Szent Anna a legenda szerint sokáig gyermektelen házasságban élt, mígnem férjét, Joachimot vigasztalásul meglátogatta az Úr Angyala, s hírt adott a közelgő gyermekáldásról. A gyermek egészséggel megszületett, s Máriának nevezték el. Később Mária méhében fogant a világ megváltója, Jézus Krisztus.

Dicső Szent Anna nagy tiszteletnek örvendett főként az asszonyok körében. Az ő közbenjárását kérték a gyermektelen, az épp várandós vagy szülő nők is, ez utóbbiak egészséges magzatért, könnyű szülésért fohászkodva. A gyermekszületés, a közösség gyarapodása az egyik legnagyobb isteni ajándékként él a kollektív tudatban.

Hazánkban Szűz Mária után Szent Annának van a legnagyobb kultusza évszázadok óta. Számos zarándok- és búcsújáró hely őrzi hagyományukat. Spirituális kisugárzásuk ma is tömegeket vonz.

  • Az emberi élet alapvető természete az úton levés. Kérdés azonban, hogy utunk valódi célját megértjük-e. S talán a búcsújárás az egyik legalkalmasabb lehetőség válaszokat kapni. Zarándoklatunk folyamán olyan szakrális térben lépkedünk, mely külső és belső utunkat szenteli meg. Így útkeresésünk, haladásunk már nem megszokott, nem hétköznapi, hanem maga az úton levés válik Isten dicsőítésének színterévé. Megérkezvén pedig már nem a régi önmagunk köszön vissza, hanem a kegyelemmel megajándékozott új ember – magyarázza a búcsújárás lényegét Balogh László, katolikus lelkipásztor.

A millecentenárium évének egyik fő rendezvényeként született meg városunkban az azóta évről évre megrendezett Szent Anna-napi népi búcsú. Az ünnep üzenete azonban messze túlmutat a vallásos hagyomány felélesztésén, a népi kultúra közvetlen és kézzelfogható átélésén.

Kanyó Kinga

Fotó: Sümegi Tamás