Ma már kevesen tudják, hogy a város nyugati szélén fekvő, és hamarosan ipari területté alakuló Nagyligeti Sportpálya honnan kapta a nevét.

A 19. század végi, rohamosan fejlődő Balassagyarmat társadalmi átalakuláson is keresztülment. Megjelentek azok a városi rétegek, amelyek munkájukat zárt térben végezték, szabadidejükben pedig igényük volt a természetes környezetre.

Ahhoz, hogy megértsük, nem is volt olyan könnyű egy közparkot létrehozni, tudnunk kell, hogy a 19. század végén a település telkeinek egy része még a helyi földbirtokosok, például a Zichy család tulajdonában volt. 1891-re a város elérte azt, hogy a területén lévő házak és a hozzájuk tartozó kültelkek, melyek után a Zichy-uradalom korábban bért szedett, a városlakók tulajdonába kerültek, az állam pedig az elvesztett birtokért kárpótlást fizetett a Zichyeknek.

Ezután Balassagyarmat vezetője, Reményi Károly városbíró végigjárta a tulajdonosokat, és amúgy sem használt telkecskéiket a város javára „elkoldulta ingyen” vagy csekély térítésért, hogy az üdülni kívánó közönség érdekében egy nagyobb szabású ligetet alkothassanak. Fél év leforgása alatt így jutottak a település akkori nyugati szélétől alig egy kilométerre egy akkora terület birtokába, amin létrehozhatták a város első közparkját.

1892-től Kondor Vilmos főerdész vezetésével hat év alatt 25.600 facsemetét ültettek el túlnyomórészt állami adományként, de az adakozók között volt József főherceg, Körmöcbánya városa, Madách Pál földbirtokos és a vedrődi – ma Voderady – gróf Zichy-féle kertészet is. Külön táblában kaptak helyet a juharok, platánok, hársak, fenyők és akácok. Számos díszfa, és kör alakban huszonöt hársfa díszítette a ligetet – utóbbiakat a millennium tiszteletére ültették. Középen üres teret hagytak egy pavilon részére. Alakja ferdény. Területe 13,28 katasztrális hold, melyből az utak 1,75 kat. holdat foglalnak el, úgy hogy a beültetett terület a játszóterek levonásával 11,5 kat. hold. – írta 1897-ben a Nógrádi Lapok és Honti Híradó tudósítója, aki bizakodva állapítja meg, hogy a csemeték megerősödtek, így a liget öt év múlva rendeltetésének meg fog felelni.

A nagyligeti mulató 1906 júliusában nyílt meg.

A második világháború végén a fák nagy részét kiirtották, később a főút mellett sportpályákat alakítottak ki, a képen látható mulató helyén pedig felépült az Ipoly Bútorgyár. A gyarmatiak kedvelt hétvégi, zenés szórakozó- és kirándulóhelyének emlékét ma már csak a Nagyligeti Sportpálya neve őrzi. A felvétel 1927–35 között készült, a már kiépített Nagyligetet mutatja.

Ács Zsuzsanna helytörténeti könyvtáros