50 éves a H.E.G. – Horváth Endre életmű-kiállítás, Balassagyarmat, Horváth Endre Galéria. A tárlatot megnyitja május 4-én, szombaton 16 órakor Csemniczky Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész és Czeglédy Gábor muzeológus, a Pénzjegynyomda munkatársa. A Horváth Endréről elnevezett, országszerte elismert kortárs képzőművészeti galéria idén, 2019-ben 50 éves.

Horváth Endre a Pozsony melletti Bazinban született 1896-ban. Gimnáziumi tanulmányainak hat évfolyamát Balassagyarmaton végezte. 19 évesen behívták katonának, végigjárta a Nagy háború különböző hadszíntereit, az ott szerzett élményeit festményeken is megörökítette. 1919 őszén visszatért eredeti elhatározásához, beiratkozott az Iparművészeti Főiskola grafikai szakára, ahol 6 évig volt hallgató. Szeretett tanára, Helbing Ferenc ajánlásával került 1925-ben az újonnan alakult Pénzjegynyomdába. Ez a munka, a réz és acélmetszés egész életét betöltő hivatássá vált és ennek a különleges művészeti ágnak nemzetközileg is kimagasló, egyik legnagyobb művelője lett.

Ezt elismerve 1936-ban Belgiumba hívták a speciális nyomdai eljárásokhoz és a rézmetszéshez szakembereket tanítani. Egyik megfogalmazója az „Új magyar iparművészet felé” című kiadványnak, amely részletes tervezetét nyújtotta a magyar iparművészeti élet teljes átalakításának.

1943-ban megkapta az állami iparművészeti aranyérmet a Kassán rendezett Magyar Országos Iparművészeti Tárlaton.

Magas szakmai tudását igyekezett továbbadni, kialakított maga körül egy tehetséges fiatalokból álló tervező- és rézmetsző gárdát.
1950-ben – már mint a Pénzjegynyomda művészeti igazgatója – rézmetszetű bélyegeket készített és kísérleteket folytatott az ofszetnyomás és a réznyomatok egyesítésére.

Sokat fotózott, rajzolt, festett Palócföldön és tanulmányozta az egész életében oly’ annyira szeretett és művein többször megjelenő népi életet, népművészeti értékeket. Mélyen és elhivatottan szerette mesterségét, a Teremtő is munka mellől szólította magához 1954-ben.
Saját kérésére szeretett városában, Balassagyarmaton temették el.

Munkásságát és hagyatékát a Palóc főváros Helytörténeti Gyűjteménye őrzi, ápolja és mutatja be az utókor számára.