Teljesen megújítaná a városi strandot az önkormányzat, a huszonegyedik századi igényeknek megfelelő korszerű fürdő első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd nevét viseli majd, aki annak idején ingyenesen bocsájtotta az 1935-ben megépült létesítmény terveit Balassagyarmat rendelkezésére.

Újabb jelentős fejlesztésre készül az önkormányzat. Ezúttal a városi strandot újítanák meg teljesen, a huszonegyedik századi igényeknek megfelelően. A napokban véglegesíti a „Sáth és társa” tervező iroda a koncepciót a hozzá tartozó műszaki leírással, látványtervekkel és becsült költségvetéssel.  

– A fedett uszodánk elkészült, itt az idő a Strand és részben az egykori kemping területének teljes újjávarázsolására – mondta Csach Gábor polgármester. – A koncepció tervek szándékaink szerint az eredeti Hajós Alfréd tervek karakterét megőrző, kisvárosi, tehát Balassagyarmat és környékének szükséges és fenntartható, de napjaink elvárásainak megfelelő létesítményt mutatnak.

Mint az a bemutatott tervekből kiderült, egy új bejárati park és egy nagy parkoló is épülne. A két medence megújulna és egy új élménymedencét is létesítenének, ehhez csúszdákat is csatolnának. Új öltöző- és irodaépület, homokos sportpályák, játszótér, a gazdasági bejárat mellett, a keleti sarkon pedig új étterem nyílik külső-belső teraszokkal.

– A főbejárat  új helyen, a strand nyugati oldalán, a kemping helyén épülő parkoló mellett lesz.  Természetesen az első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd nevét viseli majd a létesítmény, aki 1933-ban ingyenesen bocsájtotta az 1935-ben elkészült strandfürdő terveit a város rendelkezésére. A beruházás teljes költsége az előzetes számítások alapján elérheti a 2 milliárd forintot. A megvalósításra több ütemben, a következő fejlesztési ciklusban biztosítunk forrást – tájékoztatott Csach Gábor.

Meleg vagy hideg?

Mostanában ismét beszédtéma, miért nem lesz melegvizes a korszerű strand? Sokan állítják, van is fürdő területe alatt melegvíz, csak fúrni kellene. Nos, először száz évvel ezelőtt a (mostani) Szent Imre iskola udvarán végeztek sikertelen próbafúrásokat, aztán a ’80-as évek elején ismét megpróbálták, már a strand területén. Több mint 600 méterig lejutottak a szakemberek irányította próbálkozások, ám abbahagyták a munkálatokat, mivel kevés melegvizet találtak. Drága is volt, és vastag bazaltrétegen kellett volna áthatolni – de még az sem ígért volna biztos sikert. Bár az eredmény vélhetőleg ma sem lenne más, de a városvezetés számol egy esetleges korszerűbb fúrás mellett a megújuló energiákkal: a föld és a nap erejének keverésével, vagyis a hőszivattyú és a napelemes technológia kapcsolásával.

(szilágyi)