Számos alkotó példája támasztja alá, hogy a polgári foglalkozás és az alkotás szenvedélye egymást támogató attitűdként lehetnek jelen egyes életpályákon. Adott az érdeklődő, a világ egzakt feltérképezésére vállalkozó elme, az írott szó iránti alázattal, és azzal az elkötelezettséggel, hogy végül rendszerezi és verbális formába önti a képzelet szülte univerzumokat. E két egymást támogató attitűd nászából született meg a Kódolt üzenetek Therion(alfáról) című tudományos-fantasztikus regény.

Dr. Rózsa Gitta balassagyarmati értelmiségi családba született. A Kiss Árpád Általános Iskolában a diákújságot szerkesztette, a Balassiban érdeklődő, új utakat kereső emberként ismerték meg társai. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészként tanult, részt vett az egyetemi közéletben, TDK munkát végzett, élvezte a kutatómunkát. Az egyetem elvégzése után patikában helyezkedett el, ám rövid idő elteltével már a versenyszférában dolgozott. Jelenleg gyógyszer-törzskönyvezési menedzserként és orvos tanácsadóként dolgozik egy külföldi cég leányvállalatánál. Nemrégiben megjelent első regényét Gitte Rose írói néven publikálta.

  • Az erős tudományos érdeklődés és a művészi hajlamok kettőssége az egész életemet végigkísérte, de csak most kerültek egyensúlyba. Sok szépséggel és nehézséggel járt, mire megértettem, hogy mindkettő létezik, és hasonló létjogosultsággal bírnak. Kilenc óra irodai munka után nagyon nehéz otthon leülni és folytatni az írást. Időbe telt, amíg rájöttem, hogyan tudom az írást a napjaim részévé tenni, és hogyan tudom a polgári foglalkozásomat az írás támogatására használni.

A gyerekkor sűrített tapasztalatai azokat az élményeket teszik átélhetővé, amelyek később sorsfeladatként térnek vissza. Az orvos édesapa Afrikában teljesített szolgálatot néhány évig, ahová családja is elkísérte. Rokonok, ismerősök, megszokott tevékenységek híján az időt másképp kellett megtölteni. Az édesanya megtanította írni-olvasni az ötéves kislányt, és a szavak kifejező ereje már ekkor varázslatosan hatott. De Afrika nem csak ezért volt meghatározó.

  • Négyéves voltam, amikor néhány évre Líbiába költöztünk. Az életem valójában azzal kezdődött, hogy egy teljesen új világba csöppentem. Itthon Európában azt láttam, hogy a világ jól definiálható. Meglátogatjuk a rokonokat, elmegyünk a Balatonra nyaralni, van jövőképünk. De Líbiában kibontakozott egy hadiállapot, és mi túléltünk egy bombázást. A világ körvonalazható rendjét ez az élmény megkérdőjelezte. Az első regényemet, egy disztópiát, 15 évesen írtam, mely olyan miliőben játszódik, amelyben az emberi tevékenység hatására a Föld egyensúlya megbomlott. Húsz év távlatából nézve ijesztő, hogy amit én gyerekként disztópiának gondoltam, ma visszatükröződik a világ híreiben. Korábban evidens volt, hogy megvan az évszakok rendje, a méhek beporozzák a fákat, nincsenek veszélyes élőlények, de ezek az erős határvonalak most kezdenek eltűnni, és nem lehetünk biztosak benne, hogy akár két év múlva is az általunk ismert világban élhetünk.

Az emberiség ma boldogabb lenne, ha egynémely művészi utópia vagy látomás nem vált volna valósággá. Ám a figyelemre méltó tény mégis az, hogy művészi alkotás közben megváltozik az agyi tevékenység, mely által a művészek képesek érzékelni lehetséges idővonalakat. Az üzleti utak során, hotel szobákban, repülőtereken íródott Kódolt üzenetek című történet alapvetően futurisztikus fikció, a skandináv tél inspiráló hatásával, tudományos vonatkozású elemekkel, és az általunk ismert gondolkodási mintákkal. Azonban a high-tech fejlődése, az univerzum távoli szegleteit kutató érdeklődés, a dimenzióugrások, csillagközi utazások vagy az emberi létforma továbbélésének alternatívái tagadhatatlanul valóságos kérdésekké váltak napjainkra, még akkor is, ha ezt a mindennapi gondolkodásunk egyelőre elutasítja.

  • A csillagos ég iránti vonzalmat magammal hoztam. A sci-fi mint kifejezési forma számomra kézenfekvő. Biztos, hogy mindannyian feladattal érkeztünk, különben miért lennénk ennyire sokfélék, ennyiféle affinitással? Nem tudok a tudományos énemtől elszakadni, de nagyon sokszor az az érzésem, hogy ezt a történetet ajándékba kaptam.

Mára négy műből álló regényfolyam, négy különböző világban játszódó történet készült el, melyek mátrix formában kapcsolódnak egymáshoz. Nem egyszerűen jövőbeli idegen civilizációba, hanem párhuzamos dimenziókba repítenek. A most kiadott kötet a negyedik történet első része. A Kódolt üzenetek regényvilágának részletgazdagsága, a cselekmény kidolgozottsága és a karakterek árnyaltsága szemernyi kétséget sem hagy afelől, hogy az író „együttél” szereplőivel, ismeri népük történetét, hogy mindaz, amit olvasunk, valósággá válhat, hacsak már meg nem történt egy párhuzamos valóságban.

  • Az alkotást ahhoz tudnám leginkább hasonlítani, mint amikor valamit emlékezetből leírunk. Eszembe jut egy jelenet, és látom magam előtt, mint egy filmet. Érzem a hőmérsékletet, érzékelem a hangulatot, illatokat, és amint tudom, utólag lejegyzem. A cselekmény nem lineárisan bomlik ki, hanem részleteket vetek papírra, amelyek majd később találják meg a helyüket. A történetek mindig velem vannak, kávészünetben, mosogatás vagy úszás közben, és lehet, hogy egyik-másik részlet csak évek múlva kap helyet a lineáris szövegben. Van olyan jelenet, ami fél éven át velem volt, mire megtaláltam hozzá a szavakat, amikkel leírhatóvá vált. Ugyanakkor a jelenetek összefűzése, a rendszerezés már racionális gondolkodást igényel.

Az első megjelent kötetben az Új Éra mesterségesen megalkotott népe keresi otthonát, de ehhez meg kell fejteni, Felyren, az örök tél bolygójának kódolt üzeneteit. Kall és G.g. találkozásával pedig elindul a sodró erejű cselekmény, melyben a szereplők is kénytelenek újraértelmezni a létezés addig megismert törvényeit.

A sci-fi rajongók népes táborát tekintve korántsem elképzelhetetlen, hogy nagy siker indult útjára az első bemutatkozással, kiváltképp azért, mert a jó sci-fik közt is egyedi, érzelemdús és magával ragadó könyv született a balassagyarmati ifjú hölgy tollából.

Kanyó Kinga