A magyarországi lakosság nemcsak a legkevesebbet fizeti az áramért és a gázért Európában, de sok esetben csak a töredékét annak, amit más országokban.

Szeptemberben is tartották a stabilan legalacsonyabb poziciójukat a magyarországi áram- és gáztarifák az uniós fővárosok között, az áramért egyedül az összehasonításba bevont, de unión kívüli Belgrádban kellett kevesebbet fizetni – derül ki a vg.hu kimutatásából.

A hazai lakosság energiarezsije azért sokkal alacsonyabb az európainál, mert szolgáltatóik csak a többlépésben lecsökkentett, majd alacsony szinten rögzített díj alapján számolhatnak el a háztartásokkal. Ennek különösen nagy a jelentősége most, amikor a növekvő európai gáz- és áramárak miatt a lakossági tarifák is felfelé kúsznak a földrészen.

Ez történne Magyarországon is, ha a lakosság piaci árat fizetne az energiáért.

Szeptemberben a legtöbb európai fővárosban tovább drágult az áram és a gáz is az augusztusihoz, de még inkább az egy évvel korábbihoz képest.

Szeptemberben Budapesten átlagosan 10,65 eurócentbe került egy kilowattóra áram. Ennél a koppenhágai és a berlini ár több mint háromszor, a MEKH elemzésében még szereplő, nem uniós londoni és dublini pedig közel háromszor volt nagyobb.

Egy év alatt e négy utóbbi fővárosban 16 százalékkal, 3 százalékkal, 25 százalékkal, illetve 14 százalékkal drágult a lakosság által vásárolt villamos energia. Prágában, Bécsben és Varsóban már „csak” körülbelül kétszer nagyobb a villamos energia egységára, mint Budapesten. Prágában egy év alatt 15 százalékos, míg Bécsben 14 százalékos drágulást történt. Varsó kakukktojás volt, ott közel 9 százalékkal esett az ár, de így is mintegy 70 százalékkal magasabb, mint Budapesten. Kirívó a bukaresti növekedés, mert a szeptemberi, 18,4 eurócentes egységár majdnem 38 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és bő 5 százalékkal az előző havinál is.

A gáztarifa listavezetői közül a múlt hónapban a stockholmiaknak 7,7-szer kell többet fizetniük, mint a budapestieknek, a koppenhágaiaknak 4,8-szor, az amszterdamiaknak pedig 4,1-szer. A stockholmi végfelhasználói ár halványan esett éves összevetésben, míg a koppenhágai 59, az amszterdami pedig 18 százalékkal erősödött.

A gázárak térségünkben is elszaladtak a már említett Románián kívül is. Bécsben, ahol háromszor drágább a földgáz, mint Budapesten, egy év alatt 27 százalékos drágulás történt. Szófiában (ott közel háromszor drágább az áram) 57 százalékkal, míg Prágában (ott két és félszer drágább) közel 10 százalékkal emelkedett a tarifa tavaly szeptember óta.

Az október elején létrejött, új hosszú távú magyar–orosz gázmegállapodás segíti a rezsicsökkentés eredményének megóvását. A hazai föld alatti tárolókban lévő mennyiség már bőven elég lenne az ország teljes téli gázigényének kielégítésére, de a letárolás még tart.

Az egész Európát egyre jobban terhelő elszabadult energiaárak a magyar embereket nem érintik. Ha a kormány nem vezette volna be annak idején a rezsicsökkentést és nem szavatolná azt, akkor ma hazánkban, egy-egy háztartás átlagosan évi 380 ezer forinttal fizetne többet az energiáért.