Egyre többet hallani arról, hogy lassacskán már a szúnyogok áldozatai vagyunk. Hiába a rovarirtások, hogyha a leghasznosabb védekezési módszerünket ellenük mi magunk pusztítjuk. És ezek a fecskék.

Számuk rohamosan csökken, s mégis sokan mit sem törődnek az őket több mint 20 éve védő törvénnyel. Fészkeiket leverik, megúszva büntetés nélkül. Ezek az emberek arra hivatkoznak, hogy a madarak hangosak, bepiszkítják az ereszeket s hogy mindez mekkora – akár egészségügyi – kockázatot is jelent.

De mit ér a tökéletes esztétika, hogyha ezek után a rovarok miatt zsörtölődünk?

A természetvédők is felhívták a figyelmet arra, hogyha bárki a fészkek rongálását venné észre, rögzítsék és forduljanak a megfelelő szervekhez. Természetesen sokan a műfészkekkel védekeznek, de a fecskeállomány több mint fele már kipusztult. Pedig önmagában az időjárási viszontagságok és az energiaigényes repülés is – elegendő élelem nélkül -, megtizedelheti őket.

A kérdés az, hogy tudunk-e az életmódunkon és a szemléletünkön változtatni, hiszen a természet és annak élővilága nélkül mi magunk sem létezhetünk.

Roza Vivien