy elfogadjuk-e vagy sem. Az iszlám túlmutat a vallás keretein, például a saríán, az iszlám törvénykezésen keresztül politikai szempontból is kihat a muszlimok életének minden területére.

Ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2003-ban kimondta, hogy a saría összeegyeztethetetlen az európai demokratikus értékrenddel. Egyrészt a nők hátrányos megkülönböztetése, másrészt amiatt, hogy a vallásos elveken keresztül beavatkozik az emberek privát szférájába – ismertette a kutató.

A tényekre való hivatkozás ugyanis nem az Iszlám szent prófétájának a becsmérlése. Ha sorra megismerjük Mohamed cselekedeteit, eldönthetjük magunk, vajon radikális volt-e vagy sem. Mohamed volt az, aki szabályba foglalta a dzsihád közbeni nemi erőszakot, ő mondta a muszlimoknak, hogy feleségeiket megverni jó dolog. Az efféle viselkedés példái sorakoznak lapról lapra, benne vannak ezekben a könyvekben. A tényekre való hivatkozás pedig miért lenne rágalom?

Azt pedig soha ne feledjük, hogy minden muszlim számára Mohamed viselkedése az irányadó.

Sziládi Krisztina