Csemniczky Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész több mint kétszáz grafikáját vonultatja fel a Szerbtemplom Galéria újévi első tárlata.
„Firkálni, rajzolni jó. Jó játék kötelezettség nélkül pontokból, vonalakból, foltokból, geometrikus és amorf, organikus formákból ilyen-olyan mértékben beteríteni egy adott felületet. A nyomhagyó gesztus jelei megnyitják a fantázia palotájának kertkapuját.” – vallja Csemniczky Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek rendhagyó grafikai kiállítása nyílt szombat este a Szerbtemplom Galériában.
A megnyitó eseményen először Zolnyánszki Zsolt Benedek galériavezető szólt a nagy létszámú közönséghez és tárta fel, hogy mennyire fontos Csemniczky Zoltán munkásságát bemutatni.
– A Munkácsy-díjas szobrászművész születésének hetvenedik évfordulója alkalmából tavaly nyílt életmű kiállítása a Jánossy Képtárban, amit százötvenen ünnepeltünk – idézte fel a galéria vezetője. Kiemelte: az alkotó munkásságát mindenképp meg kell ismertetni a közönséggel, ezért Gyarmaton mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több emberhez eljusson a művész maradandó tevékenysége. Mint fogalmaz a most látható kiállítás különlegessége abban rejlik, hogy egy szobrászművész rajzait láthatjuk: képein az installálás módja visszatükrözi azt a légiességet, amely a drótszobrainál is megjelenik.
– A tárlat létrehozásakor egy olyan izgalmas tér jött létre, a tartószerkezetek felállításakor, hogy a levegőben lógó, megfeszített emberek és a bordázatuk emelkedett ki, így gyakorlatilag egy szobrászati kiállításnak is a szemtanúi lehetünk. Nem mellesleg sajátos módon, a Csemniczky-kiállítának köszönhetően újra van ikonosztáza a Szerbtemplomnak, így érdemes ebbe a szentélybe betérni és betekintést nyerni! – hívta fel a figyelmet Zolnyánszki Zsolt.
A több mint kétszáz grafikai alkotásból megálmodott tárlatot maga a kiállító művész nyitotta meg és ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
– Aki képzőművészettel foglalkozik, annak hozzátartozik a munkásságához, hogy firkál, rajzol, vázlatokat készít, ötleteket jegyez le, amiből később kialakul valami. Ezek a rajzok nem egy kitalált projekt megvalósításai, hanem az előző munkáim során megmaradt papírmaradékokra az unokaöcsémtől örökölt színes ceruzákat próbáltam ki, kíváncsi voltam: hogyan is fognak ezek a ceruzák a fekete papíron. Különösebb elkötelezettség, felelősség és elvárás nélkül nekiláttam a munkának és egyik ötlet szülte a másikat, így szaporodtak ezek a kis lapocskák, amiket otthon a műtermemben egy hasonló szerkezetre csipesszel rögzítettem – ismertette a szobrászművész.
Hozzátette: – Nyilvánvaló, hogy rajzolás, firkálgatás közben sokféle gondolat megfordul az ember fejében, ezek legtöbb esetben az eszközhasználathoz, a színpárosításhoz, a kompozíció megalkotásához és a papírformátum lehetőségeihez kapcsolódnak. Érdekes szakmai kérdés továbbá, hogy az adott képen mi segíti a motívum életét, hogyan veszi át a háttér a motívum szerepét és hogyan egyenlítődik ki dinamikus vagy statikus egyensúlyban. Azon morfondíroztam, hogy a különféle térkitöltések miként működhetnek, hogyan lehet illúziót kelteni, vagy nem kelteni, valamint mi a jó, hogyha a jelet olyanra formáljuk, ami rögtön megadja magát, vagy ami szöget üt a néző fejébe és elgondolkodik rajta – mondta Csemniczky Zoltán, aki azzal a reménnyel zárta gondolatait, hogy a firkanyomok másokban is megnyitják a képzeletük kapuját, az itt megtapasztaltak inspirációt adnak számukra.
A rendezvényen tiszteletét tette Földi Péter Kossuth-díjas festőművész is, aki méltatlannak találta a Firkák megnevezést a kiállítás címének. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ő ezekkel a rajzokkal már a születésük állapotában találkozott.
– Ezek alapvetően negatív rajzok, a feketéből szivárog elő a szín és misztikus módon kel életre, ez a lüktetés sok esetben ritmusokból, a szín értkékek egymás mellettiségéből jön létre, így hihetetlen módon születik meg egy-egy jelzés vagy gondolat. Ami számomra a tárlat izgalmasságát adja, hogy egymásból születnek a képek, egymás mellé helyezve egy egységet teremtenek – fogalmazott Földi Péter.
Az összesen kétszáznyolc beválogatott műből álló tárlat március 24-ig várja a látogatókat a Szerbtemplom Galériában.
(zábrádi-sümegi)
