Vajon milyen kelengyeajándék öröklődött egykor a Zichy család nőtagjai között? Mivel játszottak Mikszáth Kálmán gyermekei? Mire jó a baliga? Mi sül a pekárnyában?

A Palóc Múzeum látványtárában ezekre a kérdésekre is választ kaphat a látogató.  Gazdag gyűjtemény található itt a hagyományos népi tárgyi világ köréből, ugyanakkor ízelítőt kaphat az ide látogató az elmúlt századok polgári és nemesi világának rejtelmeiből is.

A 2012-ben megnyílt tanulmányi raktár, látványtár, a palóc etnokultúra „kincsestára” organikus  térszín alatti bővítéssel készült. A Karaba Tamás által tervezett épületrészben  korszerűen sikerült fejleszteni a raktározási körülményeket és a múzeumi szolgáltatásokat egyaránt. ebben a modern térben az archaikus palóc népművészeti tárgyak kiemelkedő szépsége jól érvényesül.

A múzeum egyik leggazdagabb gyűjteménye a pásztorkultúrához szorosan kapcsolódik.  A pásztorbotok, faragott dudafejek, sípok, furulyák, áttört faragású képek, kanalasok, csanakok, bútorok többségének alkotóját nem ismerjük, azonban több olyan munka is akad a 19. századból, melyeken  mégis felfedezhető az ismeretlenségből való kilépés igénye, Gyurkó Pál faragópásztor-számadó kanásznál,  akinek több munkájában a nemzeti érzület is kifejeződik.

Az alapvető használati tárgyak mellett megjelennek egészen apró eszközök, különlegességek: láthatunk itt régi egérfogót, gazdagon díszített sótartót és apró részletekig kifaragott süteményszaggatót is. A mostani műanyag- és fémformák helyett karácsonykor fából faragott minták adtak alakot a mézeskalácsoknak, ahogy a húsvéti tojások – melyekből látványtárunkban több tucat is látható – is hagyományosabb praktikák keretei közt nyerték el ünnepi színeiket, mintáikat. Akkor még a gyermekjátékok is természetes anyagokból készültek: az üvegvitrinek alatti kihúzható fiókokban számos fából készült játék tekinthető meg.

Gazdag népviseleti anyag képviseli a palócság híresen cifra öltözködését.  A környékről bekerült változatos főkötők egykor megélhetést biztosítottak, foglalkozást, szakmát jelentettek. A női viselet másik ékes darabja a rókaprémes mente: a rókaprémet csak a legmódosabb asszonyok engedhették meg maguknak.

A polgári mindennapokba elsősorban a Balassagyarmaton komoly kultusszal rendelkező két szerzőnek, Madách Imrének és Mikszáth Kálmánnak a személyes tárgyai nyújtanak betekintést. Még a gyermekszobába is bekukkanthatunk:  a látványtárban tekinthető meg ugyanis három olyan játék, mely Mikszáth 1890-ben elhunyt kisfiáé volt: ló, bárányka és nyúl figurája.

A nemesi családokat a múzeumalapító dolgozószobája és könyvtára, a Balassa család címere és a Zichyek kelengyeajándéka képviseli.

A 10 esztendős fennállás alkalmából február 28-án a Palóc Múzeumban ünnepi programra kerül sor, melynek keretében a múzeum munkatársai bemutatják a gyűjteményi egységeket, a létesítmény múzeumpedagógiai és informatikai hasznosítását.