Életmű-kiállítás nyílt Zórád Ernő műveiből a Jánossy Képtárban. A balassagyarmati születésű művész alkotásaiból nyílt Precíz bohém című tárlat január 31-ig látogatható.

Márai Sándor így írt róla: „Rajzait elegancia és bravúros rajztudás jellemezte. Nekem száz oldal kell ahhoz, amit Ő egyetlen vonallal ki tud fejezni.”

Zórád Ernő alkalmazott grafikusként és illusztrátorként kezdte pályafutását, majd a hazai diafilm és képregény rajzolás úttörője lett. 36 teljes diafilm és több mint 300 képregény született a keze alatt. Művészi alkotómunkájáról a Toldy-illusztráció, a Münchausen báró kalandjai, a Gulliver-sorozat, a Pál utcai fiúk, A császár új ruhája, a Winettou című füzetalakban megjelent kiadványok tanúskodnak, de Zórád Ernő-illusztrációkkal jelentek meg a Krúdy világa, a Magyar füst, a Mátyás király tréfái, a Kolontos Palkó című könyvek is. Alkotásai a Fülesben, a Magyar Vasárnapban, a Pesti Izében, a Szabad szájban vagy a Magyar Nemzetben jelentek meg. Irodalmi pantheonnak nevezett montázsrajzai a magyar irodalom legnagyobb alakjait vonultatják fel. A Tabán-képeknek köszönhetően elismert látképfestővé vált.

  • Büszkeség és katarzis itthon látni Zórád Ernő alkotásait. A magyar művészettörténet egyik legsokoldalúbb alakja. Azért kapta a precíz bohém elnevezést, mert bármilyen témán dolgozott, abból alaposan felkészült – mondta Zolnyánszki Zsolt galériavezető, kurátor.

A kiállítást dr. Feledy Balázs művészeti író, művészetkritikus nyitotta meg, aki elsősorban Zórád életszeretetét emelte ki.

  • A művészek általában rosszkedvűek, de Zórádnak nemcsak a művészetére, hanem a személyiségére, viselkedésére is jellemző a pozitív kisugárzás. A rajz és az élet szerelmese volt, aki még életében legendává vált. Ez ritkán fordul elő kortárs művészeknél – hangzott el a kiállítás megnyitón.

Zórád Ernő képregény rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész, a „Precíz bohém” 1911-ben született Balassagyarmaton. 80. születésnapján megkapta a Horváth Endre-díjat, 2000-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztjét.

(kanyó)

Fotó: Sümegi Tamás