A Hétvezér és a Trikál József utca sarkán álló egykori szülői ház falán helyezték el azt az emléktáblát, mely a recski internáló táborból elsőként megszökött rabnak, ifj. Dobó Józsefnek állít emléket.

A recski táborból mindössze két embernek sikerült megszöknie, az egyikük az a balassagyarmati fiatalember volt, akit tiszti múltja miatt hurcoltak el minden előzetes vizsgálat nélkül.

A személyes hangvételű avató ünnepségen Dobó József özvegye és fiai idézték fel azokat a megpróbáltatásokat, amelyeket az egykori ludovikás tisztnek kellett elszenvednie. A megemlékezésben családi történetek és naplórészletek hangzottak el, felidézve a diktatúra test- és lélekroncsoló, agresszív légkörét, intézményeinek működését, melyek a tűrhetetlenség forrpontjáig vezettek, s végül egyetlen közös akaratban csúcsosodtak ki.

– A férjem nem volt forradalmár, de az életútja arra mutat rá, hogy miért is tört ki az 1956-os forradalom – mondta Dobó József özvegye.

Ifj. Dobó József Balassagyarmaton végezte el az elemi iskolát, majd a kőszegi katonai iskolában tanult. 1943-ban végzett a Ludovikán, de rögtön a frontra vezényelték, így soha életében nem szolgált csendőrként. A kommunisták, mint egykori Horthy-tisztet, harmadrendű polgárként tartották számon, végzettségének megfelelő munkát sosem kaphatott. Fiatalon alkalmi kerti munkákat vállalt. Egy napon feltűnt egy autó, s a lefüggönyözött ablakok mögött kattant a bilincs – Andrássy út, Kistarcsa, végül Recsk. A szökés után Nógrádgárdonyban és Pősténypusztán bujkált. Szüleit, rokonait letartóztatták. Az édesapa, aki korábban részt vett a csehkiverésben, nem tört meg a kínvallatásban, de megzsarolták azzal, hogy szeme láttára kínozzák meg feleségét. Az unokatestvér Recsken veszítette el életét. Dobó József ezekről értesülve úgy döntött, hogy föladja magát. Hét hónapot töltött magánzárkában. Ép elméjét kis híján elvesztette, hallucinációk, kényszerképzetek gyötörték, de lélekjelenléte erősebbnek bizonyult. Végül három év fegyházra ítélték. 1953-ban szabadult Vácról. Néhány év múlva ismerkedett meg feleségével. A gyötrelmek után 50, boldog házasságban eltöltött év következett. Négy gyermekük született. Ifj. Dobó József 86 évesen hunyt el.

A Rákosi-rendszer valós vagy vélt ellenségeit, akár csak puszta gyanú vagy politikai megfontolás alapján megtörték, elszigetelték és eltávolították a közéletből. Az államvédelem összesen több mint negyvenezer főt internált, akiket a szovjet és náci gyakorlatnak megfelelően hermetikusan elzárva, embertelen körülmények között dolgoztattak Recsken, Kistarcsán, Tiszalökön és Kazincbarcikán. Napi 12-14 óra kemény fizikai munka, éhezés, betegségek, balesetek, és elszámolásra nem kötelezett, kegyetlen őrök – ezek jellemezték a „magyar Gulag”-on folyó mindennapokat. A tábor 1950 és 1953 között működött, de a kiszabadultakat aláírással kötelezték, hogy a kényszermunkatáborról soha egy szót sem ejtenek.

Kanyó Kinga

Fotó: Sümegi Tamás