Ismeretlen próféta jelent meg ma délelőtt a város Főterén, és böjtöt hirdetett. Nyomatékosan felhívta a lakosság figyelmét arra, ha nem kezdünk el azonnal böjtölni, szörnyű csapások sora következik. A járókelők kétkedve méregették a gyanús külsejű egyént, sokak a mobiltelefonjukkal rögzítették a képsorokat, majd lázasan továbbrobogtak. – Kezdetnek az is elég lenne, ha kikapcsolnád a műholdakat! – gondolta a próféta, és cinkos mosollyal az Égre kacsintott.

Tény, hogy nem kap életünkben olyan erős hangsúlyt a böjt, még a húsvétot megelőző időszakban sem, mint nagyanyáink idejében. A magát modernnek tartó ember pöffeszkedve azt is gondolhatja, hogy böjtölni badarság, fölösleges, egyszerűen kívül esik az érdeklődésén. Érdemes azonban legalább gyanakvónak lenni évezredes hagyományok, kultúrákon átívelő szokások esetében. Ugyanis a vallási megközelítés messzire mutat, olyan fogalmak felé, mint testi-lelki egészség, kiegyensúlyozottság, sikeresség…

Molnár Ambrus, balassagyarmati református lelkipásztor magyarázatával élve a böjt vallásos gyakorlat, melynek célja az Isten akaratának a keresése.  A fizikai táplálkozástól való határozott idejű tartózkodással szorosabbá tesszük az Istennel való kapcsolatot, mely nemcsak érzelmi vonatkozású megélés, hanem tudatos bibliai-teológiai igazságkeresés is.

  • Isten szuverén entitás – magyarázza Molnár Ambrus -, úgy és akkor szól, amikor akar, és azt, amit akar. Nem feltétlenül és közvetlenül a böjtben, és semmiképpen nem azt mondja el nekünk, amit hallani szeretnénk. De kimunkálja azt, hogy felismerjük az akaratát. Az egész világ fenntartása Isten akaratától függ, a napi betevőnk is. A böjtben az ember ennek a hatalomnak szolgáltatja ki magát, átengedve az irányítást az ő kezébe. Megnyugvást hozhat az a felismerés, hogy az életünkben nagyon sok minden nem a mi hatáskörünkbe tartozik, hanem a Gondviselésébe. Ezért aki jól él a böjt lehetőségével, az jókedvet, megelégedettséget mutat, kioldódnak a görcsei, és átjárja a nyugalom, mert a Teremtő kezébe helyezte az ügyeit, az életét, akár egy munkahely változtatásról vagy költözésről, bármilyen fontos kérdésről van szó.
  • Miért épp a táplálkozás megvonásával zajlik ez a spirituális gyakorlat?
  • Mert az étel az, ami egzisztenciálisan szükséges, biblikusan alapvető számunkra. Ezen a ponton minden ember egyforma. Hogy ételre van szükségünk, ez kortól, nemtől, kultúrától függetlenül közös bennünk, és Isten igazsága is egyetemes igazság.
  • Van kötött ideje a böjtnek?
  • A református gondolkodásban élethelyzetekhez igazítva alkalmazzuk. Kálvin azt tanította, hogy akkor kell böjtölni, amikor koncentráltabb figyelemre van szükség. Az önfegyelem gyakorlásakor, a felfokozott Istenre figyeléskor, vagy krízis, csapás utáni időszakban, amikor az ember vagy a közösség bűnbánatot tart. Egész hétköznapi példa, amikor figyelembe vesszük a teremtés rendjét, és vasárnap nem dolgozunk.

A böjt témaköre nem kerülte el a tudományos kutatásokat és a 20-21. században megjelenő életmódváltó programokat sem. Utóbbiak arra adnak választ, hogy miben látják a civilizációs betegségek forrását. Ebben a megközelítésben a böjt valójában a szervezet működését támogató időszak, mely abban segít, hogy bizonyos mértékben visszaálljon az egyensúlyi állapot. A spirituális vonatkozás ezekben az esetekben elmarad, és nem is férnek bele a böjt klasszikus definíciójába, de az bizonyos, hogy próbára teszik az önfegyelmet, és a végeredmény is szívderítő lehet.

László Magdolna, Testszerviz táplálkozási konzultáns szerint érdemes beiktatni olyan időszakokat, amikor tudatosabban étkezünk, amíg nem döntünk úgy, hogy életmódot váltanánk. A tavaszi időszak kifejezetten alkalmas erre. A mai kor embere nagyon eltávolodott a természet ritmusától, de ha tudatosak vagyunk, akkor a természet felfrissülésével, mi magunk is felfrissíthetjük szervezetünket. Böjtölni azért is érdemes, mert egy időre tehermentesítjük, megkönnyítjük a szervezet működését. A böjtölés jótékonyan hat az energiatermelésre, az agyműködésre.

  • A böjtöt többféleképpen el lehet végezni – tájékoztat László Magdolna -, az életritmushoz és a szervezet állapotához igazítva. Alkalmanként kivitelezhető a böjtölés 1-3 napos teljes élelemmegvonással, de én ezzel nagyon körültekintő lennék, és megfelelő körülményekhez kötném. A testszerviz programban nem alkalmazzuk a böjtöt. A mai kor emberének elsősorban abban látom a böjt értelmét, hogy a gyorsan felszívódó szénhidrátok, például kenyér, tészta, gyümölcs, krumpli időszakos kiiktatásával vagy csökkentésével tehermentesítjük a szervezetet az üres kalóriák bevitelétől. Leginkább az életmódváltást támogatom, mert az ad hosszú távú megoldást az életminőség javítására. Napi szinten sok üres kalóriát és toxikus anyagokat viszünk be kenyérrel, cukrozott tejtermékekkel, rossz minőségű felvágottakkal, tésztákkal. A készételek tele vannak ízfokozókkal, tartósítószerekkel. Az a legjobb, ha ételeinket mi magunk készítjük el. Nagyon fontos, hogy tudatossá váljunk, és megtanuljuk a szervezetünk működését, mi hogyan hat a hormonháztartásunkra, az emésztésünkre, a májunkra. És aki még nem váltott életmódot, az is képes arra, hogy kiemelten a tavaszi időszakban közelebb kerüljön a természethez, a szervezet valódi ritmusához.

A modern ember böjtről alkotott tág felfogása sokszor még akkor is puha és kényelmes, ha az illető vallásos. Időszakosan letesszük szenvedélyeinket, nem eszünk csokoládét, cukrot, nem beszélünk csúnyán, a legelvetemültebbek kikapcsolják a telefonjaikat. Ám bízzunk abban, hogy akár így, akár úgy, de a maga módján mindenki AZ igazságot keresi. S ha esetleg a bevezetésben vázolt helyzet fennállna egyszer, a Gyarmati Hírek olvasói legalább már tudni fogják, hogy mire kell használni a „netböjt” idejét.

Kanyó Kinga