Fehérvári Hajnalka tölti be a Nógrád Megyei Reménysugár Egyesített Szociális Intézmény vezetői posztját június 1-től. Az intézményvezető asszony 17 éve dolgozik a szociális ellátásban. Szakmai útja során Vámosmikolán és Diósjenőn látott el feladatokat, 2016-tól telephelyvezetőként dolgozott. Szociális munkásként végzett, majd szakvizsgázott, de kriminológia mesterszakon is diplomát szerzett. 35 éves, Berkenyén él férjével.

A kriminológiát miért végezte el?

Szerettem volna még tanulni, és ez a terület nagyon érdekelt. Alapvetően szakmai beállítottságú ember vagyok, szeretek minél többet tanulni, látni, megismerni, aztán ezt át is adni.

Hogy került a szociális szférába?

A gyerekkori barátnőm édesanyja volt főnővér az idősek otthonában, és sokat bejártunk hozzá a munkahelyére. Amikor pályaválasztás elé kerültem, ő ajánlotta fel, nem dolgoznék-e ott, és megfogott a feladat. Érdekelt is, tetszett is, így mentem el szociális munkás szakra.

Milyen tervekkel érkezett Balassagyarmatra?

400 ellátott és 270 dolgozó munkáját irányítani nem kis kihívás. Az integráció nagyon összetett szakmai-szervezeti feladatokat ad. Mi is küzdünk a munkaerőpótlással, célom az is, hogy be tudjuk vonzani az elhivatott fiatalokat az intézménybe. A kollégák fizikailag és lelkileg is megterhelő munkát végeznek, főként itt, Gyarmaton, ahol súlyos és halmozottan fogyatékos ellátottak is vannak. Szeretném, ha a munkakörülményeik is javulnának, az eszközeik is modernek lennének. Ugyanígy a lakók körülményeit is meg kell újítani. Azon fogok dolgozni, hogy szakmai és gazdasági-munkáltatói részről is megerősödjünk. Mind Bercelen, mind Diósjenőn felkészült vezetőink vannak, és a középvezetőink is nagy tapasztalattal, elkötelezettséggel dolgoznak. Általában véve a kollégák esetében azt látom, hogy elhivatottsággal állnak bele a munkába. Szakmai szempontból nagyon fontosnak tartom a képzéseket, a napra készséget, a folyamatos fejlődést.

Mi volt az első vezetői döntése?

Nagy park tartozik az épülethez, ami csodás környezetet terem. Lekaszáltattam a füvet, hogy rendezett helyen éljenek a lakóink. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ellátottak otthonosan érezzék magukat, legyen helyük mozogni. Szeretném azt is, hogy legyen élet, hogy tudjanak vendégeket fogadni. Hogy az épület valódi otthona legyen a lakóinak, ahol biztonságban érzik magukat, ahol óvják, vigyázzák, nevelik őket, legyen szép és takaros a házuk és a porta.

Kanyó Kinga