Nógrád megye egy legekkel teli varázslatos világ. Zöldellő erdeivel, dombjaival, hegyeivel. Értékét  tisztelő, hagyományait ápoló dolgos lakóival. Ez a vidék megőrizte barátságos arculatát, vonzó tájait. Nem  csoda, ha évente százezernyi hazai és külföldi vendég keresi fel és érzi  jól magát e meghitt miliőben. Az értékek megőrzésében jelentős szerepe van az agráriumnak, elsősorban a természeti környezet megőrzése, ápolása és a tájfenntartás  révén. Szandai Józseffel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökével beszélgettünk.

Mint az köztudott, a legkisebb megyék egyike vagyunk, amelyet több szempontból is kettősség jellemez. A  térség hazánk egyik legszebb, természeti és helyi értékekben gazdag, pihenésre kiválóan  alkalmas tájegysége. Ugyanakkor a legelmaradottabb is, mert nem vagyunk klasszikus agrár megye. Vékony termőrétegű, köves, meredek hegyoldalaink mellett elenyészőek a kiváló minőségű szántó  területek a folyó és patak völgyekben. Sajnos, a rendszerváltást óta nem tudjuk kellőképpen kiaknázni a helyi erőforrásainkat.

Hogyan  jellemezné a  jelenlegi állapotokat?

Ha  a statisztikai adatokat vesszük figyelembe, a mezőgazdasági területek aránya nem éri el az 50  százalékot. Ez jóval elmarad az országos átlagtól. A földhasználati formát tekintve nagyon magas a  gyep aránya. Emellett nagy területet borítanak erdők. A  földjeink termékenysége alacsony, átlagosan nem érik el a 14 aranykoronát. Az utóbbi években drasztikusan csökkent a kertészeti ágazat, például az egykoron jelentős bogyós gyümölcs termesztés ma már alig fedezhető  fel. A  természeti  adottságainkat tekintve területeink kiválóan  alkalmasak az  állattenyésztésre. Ennek  ellenére a jelenlegi állattartás még az országos átlagot sem  éri el. A megyében kevés a közepes, vagy nagy mezőgazdasági vállalkozás. Megnőtt  a  kisvállalkozások  és  az  őstermelők száma.

Tekintettel a kedvezőtlen adottságokra és a kisgazdaságok növekedésére, ezek  speciális feladatokat,  gazdálkodást  kívánnak.

Valóban, sajátos fejlesztésű gazdálkodásra van szükségünk. A céljainkat, a kitörési  pontokat az  adott helyzethez kell igazítanunk. A  különböző fejlesztési  területeket és forrásokat össze kell  hangolnunk. A partnerségnek kell kulcsszerepet kapnia a megye jövőképének pozitív alakításában.

Hogyan oldják meg ezt?

A  megyei igazgatóság hatékony koordinálásával a balassagyarmati irodában egy lelkes gárda dolgozik  azon, hogy a lehető legjobban szolgálja ki tagjait és mozdítsa elő a helyi vidék ügyét. A  szervezetet a  megyei  kabinet, az ügyintéző szervezet és a falugazdász hálózat alkotja. Öt körzetközpontban 14  falugazdász végzi a munkáját, közel 6700 tagunknak intézik az ügyeit.

A  vidékfejlesztési program mennyire képes kezelni a helyi agrárium problémáit?

Ma  már  igyekszünk együtt kezelni a közösségfejlesztés és a gazdaságfejlesztés ügyét. Az érintettekkel közösen már elkezdődött ezzel kapcsolatosan egy megyei projekt összeállítása.   Kirajzolódtak azok a fejlesztési  irányok, amelyekre fel tudjuk fűzni a fejlesztési  irányainkat. Kiemelt céljaink között említhetem egy megyei éves mézturisztikai program kialakítását, egy turisztikai  csomag fejlesztését, továbbá az ökológiai gazdálkodásra és feldolgozásra épülő állattenyésztési  programot. Missziónk a fiatal gazdák támogatása és megerősítése, egy megyei iskolakert programmal kiegészítve. A jövő generációjának megnyerését szívügyünknek tekintjük.

Surányi János

Fotó: Sümegi Tamás