A járvány megmutatta, hogy csak összefogással és egymás iránti kölcsönös tisztelettel tudunk úrrá lenni a bajokon – nyilatkozta portálunknak Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője.

Képviselő úr, hogyan teltek az ünnepek?

A járvány átírta a szokásainkat, a 15 fős nagycsaládi ebédeket, a baráti együttléteket részben el kellett hagynunk.  Így szűkebb körben, betartva a szabályokat, csendesebben ünnepeltük a karácsonyt és a szilvesztert.  De talán nagyobb szeretettel, és odaadással.  A vírusjárvány megtanított bennünket arra, hogy nagyobb figyelemmel legyünk családunk, szűkebb környezetünk, barátaink iránt, kicsit jobban odafigyeljünk az elesettekre, a nehezebb helyzetben élőkre.  És talán kicsit jobban megnyitottuk egymás felé a szívünket szóban is. De hiányoztak az ekkor szokásos ölelések, kézfogások, egymásba karolások. A szűkkörű együttlét mellett igyekeztünk többet szabad levegőn lenni. Szép helyeken jártunk az elmúlt napokban, például a Börzsönyben, illetve Palóc Grandkanyonban, a Páris patak völgyében. Jól is esett a mozgás ezeken a gyönyörű helyeken a finom ünnepi ételek után.

2020 példátlan év volt , hogyan emlékszik rá?

Márciusig a találkozók, megbeszélések, konferenciák, rendezvények normál menetrendben zajlottak, aztán hirtelen megállt az élet. Mikor kiderült, hogy egyre veszélyesebbé válik a vírus terjedése, át kellett alakítani a mindennapi programjainkat, maszkot hordani, a személyes találkozókat, rendezvényeket on-line módon megszervezni, betartani a távolságtartás szabályait, egyre több szokásunkat meg kellett változtatnunk. Az Országgyűlés NATO delegációjának vezetőjeként és az Interparlamentális Unió Magyar Közgyűlésének elnökeként csak video konferenciákon keresztül tudtam megbeszéléseket folytatni az addigi személyes tárgyalások helyett. De ebben a helyzetben el kellett fogadni a változásokat. Az ilyen tárgyalások középpontjában a járványhelyzet aktuális kérdései és a válság okozta egészségügyi és gazdasági problémák megoldási tapasztalatai és lehetőségei álltak. Továbbra is kiemelt téma az illegális migráció megállítása, s bár ebben Közép-Európában egyetértés van, de ez sok egyeztetést igényel. Közben nap, mint nap figyelni a fertőzöttségi adatokat, egyeztetni a helyi feladatokról a kórházunk főigazgatójával a teendőkről, az intézmények vezetőivel a felmerülő problémákról, megoldandó feladatokról. Mindenki számára emberpróbáló időszakot élünk.  A teendő nem lett kevesebb, csak más kommunikációs csatornákat kellett alkalmaznunk. A legnagyobb tapasztalatom az volt, hogy láttam, hogy az első tanácstalanságból – hiszen alig tudtunk valamit erről az alattomos vírusról, hogyan terjed, milyen módon lehet a terjedésével szemben tenni – hogyan váltak orvosaink, mentőseink, ápolóink egyre tapasztaltabbá, hogyan szereztek egyre nagyobb tudást a fertőzött betegek gyógyításában óriási önfeláldozó munka árán. Mindezért nagy hálával és köszönettel tartozunk nekik. De nagy köszönet jár a pedagógusoknak, a szociális ellátásban dolgozóknak, a rendvédelemben, a közigazgatásban dolgozóknak, akiknek a járvány elleni védekezésben sokkal több feladatuk lett, mint normál időszakban.

A vírus még mindig itt van közöttünk, hogyan viselte-viseli a helyzetet?

A járvány kitörését követően szinte napi rendszerességgel egyeztettünk a polgármesterekkel a veszélyhelyzeti teendőkről, és elmondható, hogy a kezdeti nehézségeket követően szinte mindenki beletanult a helyi válságkezelésbe, a védekezés megszervezésébe. Példaértékűnek tartom, ahogy Balassagyarmat városvezetése és a kórház vezetése az első naptól megszervezte a védekezést, és végzi ma is a feladatait az itt élők érdekében. A kórházunk dolgozói, mentőseink az első perctől az első vonalban küzdenek a vírus ellen. Talán ez is közrejátszott abban, hogy Szabó Géza főigazgató urat kinevezték Nógrád megyei kórházak főigazgatójává. Az elmúlt hónapokban rendszeresen kellett a Belügyminisztériumon és a Külügyminisztériumon keresztül az Operatív Törzs felé tapasztalatokat, kéréseket eljuttatni. A komoly összehangolt munkával sikerült az aktuális problémákat megoldani, akár a határrendészeti, vagy helyi védelmi kérdésekben. A helyi hivatalos teendők mellett örömmel tapasztaltam, hogy sok civil szervezet aktívan szervezte az adományok fogadását és eljuttatását az érintettekhez, szervezték az önkéntes segítőket, úgyhogy sokan részeseivé váltak az összefogásnak. Jómagam is beleízleltem az önkéntesek munkájába, mikor rendszeresen együtt dolgoztam különböző karitatív szervezettekkel és azok munkatársaival, hogy minél több rászorulónak tudjunk segítséget nyújtani, vagy védőfelszereléseket eljuttatni a különböző szociális és egészségügyi intézményekbe. Bebizonyosodott, hogy a szeretetnek és az összefogásnak óriási ereje van. Közben persze a parlamentben, a veszélyhelyzet ellenére, zajlott a munka, bár több álhírben az ellenkezőjét állították az ellenzék képviselői, sőt nemzetközi szinten állítottak valótlanságokat a parlament működéséről, és a veszélyhelyzeti védekezésről. Azóta is több kamuvideó, álhír jelent meg a baloldal részéről, amelyekben a védekezésben résztvevőkről állítottak igaztalan dolgokat, és gátolták a védekezést.

A közvéleménykutatások szerint a lakosság 15-20 százaléka venné fel az oltást – ez nagyon kevés!

Szerintem még sokan kivárnak, hogy mi lesz a követkető néhány hét tapasztalata a világban és itthon, és majd egyre bátrabbá fognak válni, és egyre többen fogják igényelni a vakcinát.  Gondoljunk bele, hogy valami teljesen új dologgal állunk szemben, természetes, hogy vannak, akik a félnek, ez valamilyen formában érthető is. De én teljes mértékben megbízom a szakembereinkben, s nem gondolom, hogy okosabbak tudunk lenni az orvosainknál, és jobban átlátnánk a lehetőségeinket járványügyi szakembereinknél. Bízom az ő szakmai tapasztalatukban, és teljes mértékben elfogadom az ő javaslataikat. Ők ma azt mondják, hogy az egyetlen biztos védekezés a járvánnyal szemben a legalább 60%-os átoltottság. Úgyhogy, minél többen olttatjuk be magunkat, annál biztosabban vethetünk véget a járványnak. Mindenkit erre bíztatok.

Tehát felveszi az oltást?

Igen, természetesen. Jó lenne mielőbb, de tudom azt is, hogy a nagy számok törvénye szerint valószínűleg néhány hónapig várnom kell arra, hogy felvegyem az oltást, hiszen sokkal fontosabb, hogy az egészségügyi dolgozók, az idősellátásban dolgozók, az idősek, a pedagógusok, rendvédelmi szolgálatot teljesítők, a súlyos betegségekkel küzdők mielőbb megkaphassák a védőoltást. Ők a legveszélyeztettebbek, őket kell első menetben megvédenünk. Addig is védőmaszk viselésével, kézfertőtlenítéssel és a járványügyi szabályok betartásával kell törekednünk arra, hogy távol tartsuk a fertőzés lehetőségét, de egyértelmű, hogy a védőoltás a legbiztosabb védekezés a vírussal szemben. Én is ehhez tartom magam, bízva abban, hogy nyáron már visszatérhet az élet a normális kerékvágásba. De vírus, a szakemberek szerint, sajnos velünk fog maradni, de meg fogjuk tudni állítani a terjedését, mivel egyre hatásosabb kezelési eljárásokat találnak ki orvosaink, és a vakcinák terén is nő a kínálat. És továbbra is fontos lesz az egyéni felelősségvállalás a járvány elleni küzdelemben.

 Mikorra tudjuk megállítani a vírust? Sokan abban bíznak, hogy nyáron már szabadabban élhetünk.

Szeretném, ha így lenne, de ezért még sok feladatot el kell végeznünk.  Úgy tudom, hogy a nyári fesztiválokat már tervezik, és nagyon jó lenne, ha végre felszabadultabban örülhetnénk a közösségi együttléteknek, fesztiváloknak, ünnepeinknek, járványügyi szempontból biztonságosabban tölthetnénk szabadidőnket, nyugodtan sportolhatnánk, jöhetnénk össze egy jó baráti beszélgetésre, bátran beülhetnénk egy vendéglőbe.  És hogy a térségbeli vállalkozásaink újra visszaerősödjenek a járvány előtti szintre. Ezért is kiemelt kormányzati feladat a gazdaságvédelmi akcióterv, hogy a vállalkozások erősödjenek, és a munkahelyeket biztosabban megőrizhessék. Nehéz volt megélni, a leghétköznapibb szokásainkat is fel kellett adnunk, nem tudtunk szokásos rendezvényeinket méltón megtartani, pedig akár nemzeti ünnepeink, akár egy falunap, egy helyi fesztivál, vagy egy fejlesztés átadó ünnepsége a legerősebb összetartó erő közösségeink számára.

Mi 2020 üzenete?

A járvány megmutatta, hogy csak összefogással és egymás iránti kölcsönös tisztelettel tudunk úrrá lenni a bajokon.

A térség országgyűlési képviselőjeként milyen év volt 2020?

Fejlesztési szempontból sikeres évet zárunk. Nehéz röviden összefoglalni. A Magyar Falu Program keretében több mint 2 milliárd forint támogatás érkezett az 5 ezer fő alatti településeinkre. Óvodák, játszóterek, közösségi házak, orvosi rendelők, utak, járdák épülhetnek, vagy újulhatnak meg falvainkban. A térségünkben 82 település jogosult a program pályázataira, és elmondható, hogy szinte minden településünk hozzájutott valamilyen fejlesztési lehetőséghez. Nyugat-Nógrád települései az élmezőnyhöz tartoznak országos összevetésben. Elindulhat az M2-es gyorsforgalmi út Vác-Parassapuszta közti szakaszának építési tervezése.  Kifejezetten sikeres évet zár Balassagyarmat a fejlesztések terén. Nagyon komoly háttérmunkát végeztünk el Csach Gábor polgármester úrral karöltve. Épül az új honvédelmi sportközpont, elindulhat a Nádor úti Sportcsarnok építkezése, mintegy 1,5 milliárd Forint értékben.  A kormánytól 105 milliós támogatást kapott a város új Színházterem építésének előkészítésére, illetve a rekortán borítású atlétikai pálya tervezésére közel 48 millió forintot. Indulhat a Kóvári-Ady körforgalom és az innen induló 5,5 km-nyi kerékpárút építése, az Ipari park fejlesztés, Végére értünk városi intézmények energetikai korszerűsítése, és elkészültek a Fecskelakások, amelyek fiatal családokat fognak segíteni az indulásban.  Közben zajlanak a Területfejlesztési Operatív elnyert pályázatainak kiviteli előkészületei.  Az már csak zárójelben jegyzem meg, hogy Balassagyarmat, soha annyi támogatást nem kapott, mint az elmúlt években, de ez így van rendjén, hiszen megyénk központi települése.

A külpolitika szakterülete, ezért adódik a kérdés: Brüsszel lesz az új Moszkva? Önálló nemzetek helyett Európai Egyesült Államok?

Napjainkban kemény vita zajlik arról, hogy milyen Európai Uniót szeretnénk. Mit kezd Európa az illegális migrációval? Nehéz évet zárt az európai közösség. Brexit, migrációs válság, Covid-járvány és gazdaságra mért negatív hatása. A járványhelyzetben a tagországoknak rá kellett döbbenniük, hogy elsősorban magukra számíthatnak, és nehezen alakul a közös védekezés. Több országban – elsősorban a déli államokban – tragikussá vált a gazdaság visszaesése. Komoly viták zajlottak a költségvetés és a válságcsomag során is. Az nem járja, hogy a pénzügyi támogatásokat valamiféle megfoghatatlan az alapszerződésben nem szereplő jogállamisági feltételekhez akarják kötni. Ezért is volt siker, hogy a kormány kiállva a nemzeti érdekeink mellett, eltudta érni azt a megoldást, hogy a pénzügyi- különösen a válságkezelési- támogatások nem köthetők jogállamisági kérdésekhez. A mi politikai közösségünk az önálló nemzetek közösségében hisz, én személy szerint is, nem valamifajta Európai Egyesült Államokban, ahol a nemzetek elveszítik önállóságukat különböző nemzeti érdekeik szerinti döntéseikben, és alárendelődnek valamiféle központi döntéshozatalnak. Ezek a viták a következő években is meglesznek, és biztos vagyok abban, több ügyben, például a migráció kérdésében a következetes magyar álláspont, vagy Visegrádi Négyek álláspontja vitákat fog szülni, és erős nyomás lesz a magyar kormányon. De erős nyomás lesz lengyeleken, szlovákokon, cseheken is.

Ön is sokkal több és minden eddiginél durvább hangnemű támadásokat kapott 2020-ban…

Azt tanultam szüleimtől, nagyszüleimtől, hogy mindenki felé tisztelettel kell fordulni, és ha vita is van köztünk, akkor is meg kell adni az alapvető tiszteletet. Ezt a szemléletet hoztam otthonról. Persze nem vagyok naiv, látom, hogy időnként közösségi oldalakon helyi ellenzéki szereplők durva hangnemben támadnak. Teszik ezt olyanok, néhány kivétellel, akik még nem sok mindent tettek közösségünkért, és csak kritizálni tudnak. A stílus pedig az ilyen megszólalókat minősíti. Lehet, hogy így élik ki bizonyos frusztrációjukat. Eddigi képviselői munkám során mindig igyekeztem megtalálni a megfelelő hangnemet az viták során. A gyűlölködő beszéd még sohasem oldotta meg a problémákat és a vitákat.

2022-ben megméretteti magát, képviselő úr?

Igen, indulok a választásokon. Azzal is tisztában vagyok, hogy hangnemét tekintve durva kampányra kell számítani. Az elmúlt hónapokban zajló viták ellenzéki hangneme ezt vetíti előre. Szomorú látni, hogy egyes ellenzéki pártok hová sodródtak 2018 óta. A Jobbik, amelyet alapító tagjaik hagynak ott, és akiknek a jelenlegi vezetői összeálltak Gyurcsány Ferenccel, aki ellen a pártjuk annak idején létrejött. Vagy az MSZP? Az egyik valamikori legerősebb párt, amelyik ma már alig van a bejutási küszöb felett a mérések alapján, és az önkormányzati választáson nyert polgármestereik sorra hagyják őket ott, és mennek a DK-ba? És rendszeresen tapasztalom, hogy szinte egységesen drukkolnak azért, hogy az kormány sikertelenül védekezzen a járvány ellen, kamuvideókat terjesztenek álmentősökkel, az ország érdekeivel szemben szólalnak meg különböző nemzetközi fórumokon, hamis állításokat terjesztenek, sőt legújabban a vakcina oltások ellen beszélnek, veszélyeztetve az emberek biztonságát, s teszik ezt gyakran gyűlölködő hangnemben.

Milyen 2021-re számít?

Vegyes érzéseim vannak. Egyrészt a kampány jövőre elindul, és a viták felfognak erősödni. És félő, hogy a hangvétel is durvulni fog, ahogy ezt ma is láthatjuk. Ezért vegyesek az érzéseim. Másrészt sok reménnyel és bizakodással van tele szívem. Bízom abban, hogy a vakcina oltásoknak köszönhetően a közeljövőben legyőzzük a járványt, és visszatérünk a biztonságos, normál kerékvágásba a mindennapi életben. Megőrizzük a munkahelyeket, elindulnak az újabb családtámogatási kedvezmények, a nyugdíjasoknak visszaépítjük a baloldali kormányok által elvett 13. havi nyugdíjat, az otthonteremtési támogatások bővülnek a családok részére. További fejlesztések indulhatnak el a Magyar Falu Program keretében, és elindulhat a 2021-2027 közötti fejlesztési időszak, és jó ütemben haladnak majd a térségbeli fejlesztések, és a Balassagyarmati beruházások. És újra gondtalanul tarthatjuk meg közösségi rendezvényeinket, ünnepeinket, és újra együtt lehetünk örömmel és szeretettel egy-egy óvoda vagy játszótér átadóját. Végül, de nem utolsó sorban, nagyon várom, hogy nyáron biztonságban megtarthassuk a járvány miatt elhalasztott esküvőt, ahol majd büszke apaként oltárhoz kísérhetem lányomat, hogy esküt fogadjanak egymásnak választottjával.

Köztudott, hogy kultúrával élő ember, most ez sem könnyű.

Mostanában az olvasásra nem jutott túl sok időm, túlságosan behúzott az internet, hiszen távolságtartás miatt ez most jelenleg a legfőbb kommunikációs felület, s az ember szeme és feje telítődik video-konferenciákkal, az adatokkal és információkkal.  És online színházban is jártam: A padlás c. musical 999. előadását nézhettem meg. Kicsit nosztalgikus volt, felemelő, de mégis szomorú, hogy a színészek nem érezhették a közönség együtt lélegzését a darabbal és a dallamokkal. De azért időnként beleolvasok Madách: Az ember tragédiájába, mert döbbenetes, hogy milyen pontos válaszokat kapunk jelen korunk egyes kérdéseiről a Falanszter és az Űr színekben. Az elidegenedés, a technikai fejlődés hatása az emberi lélekre. Elgondolkodtató, időnként érdemes elővenni és belelapozni. Viszont a zenehallgatás igazán ki tud kapcsolni, illetve segít emlékezni, hiszen az elmúlt hónapokban több rendkívüli zenészt is elveszítettük: Benkő Lászlót, Balázs Fecót, Mihály Tamást. Úgyhogy az utóbbi napokban sok dalt hallgattam meg tőlük, rájuk emlékezve. Retro zenék, melyek tele vannak olyan hangulatokkal, amellyel felidézhetjük azt a sok örömet, amelyet ők nyújtani tudtak hallgatóságuknak. Ajánlom az Omega: Tízezer lépés című albumát.

Szilágyi Norbert