A Belügyminisztérium közleményben ismertette az egészségügy átalakítását célzó tervezetét, melyet az Országgyűlés elé terjeszt.
A kormány további orvosi béremelést tervez, így 2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege 2023-ban több mint a négyszeresére nő.
Az elfogadott költségvetés szerint egészségügyi célokra jövőre mintegy 2670 milliárd forint áll rendelkezésre, ami több mint 1470 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány 2010-es költségvetésének erre szánt összege. A kormány 2010-hez képest jövőre több mint 120 százalékkal fordít többet az egészségügy működésére.
A kormány az elmúlt 12 évben több ütemben emelte az ápolók és az orvosok bérét, így az ápolók ma a 2010-es kormányváltás előtti alapbér több mint a háromszorosát, a szakorvosok az öt- vagy akár kilencszeresét kapják.
Az egészségügyi dolgozók anyagi megbecsülése mellett a most javasolt intézkedések kiemelt célja az alapellátás megerősítése is, hogy a háziorvosi ellátás az ország minden részén hasonlóan elérhető és színvonalas legyen. Éppen ezért a települési önkormányzatok mellett az állam is nagyobb felelősséget vállal a háziorvosi praxisok szervezésében, az üres praxisok betöltésében és a körzetek közötti terhelés kiegyenlítésében.
A minisztérium tájékoztatása szerint a védőnők a jövőben a helyi kórházak alkalmazottjai lesznek, megőrizve szakmai önállóságukat, míg a megyei kórházak a kórházi ellátás megszervezésében erősebb irányítói jogosítványokat kapnak. Erősödnek a városi kórházak is, hiszen feladatot kapnak a háziorvosi ügyeleti ellátásban és a népegészségügyi szűrésekben.
Kórház nem fog megszűnni, nem zár be, hanem a megyén belüli feladatmegosztás lesz sokkal hatékonyabb és a betegek szempontjából biztonságosabb.
Az intézkedések között szerepel, hogy a jelenleg kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központokként gondoskodnak a betegekről.
