Egyesületünk hitvallása, hogy a gyermekeket, fiatalokat megismertessük a népi kultúrával, tánchagyományainkkal, ezáltal hozzájárulva lokálpatriotizmusuk, identitásuk fejlesztéséhez, erősítéséhez, valamint szülőföldjükön való megmaradásukhoz – Kovács Krisztián, a Vadóka Néptáncegyüttes vezetője nyújt betekintést az egyesület életébe, aki nemcsak a néptánc művelésére biztatja a fiatalokat, de igazi közösségformáló munkát végez.


Milyen változásokon ment keresztül az egyesület az évek során?

A Vadóka Néptáncegyüttes 2014 szeptemberében jött létre, szülők egy csoportja alapította kiválva a Zobonka Együttesből. Ekkor mindössze 14 gyermek alkotta a Vadókát. 2015-től kezdtünk el nyári táncos táborokat szervezni a gyerekeknek, aminek meg is lett az eredménye: a létszámunk a 60 főt is meghaladta. Jelenleg három csoporttal működünk.

A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ biztosítja a próbák helyszínét.

A közel 40 fő fele jár a Vadókába, ahol jelenleg a 12-19 közötti korosztály képviselteti magát. 14 fővel működik a Vackor, ahol az óvodás korosztály sajátítja el a néptánclépések alapjait, a kisiskolásokat pedig a Kisvadóka gyűjti egybe. Az egyesületben három oktató működik: a Vackort és a Kisvadókát Huszár Krisztina néptáncpedagógus vezeti, a Vadóka oktatását pedig Tolnai Rita és jómagam látjuk el. Mindhárman a szécsényi Palóc Néptáncegyüttesből érkeztünk, ahol jelenleg is aktív táncosok vagyunk.

Hogyan kerültél kapcsolatba a néptánccal és az egyesülettel?

Eredeti végzettségem történész, és a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára Balassagyarmati Fióklevéltárának vagyok az osztályvezető levéltárosa. 2011-ben álltam be a Palóc Néptáncegyüttesbe, ahol elsajátíthattam az alapokat, majd 2015 elején, az akkori művészeti vezetőnk, Paluch Norbert kért meg, hogy az újonnan alakult Vadókások oktatásába segítsek be. Így a csapat történetének második koreográfiája elkészítésében már közreműködtem. Az elnöki feladatokat 2017 óta látom el. Az egyesület fő célkitűzése a csoportok létszámának bővítése, valamint a csapatok mögötti szakmai háttér biztosítása. Úgy gondolom az egyesület és benne a tánccsoportok különlegességének mondható a családias hangulat. Célunk nem versenytáncosok kinevelése, hanem inkább az, hogy a gyerekek jól érezzék magukat a próbákon, hogy megszeressék ezt a tevékenységet és akár felnőttként is folytassák a megkezdett utat.

Milyen előnyökkel jár egy fiatalnak, ha nálatok táncolhat?

Fontos számunkra, hogy a táncok megismertetésével, megtanításával ne csak a mozgás iránti igény elégítődjék ki, hanem az is, hogy a gyermekekben lángra kapjon az ősök iránti tisztelet. Éppen ezért minden új táncanyag bevezetésekor igyekszünk bemutatni az adott tájegység történetét, jellegzetességeit, ezáltal közelebb hozva számukra azt a mentalitást, amellyel az adott terület egykori lakói mindennapi életüket élték, és amelyek hatottak táncaik kialakulására. A néptánc nem csak tevékenység, hanem egy életforma, amely tartást ad a mindennapokban. Ha egy kicsit is hozzá tud tenni ez a tevékenység a gyermekek fejlődéséhez, és a világhoz való hozzáállásukhoz, akkor már elmondhatjuk, hogy tettünk valamit a jövő generációjáért.

Mely vidékek táncait tanítjátok a fiataloknak?

Igyekszünk minél szélesebb perspektívából megközelíteni a táncanyagok kiválasztását. Az eddigi repertoárunkon éppúgy megtalálhatóak az erdélyi, mint a kismagyarországi táncok. A Vadóka közel 8 éve alatt eddig 12 tájegység táncanyagát sajátíthatták el a fiatalok. Félévente igyekszünk új táncanyagot tanítani, az újonnan készült koreográfiák pedig a két hagyományos rendezvényünkön kerülnek bemutatásra.

Hogyan születnek a koreográfiák?

A legutóbbi két koreográfiánkat azok a néptáncpedagógusok alkották meg, akik a táncanyag elsajátításában is segédkeztek. A somogyi koreográfiát Rónai Balázsnak, a Somogy Táncegyüttes művészeti asszisztensének köszönhetjük. A legújabb szilágysági koreográfia készítésére Paluch Norbertet – a Népművészet Ifjú Mesterét, a Palóc Néptáncegyüttes korábbi művészeti vezetőjét – kértük fel. A népdalokat tekintve minden tájegységnek megvan a maga jellegzetes dallama, ami visszaköszön a koreográfia zenékben is. A tánc mellett igyekszünk a népdalok éneklésre is figyelmet fordítani.

Mire vagytok a legbüszkébbek?

A Vadóka többször mérettette meg magát eredményesen szakmai zsűri előtt a Somosi Gyermek Néptánctalálkozón. Mindenképp sikerként könyvelhető el, hogy egyre több helyre hívják csapatunkat. Tavaly Salgótarjánban a Regionális Gyermek és Ifjúsági Néptáncantológián a salgótarjáni és pásztói csoportok mellett egyedüliként képviseltük Nyugat-Nógrádot. Idén néhány képsorral a Vadókások is bekerültek a Hagyományok Háza által készített „Világraszóló kalotaszegi táncház” kisfilmbe, amelyben 4 kontinens 70 táncegyüttese vett részt. Ezúton is szeretném megköszönni a Palóc Múzeumnak a helyszín biztosítását.

Mit terveztek a nyárra?

A Vadókásoknak az immár hagyományosnak mondható balatoni tábort szervezzük – idén Révfülöpre – ahol elkezdjük a szeptembertől tanulandó táncanyag elsajátítását. A kisebb csoportoknak napközis tábor kerül megszervezésre a MKMK-ban július 11-15 között, amelyre június 30-ig várjuk a jelentkezőket. Továbbá szeretnénk megkeresni a helyi általános iskolákat és óvodákat együttműködés céljából.

Zábrádi Dorottya