Ismét városunkba jön a rangos verseny! A két esztendővel ezelőtti felejthetetlen sportsiker megismétlődik: 2019 után május 15-én újra Gyarmatról rajtolhat Európa egyik legjelentősebb kerékpáros viadalának, a Tour de Hongrie legkeményebb szakasza. Ebből az alkalomból váltottunk szót Rózsa Balázzsal, a legsikeresebb gyarmati profi kerékpározóval.

Államvizsgára készülsz a Károli Gáspár Református Egyetemen, hogyan telnek a napjaid?

Február 15-ig kellett a szakdolgozatom leadni, melyet azóta már megvédtem, és sikerrel abszolváltam a Polgári jogi és Büntetőjogi záróvizsgákat is. Most tartják a Közigazgatás jogi és az Alkotmányjogi záróvizsgát, a május 10-i héten pedig a Nemzetközi magánjog és a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga vizsga következik. Jelenleg a napjaim a tanulásból, és „kikapcsolódásképp” edzésekből állnak. A járványhelyzet miatt egyébként is zárva van minden, ezért sok dolog nem tud akadályozni a kerékpáros szezonra és a vizsgákra való felkészülésben.

Mit tervezel a sikeres államvizsga után?

A büntetőjog és a bírósági végrehajtás az a két fő irány, amelyek közül valamelyikben nagy valószínűség szerint elhelyezkedek.

Legutóbb 2 éve beszélgettünk, mikor Gyarmaton álltál rajthoz a Tour de Hongrie Ipoly-parti etapján (is). Hogyan emlékszel erre, mert a gyarmati sportbarátok emlékezetében máig élénken él!

Az enyémben is! Fantasztikus érzés volt annyi embert látni! 2017 kivételével az összes Tour de Hongrie-n indultam, így van némi viszonyítási alapom, és messze kiemelkedik városunk az eddigi rajthelyszínek közül a maga hangulatával és szurkolói létszámával. Na meg ki tudná csak úgy elfelejteni „Balázskagyarmatot”?

2016-ban te voltál a legjobb magyar versenyző a Tour de Hongrien…

Bármelyik hazai versenyzőtől megkérdezed, mindenki azt fogja válaszolni rá, hogy a TDH-n szeretne nagyot alkotni. Korábban végeztem szakasz top10-ben, összetettben kétszer is top20-ban, pedig sosem voltam jó összetett menő. Az elmúlt években nagyot emelkedett a verseny színvonala, de ehhez is alkalmazkodtam, és az elmúlt két kiírásban egyaránt volt legalább egy olyan nap, amikor az én nevem is benne volt  a nap szökevénycsoportjában.

Két éve a luxemburgi csapat, a félprofi Team Differdange-Geba sportolója voltál, azóta távoztál. Mi történt?

3 évet töltöttem el Luxemburgban, de az utolsó évemben már éreztem, hogy szükségem van a környezetváltozásra, illetve, hogy közelebb legyek a családomhoz, barátaimhoz. A tavalyi fél szezont a román bejegyzésű, de csíkszeredai székhelyű, a jelenlegi román sportminiszter Novák Eduárd által vezetett Team Novák csapatánál versenyeztem. Jól éreztem magam, hiszen a „legmagyarabb” kontinentális sornál töltöttem hasonló körülmények között, mint Luxemburgban. Az idei szezont is ott kezdtem volna meg, de váltanom kellett, hogy a Tour de Hongrie-n legalább a válogatottal rajthoz állhassak. Jelenleg a profi bejegyzés nélküli, de magyar Team Epronex- Gesubikewear versenyzője vagyok. Velük az első kategóriás versenyeken nem tudok elindulni, de sokkal több versenyem lesz, mintha maradtam volna a Team Novákban.

Mit vársz magadtól a Touron? 

Szeretnék a válogatottba bekerülni, Karl Ádám révén jó esélyünk lesz arra, hogy szakasz top10-es helyezéseket szerezzünk. Szeretnék  ugyanúgy versenyezni, ahogy az elmúlt években, agresszívan, támadó szellemben, és remélem egy szökéssel harcban lehetek egy szakasz győzelemért, vagy pedig egy megkülönböztetett trikóért.

Milyen formában érzed magad? 

A szezon ezen szakaszában még sosem voltam ilyen jó formában,  ugyanakkor a versenyritmus egyelőre még hiányzik ahhoz, hogy tökéletes állapotba kerüljek.

Az idei év legnagyobb céljai? 

Szeretnék újra Országos Bajnokságot nyerni, és viselni a bajnoki mezt a következő évi Tour de Hongrie-n.

Meddig tervezel?

Szüleim elsődleges célja az volt, hogy érettségiig sportoljak versenyszerűen, ezt már bőven teljesítettem. Magamnak azt tűztem ki, hogy a diplomám megszerzéséig versenyezzek, nos, ez is már karnyújtásnyira van tőlem. Azt gondolom, hogy még egy, maximum két év lehet bennem ezen a szinten, utána viszont szeretnék már a civil életemre több energiát fordítani. A sporttól azonban sosem fogok tudni elszakadni.  Azt gondolom, hogy a magyar kerékpársport történelmébe az eddigi pályafutásommal már sikerült beírnom a nevem, úgyhogy ha a holnapi nappal kellene búcsút mondanom annak a közegnek, amiben az elmúlt évtizedet töltöttem, bánkódás és hiányérzet nélkül tehetném meg. Most már csupán szeretném élvezni minden percét.

(szilágyi)

Fotó: Halmágyi Zsolt Loránd