Hiányolom az előremutató politikai irányt, s rendkívül bosszantónak találom, hogy megragadtunk az elmúlt 33 év politikai ingoványában – többek között ezt nyilatkozta Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, a párt országos alelnöke, Nógrád vármegyei elnöke.
Gratulálok! Díszpolgári címet kapott Cserháthaláp közösségétől, lakóhelyétől, amelyet 7 évig polgármesterként irányított.
Köszönöm a gratulációt, nem csak nagy megtiszteltetés, de nagy meglepetés is volt, hiszen a rendezvényünkön, a Betyárasztal Fesztivál megnyitóján, a színpadon állva szembesültem a dolgokkal, miután köszöntöttem a jelenlévőket. Miután tavaly a feleségemet választották meg utánam a település vezetőjének, így nem lehetett könnyű titokban tartani előttem, hiszen minden nap a hitvesemnek szegeztem a kérdést, hogy miért nem lesz díszpolgári cím átadás, ami ilyenkor szokásos. Hát ezért nem volt számomra nyilvános, mert a volt alpolgármesterem, aki jelenleg is hivatalban van, engem terjesztett elő a testületnek erre a kitüntető címre, melyet remélem, hogy nem érdemtelenül kaptam meg, hanem munkám elismerése jeléül.
Tavaly májusa óta tevékenykedik a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjeként. Mennyire volt nehéz megszoknia az Országgyűlést?
Hatalmas megtiszteltetés, hogy országgyűlési képviselőként tehet az ember a nemzetéért, az országáért, de ugyanakkor komoly feladat, mely igen sokrétű munkával jár. Annyiból volt nehéz megszoknom az új közeget, hogy amíg polgármesterként amit kitaláltam, azt meg is valósítottam a gyakorlatban, addig a törvényhozás egy lényegesen hosszabb és összetettebb feladat, de persze az is nehezíti a pályát, hogy mindezt ellenzékből végzi az ember.
Jó néhány balliberális képviselő gyakran kocsmai színvonalra süllyeszti az Országházat. Mi erről a véleménye?
A stílus maga az ember. Mind stílusukban, mind öltözetükben, mind megnyilvánulásaikban bizonyítják sok esetben egyes képviselők, hogy nem a Házba valók, hogy a műfaj, a körítés és minden passzol, amit előadnak, csak épp a helyszín nem. A jobboldalon legalább ez rendben van, ott csak a mondanivalók tartalma van néha szöges ellentétben a valósággal a velünk szemközti padsorokban.
Jegyzi, hányszor szólalt fel az elmúlt 15 hónap során?
Nem igazán, de visszaemlékezve az ülésnapokra, a bizottsági ülésekre és a temérdek feladatra, ami az osztályrészem, azt nyugodtan kijelenthetem, hogy több alkalommal szólaltam fel, mint ahányszor nem.
Eddigi képviselői munkája során mire a legbüszkébb?
Nógrádiként elsősorban arra, hogy most már az itt élők problémái is eljutnak a nemzet templomának a falai közé, s remélem, hogy ha egyelőre lassú is a víz, de mindenképp partot fog mosni. Példának okáért, ami sok embert érintett vármegyénkben is, módosító javaslatot adtam be a kutak regisztrációjával kapcsolatban, én voltam a témafelelőse is, s az országot járva, aláírásokat gyűjtve, fórumokat tartva azt gondolom, komoly részem volt abban, hogy a Mi Hazánk meghátrálásra tudta késztetni a kormányt korábbi állásfoglalásában. Ezek mellett különösen közel áll a szívemhez a Hungarikum Bizottság, s hogy ennek tagjaként több olyan hungarikum is elfogadásra került, melyhez az én szavazatom szükségeltetett.
Milyen hiányérzete van?
Hát, az igazából van bőven, sajnos. Leginkább a konszenzust hiányolom a hazai politikai életből és a törvényhozásból. Hiányolom az előremutató politikai irányt, s rendkívül bosszantónak találom, hogy megragadtunk az elmúlt 33 év politikai ingoványában. Hiányolom a kétkamarás országgyűlést is, mely sokkal inkább tudna olyan döntéseket hozni, amelyek életszerűbbek, s melyek a legtöbb ember számára elfogadhatóbbak, mely a társadalommal nagyobb szinkronban tudna működni, annál is inkább, mert a politikai képviselők mellett a különböző szakágak képviselői is jobban tudnák hallatni a hangjukat, érvényesíteni az érdekképviseletüket.
A Parlament jegyzőjeként is tevékenykedik. Ez mekkora feladatot jelent?
A feladatnál nagyobb a megtiszteltetés, hiszen kezdő képviselőként máris az Országgyűlés egyik tisztségviselőjének választottak meg. Az ülésvezetés levezetésében, a szavazatszámlálásban, a titkos szavazások levezénylésében, valamint a jegyzőkönyvek hitelesítésében veszem ki jegyzőként a részem.
Mit szól ahhoz, hogy a hazai „dollárbaloldal” kampányát külföldről, elsősorban az USA-ból finanszírozták, az eddigi tények alapján több mint 4 milliárd forinttal?
Nincs min meglepődni, hiszen vannak, akiknek a tanulmányait finanszírozták onnan, s vannak, akiknek a kampányát, de a mecénás személye és céljai ugyanazok, mindkét oldal esetében. Mi nem kaptunk, s nem is fogunk kapni ilyen „támogatást”, hiszen a mi célunk nem a politikai komédia fenntartása, hanem országunk talpra állítása és felvirágoztatása, mely nem biztos, hogy mindenki megelégedésére történne, de minket szerencsére ez nem, csak a magyarok érdeke motivál.
Gyakran megszólal ön is az ellen a globális terv ellen, hogy minél jobban visszaszorítsák, majd a jelenlegi elképzelések szerint 2030-ra megszüntessék a készpénz használatot. Sokan fel sem fogják, főként a fiatalok, ez milyen beláthatatlan következményekkel járna az átlagemberek számára: kiépülne a „Szép Új Világ”, a Nagy Testvér kénye-kedve szerint irányíthatna, a szabadság utolsó bástyáját is elveszítené az emberiség.
Sajnos ez nem egy összeesküvés elmélet, hanem a vegytiszta, de mesterkélten árnyalt valóság. A modern technikát, így a fizetési módokat is használnunk kell, hiszen az idővel haladni kell, kényelmesebb egy telefonnal mindent elintézni, beleértve a fizetést is. Ám ez csak akkor jó dolog, ha a választás lehetőségét, a szabad akaratot, így a készpénz használatát is meghagyják az embernek. Régen a fizetőeszköz a valós értékével bírt, majd számunkra láthatatlan fedezettekkel igazolták és határozták meg az értékét, most pedig már ezt is elvennék, s egy megfoghatatlan, valós értékkel nem bíró fizetőrendszer lépne életbe, ami megkerülhetetlen, mely egy kézbe fut össze, mely lényegesen lekorlátozza az egyéni szabadságot. Mi azért dolgozunk, hogy ez ne valósulhasson meg, s ennek érdekében újra az utcára megyünk!
Ön is kritizálja a külföldi munkaerő alkalmazását, holott a magyar szabályozás az egyik legszigorúbb Európában. Mi a gond, ha már gyakorlatilag minden magyar állampolgár dolgozni tud, ha akar, a munkanélküliségi mutató soha nem volt ilyen jó, több tízezer betöltetlen álláshely van hazánkban.
Alapjaiban látom problémának, hogy bár a munkanélküliségi mutató jó, a magyarok egy jelentős része külföldre kényszerült munkavégzés céljából, a külföldi, sokszor azt sem tudjuk, hogy a világ melyik szegletéből érkező vendégmunkások helyett inkább őket kéne hazahozni. A legtöbb esetben szegény országokból érkező vendégmunkások olcsó munkaerőnek számítanak, kevesebbel is beérik, így ennek köszönhetően nem munkabér fejlesztésről, hanem munkabér csökkenésről beszélhetünk, mely további honfitársainkat sarkalhat arra, hogy más országban vállaljanak munkát, ahová sok esetben már a család többi tagja is követi őket. Ha pedig ez így folytatódik, akkor egy lakosságcsere fog végbe menni, ami Magyarország végét jelenti. Azt sem igazán értjük, hogy miért kell olyan gazdasági növekedést fenntartani, ami nem a magyar emberek érdekeit szolgálja. Ez ellen is többször szót emeltem. Mi az értelme annak, hogy olyan külföldi, jobbára akkumulátor gyárak létesülnek, melyek nem csak nagy környezeti terhelést jelentenek, de a munkavégzést is külföldi munkaerőre alapozzák, a technológiát pedig szintén külföldre viszik. Ez nem a mi utunk!
Bizonyos vasútvonalak bezárása sokakat felháborított, városunk polgármestere is tiltakozott-tiltakozik ellene. Ön hogyan látja?
Nagy örömmel tapasztaltam, hogy Csach Gábor is szembement saját pártjának az álláspontjával, ami nagyon helyes, hiszen egy településvezetőnek a településen élők legyenek a legfontosabbak. Magam is foglalkozok a témával, többször szólaltam fel a nógrádi vasút kapcsán is, mely fejlesztésre, nem pedig bezárásra szorult volna. Ezt nem csak egykori vasutas múltam mondatja velem, hanem a józan ész is, hiszen a vasút kiépítése mindig az adott térség fejlődését, míg a bezárása annak az ellenkezőjét vonja maga után. Kitartok azon véleményem mellett, hogy Nógrádnak szüksége van a vasútjára, mind az ipar kiszolgálása, mind a tömegközlekedés szempontjából. Ahol a vonatok már nem, de a gazdaság dübörög, ahol előre megyünk, nem hátra, ott ennek egyértelműnek kéne lennie!
A végrehajtási ügyekben is határozott álláspontot képvisel: érvényesüljenek az adósok jogai!
A baloldali kormányok adósságcsapdája után a jelenleg regnáló kormány alatt működő végrehajtórendszer csapdájába esett a társadalom egy jelentős része, melynek következtében életek, családok ezrei mennek tönkre, míg a végrehajtók előnytelen hasznot húznak mások nyomorából. Ennek gátat kell szabni, sokkal szigorúbb szabályozás szükségeltetik az adósok védelmében.
Már egy év sincs az önkormányzati választásokig. Ön a Mi Hazánk vármegyei elnöke, Balassagyarmaton mennyire erősek? Lesz polgármester-jelöltjük és listájuk?
A vármegyében sok helyen jelen vagyunk már, így szülővárosomban is. Azt, hogy mennyire vagyunk erősek, azzal tudnám szemléltetni, hogy a tavalyi országgyűlési választásokon a balassagyarmati választókerületben én értem el a legjobb eredményt az országban a Mi Hazánk számára. Remélem, hogy ez a jövő évi önkormányzati választásoknál is látszódni fog Gyarmaton is. Listánk lesz, illetve polgármester-jelöltet is szeretnénk indítani, a cél pedig, hogy a testületben ott legyünk meghatározó erőként.
Milyen a kapcsolata az ellenzékkel?
Én az embert, nem pedig a mögötte álló politikai formációt szoktam nézni, persze van az a szint, ahol nincs értelme egyiket sem nézni, hiszen van, amihez a magát valamire tartó ember már nem adja a nevét. Mi a harmadik útként határozzuk meg magunk, így igazán nincs különösebb kapcsolat egyik oldallal sem.
Mi a helyzet a kormánypártokkal?
Sokszor a kormánypártok a baloldali táborba próbálnak minket is száműzni retorikájukban és médiájukon keresztül, ugyanakkor ez a tábor a Fidesz fiókszervezetének szokott titulálni minket, így azt gondolom, hogy annyi az ellentmondás, amit már nem szükséges tovább magyarázni, mi haladunk tovább a saját utunkon.
Az EU-választásokon milyen szereplést vár?
Nehéz megjósolni, hiszen most eleve a minket megillető források visszatartása miatt van egy EU-szkeptikus hangulat, ám azt gondolom, hogy jövőre a markáns kritikánkat az unió politikájával szemben már az európai parlamentben fogjuk tudni rájuk olvasni, minél több képviselővel, annál jobban.
Az elkövetkező hónapokban mit tart a legfontosabb feladatának?
A jövő júniusi önkormányzati választásokra való felkészülést, valamint azt, hogy a kormányt, jobbról előzve, folyamatos kényszerhelyzet alatt tudjuk tartani, annak érdekében, hogy minél inkább érvényesíteni tudjuk a politikánk, azt a fajta világnézetet, ami az emberekhez a legközelebb áll hitünk szerint.
Szilágyi Norbert
