Az életterünket csak úgy tudjuk megőrizni, ha gondoskodunk az utánpótlásról, s arról, hogy a gyermekeink felnőve nem elhagyják ezt a térséget, hanem benépesítik, s megőrzik annak, ami. Megőrzik magyarnak, s megőrzik palócnak – többek között ezekről is beszélt Dócs Dávid országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke.


Hogyan emlékszik a gyermekévekre?

A Legbátrabb Város szülöttje vagyok, Szügyben éltem három éves koromig, majd szüleim sajnálatos válása után költöztünk édesanyámmal az ő apai nagyszüleihez. Igazi, tősgyökeres vidéki vagyok, s erre kimondottan büszke is vagyok. Ugyanabban az utcában vettem házat a feleségemmel, ahol én is felnőttem, s mesés gyerekkoromat próbálom a gyerekeimnek is megteremteni. Már gyermekként is mindig a vezető szerep jutott nekem, diákönkormányzati, csapatkapitányi, de még suli rádió vezetői feladatom is volt. Középiskolai tanulmányaimat a Szent-Györgyi Albert gimnáziumban végeztem, nyaranta már rendszeresen dolgoztam, így anyagilag már akkor független voltam. Jogi egyetemre szerettem volna menni, de anyagilag a családom nem bírta volna ezt a terhet, ezért a munka világába vetettem magam. A vasutat választottam, ahol több mint nyolc évet dolgoztam, az élet nagybetűs iskolája volt. Több szakirányú végzettséget szereztem felnőttképzés keretein belül, mezőgazdasági végzettségeket, a hivatásos vadász és vadtenyésztő képesítést, majd a vadgazdálkodási technikusit is.

 

Hamar közéleti szerepet vállalt.

Első gyermekünk születése után azt gondoltam, hogy a település, ahol élünk, nem jó irányba halad, már csak 320-an éltünk Cserháthalápon, ezért elhatároztam, hogy indulok önkormányzati képviselőnek 2014-ben. Sokan viszont ennél többet szerettek volna, hosszas rábeszélés után elindultam polgármesternek is. Képviselői mandátumot szereztem, ám a lejárató kampány miatt polgármesterként 1 szavazattal lemaradtam, de alázatosan végeztem a képviselői munkám, s az éppen, hogy nyertes polgármester asszony lemondását követő időközi választáson 2015-ben már az 5 induló közül egyedül a szavazatok 60 %-át szereztem meg, majd 2019-ben közel 80%-os eredménnyel védtem meg a címem.

Mire a legbüszkébb?

A szemléletformálásomra, hogy a legbiztonságosabb és a környék legélhetőbb települése lettünk, hogy rengeteg dolgot újítottunk fel, építettünk, s megsokszoroztam a település vagyonát, olyan dolgokat hoztunk létre, amelyek nem léteztek addig a településen. Munkámat még nem érzem befejezettnek, így bár a polgármesteri címről le kellett mondanom, a falumról és a munkáról nem mondtam le, s napi szinten részt veszek a település építésében.

2016-ban belépett a Jobbikba…

Kamaszkorom óta követtem a párt életét, ám elindult benne egy folyamat, ami aggodalomra adott okot, ezért a párt és a közösség megmentése végett beléptem a pártba, ott a tisztújításon megnyertem a megyei elnöki tisztséget, s 2018-ig építettem a szebb jövőt, melyet páran aztán eladtak velünk együtt, júdás pénzre váltván azt. Ezt követően megalakítottuk a Mi Hazánk Mozgalmat, melynek továbbra is megyei elnöke maradtam, s Toroczkai László felkérésére elfogadtam az alelnöki posztot is.

Jól szerepelt az országgyűlési választásokon.

A 102 választókerületből a Mi Hazánk legjobb eredményét értem el, ami több, mint a párt országos eredményének a duplája. Óriási megtiszteltetés a Parlamentben dolgozni, és hatalmas eredmény az Országgyűlés jegyzőjének lenni! Legfőbb célkitűzéseim Nyugat-Nógrád lehetőségeinek az előmozdítása, és a teljes magyar nemzet megsegítése. Jobbára palóc vér csörgedezik az ereimben, ezért kötelességem ezt a sokat hányattatott népcsoportot megsegíteni, s megőrizni. Ezt leginkább hagyományaink, népszokásaink éltetésével tudjuk elérni, valamint úgy, ha az életterünket is megőrizzük, sőt felvirágoztatjuk azt. A hiteles embereket szeretem, azokat, akik nem légből, hanem a saját életükből merítik a példáikat. Az életterünket csak úgy tudjuk megőrizni, ha gondoskodunk az utánpótlásról, hogy a gyermekeink felnőve nem elhagyják ezt a térséget, hanem benépesítik, s megőrzik annak, ami. Megőrzik magyarnak, s megőrzik palócnak. Négy gyermekünk van, Koppány, Kincső, Korvin és a legkisebb, Kolos Kán.

Miért fontos a föld és az állatok szeretete?

Óvodásként már galambjaim, majd kisiskolásként nyulaim voltak, konyhakertem, tizennyolc évesen pedig már lovam, marháim és traktorom is volt. Jelenleg gazdálkodóként 55 hektárt saját földet művelünk. Ezeken gyep- és erdőgazdálkodást folytatunk, tanyasi, háztáji gazdálkodást, a fő profilunk pedig a húsmarha tartás. Ezt a természet iránti rajongást a génjeimbe hoztam magammal, hiszen paraszt, kulák és köznemesi családok sarja vagyok, akiknek a föld adta az asztalra a kenyeret. A kommunisták mindenünket elvették, nincstelenné tették őseim, akik szorgalmas munkával és kitartással újra talpra álltak, de már soha nem lettek azok, akik voltak. Szügyben és Cserháthalápon is volt malmunk, melyeket lebombáztak, amit el lehetett venni, azt pedig elvették erővel. Már gyerekként is ezt az igazságtalanságot szerettem volna helyreállítani, ezért szerettem volna egy saját tanyát és birtokot, hogy mind a vagyoni, mind a közméltósági rangját is visszaadjam a családunknak, hiszen mindkettő kijárt volna, csak a történelem vihara és a kor tehetségtelen csőcseléke elvették azokat tőlünk.

Milyen értékek mentén éli életét?

Vezérelveim az Isten, haza, család. “Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!”

Szilágyi Norbert