A Civitas Fortissima ünnepi testületi ülésén átadták az idei Balassagyarmatért emlékérmeket.

Az önkormányzat Fogarasi Béla részére Balassagyarmat zeneművészeti és kulturális életének gazdagításáért, zenepedagógusként, előadóművészként végzett  magas színvonalú munkássága elismeréseként Balassagyarmatért emlékérem kitüntető címet adományozott.

Fogarasi Béla gitárművész Budapesten született 1951. március 8-án. Alap és középfokú tanulmányait Budapesten végezte, diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán szerzett. A váci zeneművészeti szakközépiskola alapító gitártanára.

1969 óta folyamatosan Balassagyarmaton él, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola sikeres tanára, tankönyvíró, szóló előadóművész. Számos növendéke ért el zeneiskolai és szakközépiskolai versenyeken helyezést, tanítványai közül többen követték az előadóművészi és zenetanári pályán. Az 1990-es években közreműködött az alapfokú zeneiskolák hivatalos gitár tantervének kidolgozásában. A zeneoktatás elősegítésére négy kottagyűjteményt jelentetett meg, melyek beépültek a hivatalos tantervbe.

1969-től számtalan hangversenyt adott Magyarországon és külföldön. (Csehszlovákia, majd Csehország és Szlovákia, Franciaország, Németország, Spanyolország). Előadóművészként az egyéni koncertek mellett a kaposvári Zenetanárok Kamarazene Fesztiváljának többszörös díjazottja, 1973-tól a J. S. Bach Kamaraegyüttes vezetője. Feladatának tekinti a magyar és külföldi kortárs zene megszólaltatását. Veres Istvánnal fuvola-gitár duóban a magyar Rádió gyakori szereplője volt. 1973-tól számos darab rádiós és televíziós ősbemutatóját készítették el vele (Sztravinszkij, Lucky, Geszler, Kistétényi). Felejthetetlen gitárjátékát hallhatjuk hangkazettáin.

Az utóbbi években megjelent két CD-je országos visszhangot váltott ki, amelyet a magyar Rádió szintén bemutatott.

A képviselő-testület dr. Baranyi Károlyné dr. László Ilona Mária részére, Balassagyarmaton végzett áldozatos orvosi munkássága elismeréseként Balassagyarmatért emlékérmet adományozott.

László Ilona Mária 1924. március 15-én született Ludányban. Szülei egyszerű, de nagyszerű falusi emberek voltak. Elemi és középiskolai tanulmányait Balassagyarmaton végezte, 1943-ban érettségizett a Balassi Bálint Gimnáziumban. Az érettségi után a balassagyarmati megyeházán az Országos Családvédelmi Alapnál vállalt munkát, ezt követően a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem orvosi fakultására iratkozott be, melyet 1951-ben fejezett be. Egyetemi évei alatt zajlott Budapest ostroma, ezét szülei átmenetileg Ludányba menekítették, itt élte át a háború befejezésének eseményeit, ekkor segítőként hadikórházban dolgozott.

Az egyetem elvégzése után férjével a balassagyarmati kórházban helyezkedtek el, a pathologiai osztályon kezdett dolgozni. Az 1950-es években a megyének nem volt rendőrorvosa, Nógrád megye valamennyi hatósági boncolását osztályának kellett elvégezni (gyakran az esetek helyszínén, áldatlan körülmények között). Munkáját tovább színezték még a korszak jellemzői pl. a fiatal kórházban lakó orvosok kötelező ingyenes betegfelvételekben való részvétele, Békekölcsön jegyzés az ország újjáépítéséhez, éveken keresztüli ingyenes munkafelajánlások, a Nógrád megyei kórházak pathologiai feladatainak elvégzése.  A hősi időkben munkáját Csepel motorkerékpárral közlekedve látta el.

1962-ben megpályázta és elnyerte az osztály vezetését, ahonnan 1983-ban vonult nyugdíjba. A kórház szakmai munkájában mindig, még nyugalomba vonulását követően is tevékenyen vett részt.

Egész életét Balassagyarmaton töltötte lelkes lokálpatriótaként. Tagja volt a Mikszáth Társaságnak, a kertbarátok körének, a kézimunka és a honismereti körnek is, rendszeres látogatója volt a múzeumi estéknek. Munkája során számos kitüntetésben részesült, 1971-ben Kiváló Orvos, elsőként kapta meg a Perliczi emlékplakettet, 8 alkalommal ítélték neki „Az egészségügy kiváló dolgozója” címet, ezt követte a Munka Érdemrend Ezüst fokozata, 91 éves korában kapta meg a Hazaszeretet nagy Arany Keresztjének kitüntetését, arany és gyémánt diploma után 2016-ban Vasdiplomát vehetett át.

Az önkormányzat Dóbiás Zalán részére, állhatatos templom felújítási tevékenysége, elhívatott közösségépítő munkája és lelkipásztori szolgálata elismeréseként Balassagyarmatért emlékérem kitüntető címet adományozott.

Dóbiás Zalán 1977. május 11-én született Balassagyarmaton.

2001. június 23-án Vácon szentelték pappá. 2001-2002 között káplánként tevékenykedett Karancskesziben, 2002-től 2005-ig Nagykátán, 2005 és 2008 között Taksonyban, majd plébániai kormányzónak nevezték ki Kókára, illetve Tápiószecsőre 2008-2016 között. 2016. augusztus 1 óta a balassagyarmati Bosco Szent János Szalézi plébánia kormányzója, majd esperes plébánosa.

Dóbiás Zalán balassagyarmati munkálkodását három jellemző vonásban sűríthetjük össze: kitartó, szerteágazó lelki szeretetszolgálat – másokat is magával ragadó tettvágy – derűs életszemlélet.

Prédikációival oktat, lelkesít, buzdít, sokaknak segít kilábalni a mindennapok keserűségéből. Lelkipásztori munkáját tovább dicséri a templom épület renoválása. 2018-ban belülről, 2019-ben pedig kívülről újíttatta fel a templomot. A templomépítés nem csupán a hithez, hanem a közösséghez való ragaszkodásnak, és a jövőbe vetett bizalomnak is a szimbóluma.

Az egyházközség és a város is sokat köszönhet neki, hiszen mindezeket Isten szolgálatában és mindannyiunk javára teszi.

A képviselő-testület Arató János részére tanárként, iskolaigazgatóként az iskola, a diákok, a város és a térség javára végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként Balassagyarmatért emlékérmet adományozott.

Arató János 1944. szeptember 22-én született Csitár községben, pedagógus családban. A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium elvégzése után az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsész karán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Ezt követően 1967. szeptember 1-jétől a balassagyarmati Szondi György Szakképző és szakiskolában kezdte meg a pedagógusi munkáját. Pályájának kezdetétől nyugdíjba vonulásáig ez volt az egyetlen munkahelye. Az itt töltött több évtized alatt egy munkanapot sem hiányzott, még betegállományban sem volt. 1972-től, mint az iskola igazgató-helyettese, majd 1988-2008-ig, 20 évig igazgatóként irányította a város legnagyobb létszámú iskoláját. Az iskola közösségének szakoktatók, tanulók, tanárok együttműködésének összefogása ma is példaszerű lehet.

Vezetése alatt fejlesztette az iparitanuló-képzést, sor került a képzési profil kibővítésére is, bevezette az érettségit adó szakközépiskolai, illetve a felsőfokú végzettségnek számító (nem diplomás) technikus képzést. Mindig nagy gondot fordított az iskola műszaki, tárgyi feltételeinek javítására, bővítésére is.  A saját erő megteremtésben nagy szerepe volt, hogy az intézmény vállalkozott külső projektek, építőipari szakmunkák kivitelezésére. Törekedett gyümölcsöző kapcsolatot ápolni a város cégeivel. Irányításával az iskola tanulói nagyon sok, a város szépítését, gyarapodását szolgáló építkezésen vettek részt aktívan.

Arató János szerény emberként, nagy hatékonysággal munkálkodva, mindig innovatív hozzáállással végezte munkáját az iskola, diákjai, a város és a térség javára.

Az önkormányzat Kopcsányi Ottó részére közösségteremtő, közösségfenntartó tevékenységéért, emberszeretetéért, a szakképzés jobbításáért, a város szakmunkástanulóinak képzéséért, szakmai továbbjutásukért érzett elkötelezettségéért, nyitottságáért Balassagyarmatért emlékérem posztumusz kitüntető címet adományozott.

Kopcsányi Ottó 1958. február 17-én született Balassagyarmaton. Általános- és középiskolai iskolai tanulmányait itt végezte. A Miskolci Egyetemen gépészmérnöki, az ELTE Természettudományi Karán számítástechnika szakos tanári diplomát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatás vezetői végzettséget szerzett.

Kezdetben vállalatoknál dolgozott. A budapesti 43. számú Építőipari Vállalatnál, mint rendszerszervező, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyáregységénél programozóként, az Ipoly Cipőgyárban műszaki fejlesztőként, később programozóként. 1986-1991 között a Bottyán János Honvéd Kollégium nevelőtanára volt. Ebben az időszakban kezdett el tanítani óraadóként egykori középiskolájában, a Balassi Bálint Gimnáziumban matematikát és technikát, a Dolgozók Középiskolájában matematikát. 1991-ben bekerült a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vizsgáztatói névsorába. Az 1994/95-ös tanévtől kezdődően visszatért a pedagógusi pályára. 1994-2001. között a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium tanára volt. Az intézményben számítástechnikát és matematikát tanított.

Az esti számítástechnikai tanfolyamok szervezése és oktatása mellett jutott ideje a régi szakmájával is foglalkozni: sok vállalkozónak, cégnek írt különböző számítógépes programokat, többek között ekkor született a városi autóbusz-állomáson sokáig hallható menetrend-bemondó programja.

2003-tól 2008-ig a Mikszáth Kálmán nevét viselő középiskola számítástechnika tanára, majd műszaki igazgatóhelyettese. 2008. augusztus 1-től a 2019 áprilisában bekövetkező haláláig a balassagyarmati Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója volt.

Igazgatóként nagyon sokat tett a város szakmunkástanulóinak képzéséért, szakmai tovább jutásukért. Életútja során aktív szerepet vállalt Balassagyarmat város fejlődéséért is.

Fotó: Sümegi Tamás