Csach Gábor, városunk polgármestere szerint nagyon rossz döntés lenne, ha az Országgyűlés elé került új lakástörvény értelmében minden bérlő a forgalmi érték 10-30 százalékáért vehetné meg az önkormányzatoktól az ingatlanokat.

Sokat levelezik mostanság…

Gyakran megesik ebben a munkakörben. De gondolom, arra céloz, hogy az elmúlt napokban több levelet írtam kormánypárti képviselőknek, politikusoknak, annak érdekében, hogy a Parlament elé kerülő T/16223. számú, a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló törvénytervezetet vonják vissza, vagy jelentősen módosítsák.

Mi a gondja a tervezettel?

Megértem, hogy a ’92-es lakásprivatizációból kihagyott bérlők, vagy az azóta bérleti jogba kerültek, akik nem élhettek a kedvezményes privatizációval, vagy éppen bedőlt devizahitelük miatt váltak lakásaik állami bérlakássá, adott esetben szeretnék olcsón megvásárolni több évtizede lakott otthonaikat. Helyes is, ha velük foglalkozik a politika. Minden hibája ellenére a 90-es évek lakásprivatizációja helyes döntés volt, hiszen összeomlottak volna az önkormányzatok a hatalmas lakástömeg fenntartásában. Gondoljon bele, Balassagyarmaton 1500 feletti önkormányzati lakás volt, amelyek döntő részének szociális funkciója okán olyan alacsony a bérleti díja, hogy lehetetlen rentábilisan működtetni. Ráadásul 40 év kommunizmus után, ahol az állam lesöpörte a padlásokat, közösbe kényszerítette az embereket, a rendszerváltáskor nem csoda, hogy a magyarokban elemi vágy és akarat volt a magántulajdon, így a saját lakástulajdon iránt is.  Ám most nincs ilyen elemi erejű igény, amely általánosan kötelező tömeges lakásprivatizációt indokolna. A mostani javaslat szerint a bérlők rendkívül kedvezményesen vásárolhatnák meg bérleményüket, egészen pontosan minden bérlő a forgalmi érték 10,5 – 30 százalékáért vehetné meg az önkormányzatoktól az ingatlanokat. Ennyire olcsón érthető módon mindenki megvenné az önkormányzati lakását, ha másként nem, hitelből, amit biztosan megkapna, hiszen a jelzálogul szolgáló lakás értéke sokkal magasabb lenne a vételárnál. Ez viszont azt eredményezné, hogy az önkormányzatoknak gyakorlatilag nem maradna bérbe adható lakása, és nem tudnának még annyira sem segíteni azokon, akiknek anyagi helyzetük nem teszi lehetővé az albérletben lakást, vagy akik kisjövedelmű fiatalok, hiányszakmában dolgozók, mint most.  

Balassagyarmaton ez mit jelent a számok nyelvén?

Városunkban az elmúlt évtizedben, évente mintegy 10-15 millió forintot költöttünk a 171 bérlakásunk karbantartására és felújítására. Régen kevesebbet, az utóbbi években 30 millió forint felett, ez már nagyjából elég a szinten tartásra. Húsz év alatt 31 lakást vásároltunk vagy építettünk, és mint az köztudott, két éve további 11 fecskelakást is kialakítottunk a Gansel-házban. Munkásszállót most építünk, de az a helyzet, hogy nagy szükség lenne még tucatnyi fecskelakásra és szolgálati lakásra is, mert a mennyiség közelében sincs az igényeknek.

A törvényjavaslatban jelzett alacsony vételár mekkora vagyonvesztést jelentene a városnak?

A mai piaci ingatlanárakkal számolva ez Balassagyarmaton akár 1 milliárd forintra is rúghat.

Mi lehet a megoldás?

A politikában vita van azon, hogy mekkora szükség van bérlakások építésére. Tény, hogy az önkormányzatok számára vidéki kisvárosok esetén a települések megtartó ereje, nagyobb városokban a szociális feszültségek enyhítése érdekében nagyon fontosak a fecske-, szociális és szakember-ellátást szolgáló lakások. Ezek ideális számán lehet vitatkozni, hiszen ezt a lakásállományt fenn is kell tartani, de a nulla, amit ez a törvényjavaslat sugall, mindenféleképp rossz álláspont. Amennyiben például az Állami Adósságkezelő által átvett bedőlt devizahitelesek bérlakásaira, vagy határozatlan idejű bérleti joggal rendelkezőkre vonatkozna, maximum 50%-os kedvezménnyel járna, csak társasházban, ahol az önkormányzat nincs többségi tulajdonban, s az épület 1980 előtt épült, és 5 évig elidegenítési tilalom kerülne kikötésre, nos, akkor még helyes is lehet egy ilyen kötelező erejű törvény. De a jelenlegi törvénytervezet olyan sok sebből vérzik, hogy a legjobb lenne visszavonni.

Sokan felkapták a fejüket, hogy fideszes városvezetőként szembe megy egy fideszes törvényjavaslattal…

Ha egy javaslat vagy döntés rossz Balassagyarmatnak, pláne ha hülyeség is, akkor eddig sem maradtam csendben, teljesen mindegy, ki van éppen kormányon. Így volt ez a 2007-es kórházbezárások idején éppúgy, mint amikor 2019 év végén először felmerült az Iparűzési Adó átalakítási terve. Vagy tavaly nyáron, amikor a több sebből vérző „járványügyi menetrendet” léptette életbe a MÁV. A tiltakozásaimnak szerencsére mindig volt értelme, hiszen kórházunk azóta nemcsak infrastruktúrájában, de szakmailag is igazolta létjogosultságát, az Iparűzési Adó is a „szolidaritási elv”, miszerint a gazdag települések fizessenek többet a közösbe, s nem a megszüntetés irányába ment, a járványügyi csonkított menetrend Nógrádban pedig mindössze 56 napot élt. A lakástörvény tervezete ellen szinte egyszerre tiltakozott a teljes önkormányzati szféra, ellenzékiek, szakmai szervezetek és kormánypártiak. Őszintén remélem, hogy lekerül a napirendről, vagy sikerül épeszűen rendbe tenni.

A lakástörvény tervezett módosításának a célja, hogy több tízezer magyar család, illetve bérlő saját tulajdonú lakáshoz jusson – nyilatkozta a törvényjavaslatot benyújtó Böröcz László (Fidesz) országgyűlési képviselő. A törvényjavaslat kevés kivétellel minden olyan bérlőnek megnyitná ezt a lehetőséget, akinek 2020. december 31-én fennállt a bérlői jogviszonya. Azok az alacsony jövedelmű bérlők, akik még a kedvezményes árat sem tudják kifizetni, 25 éves kamatmentes részletfizetési lehetőséget kapnának. Az ingatlanok forgalmi értékét az önkormányzatoknak kell közölniük a vételi joggal rendelkezővel hat hónapon belül. A vételárat a forgalmi érték 30 százalékában állapítja meg a törvényjavaslat, ha a bérleti jogviszony időtartama 2021. január 1-jén nem éri el az egy évet. Minden bérleti jogviszonyban töltött év után további 1 százalékkal csökken az ár, amely nem lehet kevesebb az érték 15 százalékánál. Elidegenítési tilalmat sem ír elő a jogszabály tervezet, azt a lakó akár az adásvétel másnapján értékesíthetné immáron piaci áron.

Szilágyi Norbert