Balassagyarmat jellegzetessége, hogy városunk Palócország fővárosa, már Mikszáth Kálmán megállapítása szerint is. Ezt az arculatot ápolni, fejleszteni célszerű, hiszen e táj egyik legfőbb vonzereje a természetbe ágyazott hagyományos kultúra, ami erős gyökérzetű, jövőképes életmód kialakítását teszi lehetővé, és forrásul szolgálhat a tradícióit vesztett térségek számára is. Ilyen hagyományéltető jelleggel indítjuk útjára a palóc értékeket bemutató rovatunkat, a Palóc Múzeumbarátok Egyesületének aktív közreműködésével.

Ezúttal fölhívjuk a figyelmet a 130 éves Palóc Múzeum szabadtéri gyűjteményében álló „Káponkára”, amely idén negyedszázados jubileumához érkezett.

A Palóc Múzeumban 1986-tól módszeres tudományos kutatások tárják föl a palócföldi népi vallásosság jellegzetességeit. A kutatás, gyűjtés, feldolgozás és tudományos közzététel mellett nem kevésbé fontos a közéleti megjelenítés. Kiszabadítani a palócföldi népi kultúra jellegzetes értékeit múzeumi bezártságukból, és azokat a maguk gazdagságában megjelenítve a jövő szolgálatába állítani. Az első ilyen jeles állomás volt 1996. április 28-a, vasárnap, amikor a szandai „Máriácska káponkája” eredeti állapot szerinti épületmásolata megáldására és átadására került sor a Palóc Múzeum szabadtéri gyűjteményében. Az érdeklődők és a hívek a Szentháromság főplébániatemplomban gyülekeztek, közöttük a szandai, herencsényi, őrhalmi és varsányi népviseletes csoportok hordozható Mária-szobrokkal. A nagylétszámú ünnepi processzió a város főutcáján végig vonulva érkezett a Palóc ligetbe, majd a múzeumkertbe. A káponka megáldását dr. Varga Lajos pápai káplán, jelenlegi váci segédpüspök vezette Pálos Frigyes, Vagyóczky József és Koza József atyák jelenlétében. A szakmai méltatást dr. Selmeczi-Kovács Attila, a néprajztudomány doktora, a Néprajzi Múzeum akkori főigazgató-helyettese mondta. A katartikus hangulatú ünnepséget spontán méltatások is színezték.

E 25 évvel ezelőtti felszentelő, megnyitó ünnepség kiinduló eseményévé vált a honfoglalás 1100. évi városi jubileumi rendezvényének számító első Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú is, amire 1996. július 27-én került sor. A káponka és a mellette álló palóc feszület azóta minden évben a Palóc Búcsú egyik kultikus helyszíne.

A kis-kápolnát szandai férfiak építették föl, a faluból felajánlásra és behelyezésre került a II. világháborúban elrejtett harang, és a káponka előtti térdeplő kő, ami a középkori szandai templomból való. Az öltöztetős Mária a kis Jézussal szobor a tereskei Máriácska másolataként készült el.

A káponka hamarosan kedvelt kultuszhellyé vált, ahol imameghallgatások is történtek. Tudomásunkra konkrétan azon eset jutott, amikor egyetemista sikeres vizsgájáért imádkozott a Máriácskánál, és rákövetkező jó eredményét Mária támogatásának tulajdonította. Lélekemelő kisugárzása van a helynek, többek visszatérően hoznak virág felajánlásokat. Van lehetőség a kérés, hála kifejezésére öltözet varrásával, varratásával is. Hazánk, a Kárpát-medence legrégebbi szabadtéri gyűjteménye nagy értéke városunknak, a vírusveszély elmúltával a Palóc Múzeum ismét várja a látogatókat, a szépre vágyó, nyugalmat, lelki felüdülést kereső vendégeket.

dr. Limbacher Gábor