Kiváló szaktanári, versenyfelkészítői, szakkörvezetői, mozgalomszervezői munkájáért Kazinczy-díjjal jutalmazta Gyarmatiné Rostás Idát, a Balassi Bálint Gimnázium magyar tanárát a Kazinczy-díj Alapítvány – Péchy Blanka Emlékére Kuratóriuma.

Balassagyarmaton született, itt érettségizett 1987-ben a Balassi Bálint Gimnáziumban. Honnan ered a magyar nyelv iránti elkötelezettsége?  

Ötödikes korom óta magyar–történelem szakos tanárnak készültem, általános iskolai osztályfőnököm, Kucsera Istvánné Lili néni példájára. Ezért jelentkeztem érettségi után az egri tanárképző főiskolára.

Számos sikert tudhat magáénak, középiskolás diákként bejutott a Magyar Nyelvi OKTV döntőjébe, most pedig a tanítványait segíti hozzá, hogy elérjék ezt a kimagasló eredményt.

Végzős gimnazista koromban Pozsonyi Anna tanárnő ösztönzésére elindultam az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen magyar nyelvtanból, ahol országos 3. helyezést értem el. Valószínűleg az ekkor szerzett pozitív élmények hatására igyekszem tanárként is a körülöttem felnövőket is elkötelezetté tenni az anyanyelv ügye iránt. 2002 és 2013 között 6 tanítványom jutott be a szécsényi gimnáziumból a magyar nyelvi OKTV döntőjébe. Egy középiskolai tanár pályáján ez ritka szép sikernek számít. Ezen kívül a Kazinczy-versenyen és az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny megyei és országos döntőin is szépen szerepeltek növendékeim. Ezekre az eredményekre figyelhettek fel a Balassi akkori nyelvművelő magyartanárai, Bacskó Józsefné és Pásztor Sándorné, akik szeretettel hívtak engem is a nyelvművelők táborába. 2003-ban így én is „Beszélni nehéz!” kört szerveztem tanítványaimból, és 2004-ben részt vettem a körvezetők erdélyi vándortáborában. Ez az élmény és ez a társaság örök hűségre kötelezett. A táborban megismert Némethné dr. Balázs Katalin szegedi kolléganő ötletére testvér szakköri kapcsolatot létesítettünk a szegedi Gábor Dénes Műszaki Szakközépiskola és a szécsényi gimnázium beszédművelő köre között. Közös programjainkról a Duna Televízió Nyelvőrző c. műsora is szép összeállítást közölt. 2006-ban sikeresen szerepeltek tanítványaim a Nyelvőrző Lépésről lépésre című tévés vetélkedőjében is. Szakköri munkánk elismeréseként 2007-ben Kazinczy-jutalmat kaptunk, 2010-ben pedig Péchy Blanka-jutalomban részesültünk. Az azóta Salgótarjánban és a Balassiban szervezett szakköreim munkáját is többször jutalmazta a Szóról szóval című nyelvművelő rádióműsor szerkesztősége.

A Kazinczy Ferenc íróról, a magyar nyelvújítás vezéralakjáról elnevezett „szép magyar beszédért” odaítélt díj a legrégebbi és legrangosabb elismerés az anyanyelvápoló mozgalomban.  

Azt szokták mondani, egy elismerés rangját az adja, hogy kik részesültek már benne. Természetesen követtem évről évre a Kazinczy-díj kitüntetettjeit. Előttem csupa olyan személyiség részesült ebben a kitüntetésben, akire példaképként felnézhetek, és soha nem gondoltam volna, hogy engem is elér ez a megtiszteltetés. Nem illik azt mondani, hogy szerintem nem érdemlem meg ezt az elismerést, hiszen olyanok döntöttek róla, akik jól ismerik a közel két évtizedes nyelvápoló tevékenységemet, inkább motivációt jelent számomra ez a díj, mint fizetséget, köszönetet az elvégzett munkáért.

A Balassiban régóta hagyománya van a nyelvművelő köröknek és igyekszik folytatni ezt a hagyományt nyelvápoló szakkör működtetésével.

Úgy érzem, van még erőm, időm tanárként, és mind szélesebb a tér is, „mely munkára hív” – ami az anyanyelvi nevelést illeti. Az Anyanyelvápolók Szövetsége már azzal is elismerte a Balassiban e téren folyó tevékenységet, hogy három évvel ezelőtt iskolánkat bízta meg a Kazinczy – Szép magyar beszéd verseny középiskolai megyei fordulójának szervezésével. Ennek a felkérésnek igyekszünk az idei tanévben is eleget tenni, és minden lehetséges módon segíteni az ifjúság nemzeti nyelvi művelését.

Miért fontos a szép magyar nyelv ápolása?

Nehéz erről ünneprontás nélkül beszélni. Sokat hallunk a globalizáció nemzeti identitásrontó hatásairól. És ez messze nem csak az angol kifejezések tömeges beáramlását jelenti a fiatalok mindennapi nyelvhasználatába, hanem jelenti a nyelvhasználatnak a gyakorlatiasság felé való elmozdulását is. Mind kevesebb magyar szót ismerünk és használunk, azok is inkább konkrét fogalmak, összefüggések megnevezései. A mai fiatalok nagy többségéből hiányzik a képes beszéd megértésének képessége. Gyorsan, szinte maradéktalanul tűnnek el a nyelvhasználatukból a szólások, közmondások, szóláshasonlatok. Nem csak nem alkalmazzák, de nem is értik őket, és nem érzik az ebből adódó értékvesztést. Nem csak azért tartozunk a szép magyar beszéddel és annak ápolásával, mert magyarok vagyunk, és szeretjük a hazánkat, hanem azért is, mert emberek vagyunk, és a durvulás helyett egy szebb, élhetőbb, emberibb világot szeretnénk megélni.

A pályán eltöltött kerek 30 évéből 26 évet tanított gimnáziumi tanárként és négyet a szakképzésben.

Ez utóbbit is nagyon szerettem, mert legalább olyan fontos és érdekes kihívás számomra az anyanyelvű kommunikáció igényességére nevelni a jövő szakembereit, mint felsőfokú tanulmányokra előkészíteni a jövő diplomásait.

Zábrádi Dorottya