A magyarok végső honfoglalásának, másként hazatérésének 1100. jubileumára 1996. július 28-án, vasárnap megrendezésre került az első Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú. Az ünnep előzményének tekinthetjük, hogy az 1746-ra fölépült Szentháromság plébánia templomban már létesült Szent Annának egy faoltára, amit 1759-ben a mai váltott, Franz Anton Maulbertsch remek oltárképével. Közvetlen előzményként 1996. április 28-án avattuk föl „Máriácska káponkáját“, a szandai kis kápolna épületmásolatát.

A megáldás katartikus katartikus élménye és az új szakrális hely hatott a millecentenáriumi térségi rendezvény megszületésére is. A káponkaszentelést követően mindjárt sor került a palócokat igen ellemző határbeli palóc feszület rekonstrukciójának elkészítésére, megfelelő muzeológusi ránymutatás mellett Egri József és Kőszeghy Attila fafaragó népmûvészek alkotásaként. A feszületet Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök úr áldotta meg 1996. július 28-án, vasárnap, az első Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú alkalmával.

A balassagyarmati Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú régi hagyomány folytatója. Balassa II. Pál (1700-1771) apostoli gróf, Kékkő ura az egyetemes kereszténység helyreállításában fáradozva 16 településen építtette újjá a templomot, amit vagy Szent Anna oltalmába ajánlottak, vagy oltár emeltetett számára.

A balassagyarmati Szentháromság-templomban az 1740-es évekbeli faoltárt 1759-ben követte Franz Anton Maulbertsch nagyszerű festményével ékes, ma is látható mellékoltár, Balassa Pál bőkezűségéből. A helyi emlékezet szerint Szent Anna ünnepén, a legrégibb időkig visszanyúlóan minden évben ennél az oltárnál tartották Szent Anna miséjét, amelyen sok idős asszony, nagymama és sok babakocsiban lévő csecsemő és gyermek, unoka vett rész.

Krisztus nagyanyjának tiszteletére és közbenjáró oltalmát kérve e hagyományt folytatja a Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú, immár negyed százada. Célja, hogy a hagyományt a jövő szolgálatába állítsa, hogy a vallási életet újra társadalmi, közösségi megnyilatkozássá avassa, hogy Szent Anna, a gyermekáldást várók, az áldott állapotban lévők oltalma segítse a magyar nemzet magára találását. Segítsen, hogy a palócok legyenek ismét család- és gyermekszeretők, óhajtsanak bőséges gyermekáldást országhatáron innen és túl. Szent Anna a Szent Nagycsalád matriarchája, Krisztus nagyanyja. A palócok ugyan 100 éve országhatárral kettéosztva, de egy nagy etnikus családot alkotnak. A balassagyarmati búcsú igazi palóc nagyünnep, a családként is fölfogható etnikai csoport összetartozásának demonstrálása. Az Ipoly menti falvak rendszeres ünnepi találkozója is Ipolyvarbó környékétől Ipolynagyfaluig és Ipolyhídvégig, a másik parton Hugyagtól Drégelypalánkig és Hontig. Részt vettek már a palóc kirajzásokból, a Szerbiához került Kupuszina és a kárpátaljai Nagydobrony búcsúsai is.

Idén jubileumi, 25 éves Palóc Búcsúra kerül sor Dr. Ternyák Csaba egri érsek úr vezetésével.

Az ünnepi menetben a 16-os honvéd hagyományőrzőket népviseletes falvak résztvevői követik. A processzió a palóc fundus feszületéhez és káponkájához tart, ahol Turai János balassagyarmati plébános úr imádságot mond a nemzetért és a hazáért. A búcsúmise helyszíne a Palóc liget szabadtéri színpadán kialakított oltár lesz. Az ünnepi szentmise végén érsek úr megáldja a résztvevőket, külön a nagymamákat és az unokákat. A ligetbeli búcsús vásár kirakodó sátrasai is igyekeznek emlékezetessé tenni a Szent Anna tiszteletére rendezendő Palóc Búcsút. Összetartozunk Szent István országfelajánlása óta és a jövőben is mindnyájan, akik a Kárpátoktól ölelt Hazában élünk. Szent Anna ebben nagy segítségünk.

Találkozzunk a 25 éves búcsú ünnep jubileumi rendezvényén!

Dr. Limbacher Gábor