Dr. Zonda Tamás életének 83. esztendejében megtért Teremtőjéhez.
Zonda Tamás 1940-ben született Budapesten, gyermekkorát és iskoláit Szécsényben és Balassagyarmaton töltötte, ahová édesanyja családja Trianon után került. Székely édesapja, dr. Zonda József 1954-től Balassagyarmat járási tisztifőorvosa, majd sportorvosa volt.
A Balassi Bálint Gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Filmművészeti Főiskolára, és az orvosi egyetemre is beadta felvételi kérelmét. Dramaturgia szakra felvételt nyert a főiskolára, végül a budapesti Orvostudományi Egyetemen kezdte meg tanulmányait, ahol 1965-ben kapott orvosdoktori oklevelet.
Erről maga korábban ekként nyilatkozott: Soha nem bántam meg, noha kettős “állampolgárságom” keserű állapota végigkísérte életemet: íróasztalom egyik sarkán szépirodalom, a másikon a szakma kiadványai álltak és állnak ma is. Az utóbbi 15 évben találtam rá a” közös nevezőre”, a kultúrtörténeti munka szépségére.
Dr. Zonda Tamás az orvosi diploma birtokában a balassagyarmati kórházban helyezkedett el, az ideg-elme osztály orvosa, később szakorvosa, végül főorvosa lett. 1980-ban hagyta el a várost, Budapestre költözött, ahol az újonnan épült Dr. Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban vállalt munkát. 1984-től a pszichiátriai osztály osztályvezetői feladatait bízták rá, amelyet húsz éven keresztül vezetett.
1996-ban PhD tudományos fokozatot szerzett summa cum laude. 1996-ban indította el a kórház máig is sikeresen működő pánik-ambulanciáját.
2004-től nyugdíjasként is folytatta tudományos munkáját, emellett magánorvosi rendelést is végzett. Aktív életpályájának túlnyomó részét főleg a hangulatzavarok, a pánik betegségcsoport kutatására, kezelésére fordította. Legfőbb szakmai érdeklődése több mint 40 éve az öngyilkosság témaköre, melynek terén nemzetközi ismertségre és elismertségre tett szert. E téren végzett munkásságát 1988-ban Jahn Ferenc díjjal, valamint 1992-ben és 1996-ban Nyírő Gyula díjjal ismerték el.
E kutató munka és a gyakorlati élet tapasztalatainak talaján születtek meg Az öngyilkosság kultúrtörténete és az Öngyilkos nép-e a magyar? című kötetei.
Szakmai publikációinak jelentős számánál semmi sem bizonyítja jobban az orvosi munka iránti elkötelezettségét, szeretetét. Közel 100 tudományos igényességű publikáció, számtalan hazai és nemzetközi kongresszusi előadás fűződik nevéhez.
Dr. Zonda Tamást sokszínű egyénisége, az élet több területe iránti nyitottsága jellemezte a legjobban. Kenyerét mindvégig ideg-elmegyógyászként kereste, de az irodalom, a művészetek iránti vágy kiolthatatlansága az 1980-as években az ELTE magyar irodalom szakára irányította, ahol hat szemesztert sikeresen elvégzett. Osztályvezető főorvosi kinevezése azonban nem tette lehetővé, hogy irodalmi tanulmányait befejezze.
Az irodalom szereteténél talán még erősebb Balassagyarmathoz való kötődése, melynek számtalan jelét adta az elmúlt évtizedek során. A városban is többféle arcát ismerhettük meg gimnazista korától egészen a Balassagyarmat jeles polgárai címmel megjelent hiánypótló kötetéig.
Dr. Zonda Tamás életének 83. esztendejében megtért Teremtőjéhez.
Isten nyugosztalja, emlékét megőrizzük.
