Több éves előkészítés után elindult a Szakképzés 4.0 stratégia megvalósítása: a mérföldkőnek számító átalakítás a rendszer formai és tartalmi részében is jelentős változásokat hoz. 

– Több kritika éri a szakképzést, melyek között jogos felvetésekkel találkozunk. A Szakképzés 4.0 épp azt a célt szolgálja, hogy az iskolarendszerű képzés, ezekre a mindenki számára jól érzékelhető problémákra, rendszerszintű reakciót adjon – összegzi a program létjogosultságát Baranyi Zoltán, a Nógrád Megyei Szakképzési Centrum főigazgatója.

A jelenlegi szakgimnáziumi rendszerben négy plusz egyéves képzési formába történik a beiskolázás. Ám számos tanuló a 12. évfolyam elvégzése után, ideje korán kiesik a rendszerből, s már nem szerzi meg a szakképesítést.

– Ők elesnek egy szakmától, a társadalom elesik egy szakmunkástól – mondja a főigazgató. – Ehelyett kerül bevezetésre az ötéves osztatlan technikumi képzés, melynek újdonsága, hogy a 10. évfolyam végén tett ágazat alapvizsga után célirányos, duális képzéssel folytatódnak az iskolás évek. A technikumba járó diákok a 12. évfolyam végén előrehozott érettségi vizsgát tesznek három főtárgyból, s a 13. év végére az idegen nyelvi és emelt szintű szakmai érettségi tantárgy abszolválásával két kimeneti bizonyítvánnyal lépnek ki a rendszerből.

A változtatások másik kulcsfontosságú eleme a szakmai tartalom nagyarányú megnövekedése. Az ágazati alapvizsga megszerzését követően, külső képzési helyen, cégek bekapcsolódásával valósul meg a duális képzés.

Az átjárhatóságot biztosító rendszer szakképző része kevésbé változik a korábbihoz képest. Megmarad a három plusz kétéves forma, s ahogyan eddig, a harmadik év után a diákok eldönthetik, hogy szakmával a kezükben kilépnek a munkaerő-piacra, vagy további tanulmányok után megszerzik az érettségi bizonyítványt is. A 9. évfolyam után ők is munkaszerződéssel kerülnek szakmai gyakorlatra a gazdálkodókhoz.

A képzéseket leginkább érintő változás, hogy a továbbiakban a szakmajegyzékben található szakmacsoportok csak iskolai rendszerben oktathatók. Mind a szakképzőben, mind a technikumban tanulók alanyi jogon részesülnek ösztöndíjban, amíg külső képzési hellyel kötött munkaszerződéssel nem rendelkeznek.

– Mindezek mellett a képzés jellege is alapvető változások előtt áll. A jelenlegi gyakorlat szerint – szakmától függően – vizsgákkal történik a tanulók mérése. De a most induló évfolyamok már olyan szakmai vizsgát fognak tenni, ahol projektmunkát is be kell mutatniuk. A Szakképzés 4.0 a készségek fejlesztését teszi immár kötelező érvényűvé. A munkáltatóknak olyan dolgozókra van szükségük, akik fejlett kompetenciáik révén gyakorlatiasak és kreatívak – magyarázza a főigazgató.

Ezek által a pedagógus szerep megújulását, koordinátori jellegének erősödését követeli meg az átalakítás. Júliustól jelentős bérfejlesztés történt, az igazgatók tettek javaslatot a differenciálásra. A továbbiakban is lehetőség nyílik arra is, hogy a kiemelkedő munka anyagi megbecsüléssel járjon. Minden szereplőnek az az érdeke, hogy minél több jó oktató dolgozzon a rendszerben.

Sinkóné Szrenka Anikó igazgató, NMSZC Szent-Györgyi: – Diákjaink az ötödik év végén Gyakorló ápoló, Szoftverfejlesztő- és tesztelő, Fitness-wellness instruktor vagy Sportedző végzettséget szerezhetnek meg.

Az új technikumi képzés jóval nagyobb óraszámban biztosítja a tanulók számára a sikeres felkészülést a vizsgákra, s mivel a két utolsó évfolyamon megoszlik, ezért eredményesebb lesz a felkészülés. Intézményünk csak technikumi képzésben várja diákokat, mely egy jóval homogénebb képzést jelent.

Szeretnék hinni abban, hogy ez a képzés a kezdeti nehézségek után kikristályosodik, és olyan színvonalat jelent, mint a hatvanas években.

Zérczi Miklós igazgató, NMSZC Mikszáth: – A szakképzés már régen megérett a teljes „plasztikára”. Az elmúlt évtizedben folyamatosan kisebb-nagyobb „ráncfelvarrásokon” esett át, melyek azonban nem voltak elégségesek, sőt a sok kisebb változás miatt széttöredezetté és követhetetlenné vált.

A változásoknak köszönhetően új alapokra kerül a szakképzés, ezek kidolgozásába bevonták többek között a későbbi munkáltatókat is, hiszen ők tudják a legjobban, milyen munkaerőre van szükségük.

A változások egy rugalmasabb, tanulóközpontú, a valódi munkáltatói igényeket kielégítő szakképzés irányába vezetnek.

 

Tanka Ágnes igazgató, NMSZC Szondi: – Nyolc ágazatban kerül bevezetésre nálunk az ágazati alapoktatás 9. évfolyamon, ahol az alapvizsga letétele után 12 szakmából választhatnak tanulóink. Leendő műszaki értelmiségieket szeretnénk útjukra indítani az ipari informatikai technikus szakma bevezetésével.

Az új rendszer lehetővé teszi a rugalmas tanulási utak indítását is. A Pályaorientációs osztályba olyan tanulók jelentkezhetnek, akik befejezték a nyolc általánost, de tanácstalanok. A Dobbantó programba azok a diákok jelentkezhetnek, akik betöltötték a 16. életévüket, de nem fejezték be az általános iskolát.

A vártnál nagyobb az érdeklődés intézményünk iránt.

Kanyó Kinga