spot_img

Munkácsy- és Kossuth-díjas művészek tárlata

2024. júl. 16.

Adorján Attila Munkácsy-díjas festőművész és Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész közös kiállítása január 13-án nyitja meg kapuit a Horváth Endre Galériában.

Adorján Attila (Balassagyarmat 1968.) pályaképe azt mutatja, hogy következetesen halad újabb és újabb figyelemreméltó műveket, eredményeket felmutatva a maga alkotói világában, mely a több ezer éves festészet tradícióinak ismeretében is sajátosan egyéni felfogású, gondolatiságot sugárzó képek alkotására késztetik. Képi világa erőteljesen szubjektív, mégis az anyagokkal, technikával, hagyományokkal és újításokkal folytatott folytonos kísérletezés terepe. Többféle témát dolgoz fel művészetében, de ezek általában a festészeti problémafelvetéssel kapcsolódnak össze. Attila képes arra, hogy érzékelhetővé tegye a tünékenység és a maradandóság, a könnyedség és komolyság, az egyediség és az általánosság átmeneteit. „Életképei”-ben szűkebb és tágabb környezetének egy-egy kiragadott jelenetét képezi le, egyfajta korérzést vetít ki emberi viszonyokra, melyekben a hiperrealizmus vagy fotorealizmus tradícióját éleszti újjá.

Párkányi Raab Péter (Balassagyarmat 1967.) szülővárosában ismerkedett meg a képzőművészettel, formálták tanárai, hogy alkotás közben elérje a teljes szabadságot. Miközben szobrai a lebegésről, légiességről, szárnyalásról mesélnek, művészi hitvallása a művészet szabadságáról, a szabad művészetről szól. Nem a naprakész, divatos, a globális művészetirányítók által gyártott ideológiák, trendek szerint alkot. Azt az érzést keresi, ami az első találkozásnál töltötte el, amikor először lépett be egy szobrászműterembe. Gyermekkorában Balassagyarmatról Budapestre felmenni felért egy űrutazással. Mára szobraival bejárta a világot, olyan helyekre eljutva, melyekre hajdan álmában sem gondolt. Sok szobra található itthon és még több külföldön, melyek eljutottak a világ minden tájára, egymástól különböző fajtájú, vallású és gondolkodású emberekhez. Azok a gondolatok, érzések, melyeket közvetít – miközben távol tartja magát a világ globális művészetének egyént elsöprő ideológiájától – önmaguktól váltak globálissá, internacionálissá, határtalanná. Azt a szabadságot, amire Péter mindig is vágyott, szobrai elérték, hogy rajtuk keresztül Ő is velük legyen.

A gyarmati tárlatot január 13-án, szombaton 17 órakor Feledy Balázs művészeti író nyitja meg.
Az érdeklődők február 22-ig tekinthetik meg a kiállítást a Horváth Endre Galériában.

A kiállítás kiemelt támogatója a Nemzeti Kulturális Alap.

Legújabb cikkek

Programok