1920. január 28-án a cseh kiverés első évfordulója előtti napon Balassagyarmat képviselő- testülete határozatot hozott, hogy az esemény minden évfordulóján megemlékezéseket tartanak.

Határozat született arról is, hogy a harcokban meghalt polgárok és katonák neveivel a városháza falán emléktáblát helyeznek el. Erre a célra a költségvetés 400 koronát szavazott meg, de mivel ez kevés volt, az a döntés született, hogy a további összeg előteremtésére gyűjtést indítanak. A szükséges összeg a második évfordulóra nem gyűjt össze, de az elemi iskolai éveit Balassagyarmaton töltő Keviczky Hugó szobrászművész erre az alkalomra egy brosstűvel rögzíthető jelvényt készített. A 46×51 mm méretű dombornyomatú sárgaréz anyagú jelvény egy téglalap alakú táblát formál. Felül középen egy karmai közt kardot tartó turul madár áll a város címerén . A címertől jobbra tölgy, balra babér fűzér fut végig, amely a két függőleges oldal felső kétötöd magasságáig ér.

A jelvényen a következő dombornyomatú felirat olvasható: IN MEMORIAM 1919. JAN.29. BALASSAGYARMAT

A jobb aló sarkában a készítő nevére utaló Kevicky H. 1921 olvasható. A művész a nevét cz-vel írta, de ezt a jelvényen helytelenül tüntették fel. Ennek ellenére a jelvény nagyon népszerű lett Balassagyarmaton. Nem csak a harcokban résztvevők családjaihoz, hanem a fiatalokhoz is sok példány került. A 17-es Szondy György cserkészcsapat tagjai a kalapjukon viselték. Közben a gyűjtés folyt tovább, amelybe a városban működő egyletek is bekapcsolódtak, felajánlva a műkedvelő színi előadásaik bevételét. 1922. kora őszén elkészült Keviczky Hugó műhelyében az emléktábla, amelyet 1922. október 29-én leplezték le, Horthy Miklós kormányzó balassagyarmati látogatása alkalmával.

A kormányzó 14.20-kor vonattal érkezett a városba. A vasútállomás előtti téren üdvözlésére a megjelentek a város és a megye vezetői, és sorfalat álltak a különféle testületek képviselői elhozva saját zászlóikat. A kormányzó mai Bajcsy utcán keresztül végighajtó hintója áthaladt a végén felállított diadalkapun, majd a megyeházán fogadta a balassagyarmati elöljárók egy csoportját, mi közben a lakosság a vasútállomásról a Madách utca torkolatához vonult. A kormányzó az emléktábla leleplezése előtt végiglépett a cseh kiverésben részvevőkből felállított sorfal előtt, és mindenkivel kezet fogott, néhányukkal pár szót váltott. A sorban állt a vasutasok egyik vezetője, Scuch ( Sándorfi) István mozdonyvezető, aki mellett állt a kislánya Magdolna, aki egy nemzeti színű zászlóz tartott a kezében. Amikor a kormányzó hozzájuk ért előbb a kislányhoz hajolt le, ezt mondat neki „derék magyar kislány vagy, büszke lehetsz az édesapádra”. Ezt követően kezet fogott a mozdonyvezetővel is.

Miután a Dalegylet elénekelte a Himnuszt Huszár Aladár beszédében köszöntötte a kormányzót, és megemlékezett 1919. január 29. jelentőségéről, majd a kormányzó leleplezte az emléktáblát. Molnár János főbíró a város gondozásába azt átvette, és átnyújtott egy példányt az előző évben készült jelvényből. Sokaknak azonnal feltűnt, hogy a jelvény az emléktábla hasonmása, annak miniatűrje. Sajnos a baki sorozat az emléktáblánál is folytatódott. A szövegét Huszár Aladár fogalmazta, de Petrovics József nevét elírta így Petrovics András lett, és a hibát senki sem vette észre, így vésték a márványba, s száz év után ma is ez olvasható.

Gere József