spot_img

Párkányi Raab Péter: A szeretet nyelvén

2024. jún. 22.

„Embernek sosem volt egyszerű lenni és maradni. Sokszor én is úgy érzem, hogy szívesen kimenekülnék napjainkból, amikor a világban zajló eseményeket látom. Ha végigtekintesz a világ történelmén, azt látod, hogy nincs hová menekülni. A jelenünk van, és ezt kell jobbá tennünk” – városunk Kossuth-díjas szobrászművészével, Párkányi Raab Péterrel beszélgettünk korszakokról, Örömútról, kihívásokról.

Azért az elég ritka, hogy egy 32 évvel ezelőtt készült alkotásodat új helyen újra leleplezheted, persze Fráter Erzsikéről van szó.

Három tény is van a mondatodban, amire felfigyeltem. Az első az évek. 32 évvel ezelőtt… Ha megkérdezel, hogy hány évvel ezelőtt avattuk a szobrot, 20 évet mondtam volna. Újra leleplezhettem… Ezt megelőlegezte az, hogy a szobor korábban lebontásra került. Önmagában is egy érdekes helyzet, hogy megéled az alkotásod ledöntését. De ami a legfontosabb, ahogy a keresztnevet kimondtad: Erzsike. A gyarmati rádiónak adtam egy interjút, ahol Fráter Erzsébetről én is mint Erzsikéről beszéltem. Az interjú után elgondolkodtam, hogy szabad ezt nekem egyáltalán? Megnyugtattam magam, a név így a szeretet nyelvén szólt.

Sokan még most sem értik, miért kap szobrot Fráter Erzsébet.

Ezt remekül helyretette Praznovszky Mihály előadása és Csach Gábor polgármester barátom avató beszéde, és az alábbi mondatai: „A szobor emléket állít a tragikus sorsú múzsának, egyben a nőket elnyomó korokban helytállni próbáló asszonyoknak is. Óda a mulandósághoz, ihletett allegória az emberi hívságok hiábavalóságáról”.

Emlékszel az 1991-es alkotás körülményeire?

Persze! Balassagyarmaton felavattuk Szondy Györgyről készült szobromat, az avatón kaptam meg a felkérést Fráter Erzsébet szobrára. A plasztikát egy fülkébe, egy kőtömbbe faragott ablakba álmodtam meg. A kőtömb a nógrádkövesdi bazaltbányából származott. Kerestem kőfaragókat, hogy alakítsák ki, faragják meg a fülkét a kőben. Nem vállalta egyik szakember sem. Azt mondták, hogy ez fizikai képtelenség. Úgyhogy megcsináltam én. Ezek ilyen idők voltak. Nem volt lehetetlen. A szobor lebontása után a kőtömb Terénybe került, Szent-Györgyi Albert portréjának adva otthont. 32 évvel ezelőtt, amikor kőbe zártam Erzsikét, voltak, akik megjegyezték, sajnálják, hogy elveszett a szobor körbejárhatósága. Praznovszky Mihály előadása a Fráter Erzsébet körül kialakult sztereotípiákat feloldotta, számomra az avató napján fizikálisan és szimbolikusan is kiszabadult a szorításból.

Az idén sem unatkozhattál! Semmelweis-szobor Perugiában, Fehér Anna dombormű a felsővízivárosi Szent Anna-templom falán, Wesselényi Miklós Balatonfüreden.

És ki ne hagyjuk, hogy Itália előtt Szingapúrban is felállítottuk Semmelweis szobrát!

Mi volt az idei esztendő legnagyobb kihívása?

2023. jó év volt. Nem csak amiatt, hogy szép megbízások találtak meg, de azért is, hogy a munkák szépen, sorban jöttek egymás után. A szobrok egyenként, önmagukban jelentették a kihívást. Mindig úgy dolgoztam, és dolgozom, hogy a jelenlegi szobrom legyen a főművem. Ez az a kihívás, ahol a kihívó én magam vagyok.

A balatonfüredi Wesselényi-szobor is szép sikert aratott.

Ez az alkotásom tisztelgés a reformkor és annak jelentős politikusa előtt. Megfeneklett korunk, melyet a hajó szimbolizál, keresi identitását és a múltban gyökeredző célokat. Wesselényi Miklós szobra megmozdul, életre kel. Az ünnepelt és az ünneplő köszönti egymást, kézfogásuk egy kapocs jelenünk és múltunk között. A szobor tisztelgés Wesselényi alakja előtt. Időutazás. Üzen a jelen és üzen a múlt. Wesselényi portrészobra reformkori ruházatban jelenik meg, előtte az éppen kikötő balatoni csónakban egy álló női alak látható, ünnepies, akár báli viseletében. Az életre kelő, megelevenedő Wesselényit és az őt néző hölgyet egy tiszteletteljes mozdulat, egy kézfogás, egy leendő kézcsók köti össze. A két korszak köszönti egymást.

Tavaly Péliföldszentkereszten felállították egész Európában páratlan szoborcsoportodat, a Via Lucis-t. Az elképesztő siker arra sarkallt, hogy Sárba Katalin fotográfussal közös kiállítással járjátok az országot, illetve Erdélyt. Mi motivált?

Miért állítsunk, avassunk és járjuk végig Örömutat? Az Örömút, a Fény útja a Keresztút mintájára megfogalmazott katolikus ájtatosság. A Via Lucis a Via Crucis mintájára 14 stációból áll, a föltámadás utáni újszövetségi eseményeket, a föltámadt Jézus tanítványaival való találkozásait örökíti meg. A Feltámadás, a Mennybemenetel és a Szentlélek visszaküldése a Földre, és az ezek közötti állomások a Bibliából és a keresztény képzőművészeti ábrázolásokból jól ismert isteni-emberi kapcsolatokat járja végig, mutatja be. Az Örömút a Húsvét és a Pünkösd közötti időszakot öleli fel. Az Örömút története, megalkotása napjaink történelme. Velem nagyjából egyidős, 55 éves, mely emberi léptékben nagy idő, de egy kétezer éves vallás történetében bébi korú. 1968-ban Louis Évely, belga katolikus szerzetes, író, filozófus megalkotott egy könyvet, Le chemin de joie – Az Öröm útja címmel, melyben leírta gondolatait az újszövetségi történésekről, megemlékezésekről. A mi Örömutunk Péliföldszentkeresztre készült, a település története búcsújáró helyként három évszázadra tehető vissza. Keresztény múltját azonban régebbről, a XIII. századtól jegyezzük, a Templomosok, a Pálosok, a Nazárénusok, majd az újkorban a Szaléziak működtek itt. A rendszerváltás után 1992-től kezdve a Szalézi rendnek ad ismét helyt Péliföldszentkereszt. A keresztények végigjárták és járják a Kálváriát, az összes fájdalmával, szenvedésével és reményével. A kívülállók nem értik és sokan tudatosan félre is magyarázzák hitünket, nem értik, rossz esetben kiforgatják, hogy mi egy keresztre feszített Isten-embert imádunk. Számomra az Örömút megjelenése és megismerése a Feltámadást erősíti és meginvitál minket, hogy lépjen a kereszténység az öröm útjára. Szükségünk van rá, napjainkban különösen.

Miért a Szaléziaknál került felállításra az Örömút?

Nem véletlen. A Szalézi társaság apostoli célja az ifjúság oktatása és nevelése. Pedagógiai módszerük a szeretet elfogadására irányul: értelem, vallás, szeretet. Az Örömút 14 stációja a Feltámadás, a Mennybemenetel és a Szentlélek visszaküldése a Földre isteni események stációinak keretezésével, az emberi kapcsolatokról, felismerésekről, felemelésekről, megbocsájtásokról szólnak. A péliföldszentkereszti Örömút, majd a további Örömutak felállításával a kereszténység egy új korba lép, mely a fényt erősíti életünkben. Szerettem volna, ha több helyre is eljut a Via Lucis, így jutott eszembe a fotókiállítás, ezért készítettünk egy sorozatot Katival, amely azóta vándorkiállítássá nőtte ki magát.

És most a Via Lucis Rómába megy!

Ahogy a mondás tartja: Minden út Rómába vezet. Mi nem akármilyen úton, az Örömúton jutottunk el Rómába, ráadásul nem is akárhol lesz a kiállítás. A 14 stációról készült fotóim, az önálló kiállításom a Colosseum és a Forum Romanum mellett elhelyezkedő Szent Franciska bazilikában lesznek láthatóak december 10-től.

Mindeközben pedig forrong a világ, két háború is pusztítja a lelkeket. Tudom, hogy érzékenyen követed a világ történéseit, mi lesz itt?

Embernek sosem volt egyszerű lenni és maradni, a múltban sem. Sokszor én is úgy érzem, hogy szívesen kimenekülnék napjainkból, amikor a világban zajló eseményeket látom. Érdekes, hogy sosem a jövő érdekel, inkább a múltba tekintek vissza. Keresem azt a kort, időszakot, melyben szívesen élnék, éltem volna. Ha végigtekintesz a világ történelmén, azt látod, hogy nincs hová menekülni. A jelenünk van, és ezt kell jobbá tennünk.

Egyre többen nem akarnak és talán nem is képesek már gondolkodni, mert a virtuális világ szépen, lassan, de biztosan a semmibe ringatja őket.

Igen, ez elég ijesztő. De mindig van körforgás. Ahogy a divat is változik és megújul. A régi ismét előkerül, megújult formában. De egy ismert idézetet emelnék ide: „A nehéz idők erős embereket formálnak. Az erős emberek jó időket hoznak el. A jó idők gyenge embereket formálnak. A gyenge emberek nehéz időket hoznak el”.

A jövő év legnagyobb feladatairól mit tudhatunk?

Vannak szép, nagy kihívások. Madách Imre szobrán dolgozom jelenleg, mely Salgótarjánba kerül. Mélykútra készítek egy Csodaszarvas kompozíciót, mely három szarvas, amely egyébként egy. Egy ugrásban lévő szarvas mozgásfázisait mutatom be, ahogy a szarvas ezen ugrása közben változik át Csodaszarvassá. De készül Csopakra egy szobor, Hamvas Bélának, a csodálatos filozófusnak, írónak dedikálva.

És mi a cél?

Vannak olyan belső rejtekeim, melyből a gondolatokat csak én tudom előhozni és formába önteni. Erre szeretnék magamnak időt találni.

Szilágyi Norbert

Legújabb cikkek

Programok