Magyar Róbert már gimnazista korában a világpolgárok életét élte. Az ismert balassagyarmati család sarja dózsásként kezdte tanulmányait, majd a pásztói kéttannyelvű következett, de három év elteltével, saját tempóját követve, máris váltott. Az USA-ban érettségizett, ezután fél év Külkereskedelmi Főiskolát egy japán ösztöndíj követett Oszakában. Végül a Tokió-i Hitotsubashi Egyetemen nemzetközi jog és nemzetközi kapcsolatok szakon diplomázott. A tanulóéveket a Washington-i Georgetown Egyetem külügyi szakiskolájának mesterfokozatával zárta. North Head nevű cége amellett, hogy számos szakmai díj kitüntetettje, a maga területén Kína egyik meghatározó vállalkozása.  

Hogyan bontakozott ki ez az elismerésre méltó karrier?

Az egyetem után egy nagy amerikai PR cég tokiói irodájában dolgoztam kommunikációs területen, tanácsadóként. Nemzetközi cégeknek segítettem abban, hogyan kommunikáljanak a japán kormánnyal és különböző partnereikkel. Egy idő után már valami újat szerettem volna tanulni, és úgy éreztem, hogy az egyre jobban nyitó Kína megfelelő terep lesz. 2009-ben költöztem Pekingbe, ahol 2011-ben saját tanácsadó céget alapítottunk egy ausztrál munkatársammal közösen.

A kínai szó itthon egészen sajátos jelentésekkel gazdagodott. Önnek mit jelent az, hogy kínai?

Kína és a kínaiak nem írhatóak le egykönnyen. Hatalmas ország, majdnem másfél milliárd lakossal. Távolról sem állítanám azt, hogy ismerem. Pekingben közel 25 millió ember él. Én általában világlátott kínaiakkal érintkezem, akik nagyon szorgalmasak, érdeklődőek, és ez természetesen meghatározza a bennem élő képet. Peking nagyon drága város, így mindenki, aki itt él, keményen küzd nap mint nap a megélhetésért.

És mi van a pezsgésen túl?

Vidéken a helyzet sokkal nehezebb. Mindenki nagyon igyekszik, hogy az aránylag jól fizető nagyvárosi állását megtarthassa, mert minden munkahelyre akad tíz másik ember. Vannak olyan területek, ahol nincs villany és rendes fűtés a lakásokban, ahol a gyerekek több kilométert gyalogolnak minden nap az iskolába, és ahol nem ismerik a wc-papírt. De ezt a Kínát nem nagyon mutatják külföldön, pedig ez az a háttér, ami a legtöbb kínaiban tüzeli a kitartást és a hatalmas munkabírást.

Érzékelhető a sok ezer éves kultúra, szellemiség lenyomata?

Igen, leginkább abban, hogy a kínaiak nagyon türelmesek. Most nem kifejezetten a mindennapi viselkedésre gondolok, hanem arra, ahogy cégek, városok, a kormány, és maga az egész társadalom tervez és épít. Tudják, hogy kitartó munkával és az országuk, gazdaságuk méretéből adódó előnyöket kihasználva a 21. század meghatározó hatalma lesznek. Ez a tudat, illetve a nagyrészt független kulturális hagyomány egy nagyfokú kreatív szabadságot eredményez, amelyben a nyugati világ kulturális és politikai modelljei nem szűkítik be a gondolkodást és a jövőképet. A mindennapi életben ez állandó kísérletezés formájában jelentkezik: új ötletek, cégek, áruk naponta születnek és tűnnek el a piac elképesztően dinamikus forgatagában. Az igazán kitűnő ötletek nagyon gyorsan hatalmas piacokat találnak, és körülöttük értékes cégek formálódnak.

Mit lenne érdemes megtanulni tőlük?

A magyar kultúra, gazdaság, gondolkodásmód nagyon távol áll attól a világtól, amiben a kínai emberek élik mindennapjaikat. Nincsenek egyszerűen átvehető dolgok, amelyek mindkét országban ugyanolyan jól működnének. Ugyanakkor úgy érzem, hogy a kínaiak gondolkodásában nagyon erős a pragmatizmus: nem a múltba révednek, hanem megpróbálják megérteni a jövő kihívásait, és ezekre találni új, kreatív válaszokat. Ezt a pragmatizmust jó lenne Magyarországon is megtanulni!

Vannak intő példák is.

Két nagy problémakör foglalkoztatja az embereket Kínát illetően. Az egyik az egypárti diktatúra. A másik a gyors gazdasági fejlődés által okozott társadalmi és környezeti helyzet. Az első probléma intő értékű mindenki számára. A második problémakör egy fejlődési fázishoz kapcsolható, de ma már Kína több ipari ágazatban világelső az úgynevezett zöld technológiákban, melyek a természeti környezet védelmét a technológiai fejlődés elengedhetetlen részeként kezelik.

Itthon mit nem tudna megélni mindabból, ami ott körülveszi?

Peking elképesztő mértékben nemzetközi, multi-kulturális nagyváros. Kína és a világ minden tájáról élnek itt emberek, tele ötletekkel, megosztva saját kultúrájukat és álmaikat. Ez a fajta dinamikus, érdekes és minden nap új dolgokat tanító környezet nem egyedi a világban, de sajnos Magyarországon nem található meg.

És mi az, amit ez az érdekes és értékes világ sem tud pótolni? Mi hiányzik?

Ami mindenkinek: a család, az otthoni barátok, a Cserhát buja hegyvidéke, a pipacsokkal teli rétek, a kertből frissen szedett paradicsom, egy jó körözöttes kenyér, lekváros palacsinta…

Kanyó Kinga

A North Head független kommunikációs tanácsadó cég. Multinacionális vállalatok kínai piacon való sikeres elindulását és működését, illetve kínai cégek globális terjeszkedését támogatja, erőteljes médiakapcsolatokkal, együttműködve kereskedelmi szervezetekkel, kormányokkal, NGO-kal és oktatási intézményekkel. A cég szakmai eredményeit 2011 óta több alkalommal is elismerte a Public Affairs Asia, ebből három alkalommal Az év tanácsadói vállalata díjjal.