A Nógrád megyei zarándokhely, Mátraverebély –Szentkút is bekerült Magyarország nemzeti emlékhelyeinek előkelő csoportjába, többek között az egri vár, a Pannonhalmi Bencés Főapátság, a nagycenki Széchenyi-kastély vagy a Debreceni Református Nagytemplom mellett.

Az emlékhellyé nyilvánítás előkészítését, az adminisztratív, ellenőrzési feladatokat a Nemzeti Örökség Intézete látta el. A nemzeti emlékhely olyan, a történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a nemzeti, illetve a magyar és az ország területén élők összetartozását erősíti, identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír.

„Nagy örömmel fogadtuk az Magyar Országgyűlés rendelkezését, amely a 2020. évi XXX. törvény által Szentkutat nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Annál is inkább, mert a Parlament a bányászati törvényt úgy módosította, hogy ezáltal a kegyhely védettebbé vált a szúpataki mészkőbánya tervezett újranyitásával szemben, amely a csendet, a tiszta levegőt és a természeti környezetet nagyban veszélyeztette volna” – mondta Orosz Lóránt kegyhelyigazgató.

A népszerű búcsújáróhely, ahol évente 200 ezer látogató is megfordul, az elmúlt, csendesebb hónapok alatt is fejlődött: félig elkészült a Csend Háza, amely egy télen is fűtött, elcsendesedésre alkalmas helyként működik majd ez év végétől, köszönhetően a ferences kulturális örökség megőrzésére nyert szlovák-magyar EU-s pályázatnak.

Ugyanezen pályázat jóvoltából szintén épül a szállások előtti fedett foglalkoztató, amely esős időben is helyet adhat csoportfoglalkozásoknak; a nagy parkolót lezáró kerítés, valamint a bazilika új, festett ablakainak egy része is elkészült.