spot_img

A Magyar Kultúra Napja: dr. Kecskeméthyné Sedivi Lilla lett az első Örökös Tag

2024. máj. 24.

A Magyar Kultúra Napján egy hangulatos pezsgős esttel egybekötött díjátadó gálát hívtak életre a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az eseményen megválasztották az intézmény első örökös tagját. A díjat dr. Kecskeméthyné Sedivi Lilla egykori intézményvezető érdemelte ki.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E jeles ünnep alkalmából a város kulturális életének szereplői a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban gyűltek össze, hogy egy varázslatos pezsgős esttel ünnepeljék meg az intézmény által idén alapított Örökös Tag Díjjal kitüntetett személyt.

Golyán Krisztina, a művelődési ház intézményvezetője köszöntőjében elmondta: a díjat azzal a céllal hozták létre, hogy tiszteletüket fejezzék ki azon meghatározó, ikonikus személyek iránt, akik az intézmény és Balassagyarmat kulturális életében maradandót alkottak, munkájuk által a mai napig hatással vannak a művelődési ház életére. A házigazda beszédében kiemelte, hogy e díjban részesülő örökös tagok mind a magyar kultúra alakítói, ezért innentől kezdve minden évben a magyar kultúra napján adják át e tiszteletbeli kitüntetést. Mint fogalmazott a címben részesülő nem csupán egy díjat kap, hanem egy különleges elismerést is, ráadásul a neve és a fotója felkerül a művelődési ház örökös tagjainak falára.

– A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ örökös tagjává az a személy választható, aki az intézmény érdekében örökérvényű, kiemelkedő, magas színvonalú, önzetlen munkát végzett és ezáltal a magyar kultúrát gazdagította, tevékenységével az intézményt erősítette és jó hírét ápolta, valamint aki valaha az intézményben állományban állt, vagy az intézmény munkáját külsősként hosszú időn át támogatta – ismertette Golyán Krisztina.

A megtisztelő elismerést elsőként Dr. Kecskeméthy Gyuláné Sedivi Lilla vehette át kultúrateremtő munkájáért, akit Jakus Julianna, művelődésszervező, múzeumpedagógus, a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának munkatársa méltatott.

– Amikor Kecskeméthyné Lilla – nekem máig Lilla néni – neve valahol szóba kerül, engem mindig jó érzés tölt el. Jó érzéseimet bizonyára az magyarázza, hogy elsősorban neki köszönhetően 35 évet tölthettem el egy álommunkahelyen, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. 1986-ban ismertem meg őt, amikor cselekvő és lelkes csapatának én is tagja lehettem – meséli Jakus Julianna a díjazottal való kapcsolatát.

A szakmai életútra kitérve elmondta: „Az érettségi után először hajógép-szerkesztést tanult, hajógépész lett az Újpesti Hajógyárban erős munkabírással, kemény kitartással. Nagyon erősen vonzódott mindenféle művészet felé. Tanítóképző főiskolán elvégezte a népművelő-könyvtár szakot, majd levelezőn az egyetemi kiegészítőt. Pesti születésű, kisebb megszakításokkal ott is élt 28 éves koráig. Első nagy korszaka az Újpesti Művelődési Házhoz köthető, ahol az 1960-as években népművelő–könyvtárosként dolgozott. Szakfelügyelő volt Csepelen, megcsinálta a Ferencvárosi Pincetárlatot, a Csepeli Galériát és az Újpesti Mini Galériát. 1968-ban – amikor férjhez ment Dr. Kecskeméthy Gyulához – együtt jöttek Balassagyarmatra. Kicsit körülményesen, de felvették a művelődési házba dolgozni. Már ekkor is számos országos programba kapcsolódott be, hogy minél több emberrel találkozzon, hogy minél több ember gondolatait és igényeit segítse összehozni. 1974-ben férjét Mohorára hívták orvosnak, őt pedig a Magyarnándori Művelődési Házba. Itt dolgozott 9 évig.

1983-tól 1993-ig kiváló igazgatóként vezette a Mikszáth Kálmán Művelődési Központot. Kecskeméthy Gyuláné egyfajta műhelyrendszert álmodott és valósított meg az intézményben. Műhelye, külön terme volt szinte minden művelődési ágnak. Kiscsoportok, klubok, körök tartották foglalkozásaikat, munkatársak vagy külsős foglalkozásvezetők vezetésével. Ezeknek a csoportoknak számos bemutatkozási alkalmat teremtettünk. Társastánc- és néptánccsoportok működtek. A városi Sportcsarnokban minden évben országos táncversenyt rendeztünk. A néptáncosoknak ruhákat varrt, varratot Nedeliczki Teri, még saját kísérőzenekart is szervezett a fellépésekhez, táncházakhoz. Különböző műfajú amatőrzenekarok próbáltak a kamarateremben. Koncertek, bábszínházi, gyermekszínházi, kamaraszínházi előadások, pódiumműsorok, és a Kamaramozi filmklubjai, filmvetítései töltötték meg a hangulatos kamaratermet. Ide született a Rigó Zoltán nevével fémjelzett Rock-Táncház is. A gyemekmunkaműhelybe óvodások, iskolások részére szerveztünk játszóházi foglalkozásokat, pedagógusoknak módszertani napokat. A gasztronómiai műhelyben sütés-főzés zajlott általános iskolások technikaóráin vagy szervezett délutáni foglalkozásokon, de rendezvényeinkhez is itt történtek az előkészületek.

A kézműves műhelyben a népi kismesterségeket éltettük tovább Nagy Melinda vezetésével. Rendszeresen megszerveztük a Nógrád megyei Kézműves Tábort, ahol a különböző generációk alkottak együtt. Számítástechnikai termünkben működött a Mikro Klub. A város legfelszereltebb számítógépparkját Szarvas Zoltán üzemeltette. Itt is volt információtár. Bár kicsit más, mint Magyarnándorban. Napilapokkal, folyóiratokkal, magazinokkal, voltak társasjátékok, volt hifi torony, rengeteg magyar és külföldi hanglemez. Délutánonként egymásnak adták a kilincset a különböző szubkultúrájú fiatalok. Volt saját büfénk is. Molnár János gondnok és családja üzemeltették. Képzőművészeti Szabadiskolánk a képzőművészeti műhelyben működött. A mára Munkácsy-díjas Csemniczky Zoltánhoz járt többek között a ma már Kossuth-díjas Párkányi Raab Péter is. Medvácz Lajos fotólaborját is sok-sok fényképezni vágyó látogatta. A Palóc ligeti Szórakoztatókert egykori kialakításánál Makovecz Imre bábáskodott.

A szabadtéri színpad számos koncertet élt meg. Sok éven át itt tartottuk a Május elsejét, a Gyermeknapot és az Augusztus 20-i rendezvényeinket. Munkájának köszönhetően több rendezvény neve szinte összeforrott a Mikszáth Kálmán Művelődési Központtal. Ilyenek a Madách Imre Irodalmi Színpadi Napok, a Balassa Kupa Országos Rejtvényfejtő Bajnokság és a Diákjuniális is. Nevéhez köthető a Horváth Endre Galéria létrehozása. Emlékszem, milyen lelkesen tervezte az új ház lehetőségeit. Akarta, hogy a sok színes program számára megfelelő feltételeink legyenek, akarta, hogy igényeket teremtsünk, hogy szolgáltatásokat nyújtsunk, hogy a magas kultúra mellett a mindennapi kultúrának is helyet adjunk. Itt is alkalmazta nyitottház szemléletet.

Kecskeméthy Gyuláné, a város egységes információs hálózatának kialakítására létrehozott kft-t is éjjel-nappali munkában szervezte. A helyi kábeltelevízió hálózat kiépítését követően elindult a műsorgyártás is teljesen önerőből, a művelődési központ munkatársaival és helyi vállalkozók támogatásával. Negyedik pályaszakaszában a helyi kábeltelevízió igazgatója maradt 2003-ig. Ezzel párhuzamosan számos feladatot látott el, számos tisztséget töltött be. 1994-ben szlovák-magyar együttműködésben megszervezte az Ipoly Szabadegyetem c. négyéves programot. Sokat és sikeresen pályázott. Szervezett amatőr rádiós-, és televíziós szerkesztői képzést is. Az Ipoly Szabadegyetem eredménye lett az Ipoly Eurorégió.

Ezzel – a megyei közgyűlés titkársága alá helyezve – létrejött az első, az EU által is elfogadott, támogatható magyar-szlovák régiós szervezet és megszülethettek az első határ menti kezdeményezések. Aztán 2000-ben a Határ menti Együttműködések és Fejlesztések Fóruma Egyesület titkára lett. Hét országot összekötő konferenciákat szervezett. Rengeteget utazott. A tőle megszokott alapossággal tette itt is a dolgát 2003-ig. Majd újabb 14 év aktivitás következett. Orvos férje által került kapcsolatba a Semmelweis Egyetem vezetőivel. Felkérték, hogy szervezze meg a Nógrád megyei orvostovábbképzést, amelynek 2017-ig több alkalommal a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ is helyet adott. Bár 2001-ben nyugdíjba vonult, de a mai napig aktív.”

– Jól látszik, hogy népművelésből közösség-, település- és térségfejlesztéssé szélesítette munkánkat. Országos szaktekintély volt, kiterjedt szakmai kapcsolatokkal. Folyamatos tevékenység megújításában jeleskedett. Feladatunkká tette, hogy a város lakóinak, közösségeinek lehetőséget teremtsünk a minél szélesebb művelődési igényeik megvalósítására – zárta gondolatait Jakus Julianna.

A díjátadó ceremónián olyan művészek adtak műsort az Örökös Tag tiszteletére, mint Ember Péter, Majer Illés Ivett, vagy a díjazott lánya, a zenész-pedagógus Kecskeméthy Lilla.

(zábrádi – sümegi)

Legújabb cikkek

Programok