spot_img

Csach Gábor: Az érzelmeket felkorbácsolni mindig egyszerűbb, mint a zaklatott indulatokat dagadó vitorlákba terelni

2024. ápr. 19.

Március 15. lett az egyetlen igazán közös ünnepe a Magyar Nemzetnek, az egyetlen ünnep, amelynek megítélése politikai táboroktól függetlenül mára nemes hagyománnyá érett. Oly sokáig próbálták így-úgy kisajátítani az ideológiák, hogy végül az egész Nemzet kapta meg Ajándékba – mondta ünnepi beszédében Csach Gábor, városunk polgármestere.

– Március 15. kapcsán joggal merülhet fel bennünk: vajon méltó-e a magyar utókor a 48-as hősök emlékéhez? – tette fel a kérdést ünnepköszöntő beszédében Balassagyarmat első embere.

– Hiszen a rendszerváltásig jóformán alig volt konszenzus a 48-as forradalom megítéléséről: Ferencjóska majd Rákosi betiltotta, a kommunisták inkább Táncsicsot, a konzervatívok inkább Kossuthot szívelték, Horthy pedig éppúgy idegenkedett Petőfitől, mint Kádár János. Mégis csoda történt, hiszen mára elmondhatjuk, hogy Március 15 lett az egyetlen igazán közös ünnepe a Magyar Nemzetnek, az egyetlen ünnep, amelynek megítélése politikai táboroktól függetlenül mára nemes hagyománnyá érett. Oly sokáig próbálták így-úgy kisajátítani az ideológiák, hogy végül az egész Nemzet kapta meg Ajándékba. És mi más volt ennek az oka, ha nem a Magyar Szabadság iránt, s az életért lángoló márciusi ifjak szíve és szenvedélye – fogalmazott Csach Gábor.

– Pedig ezen forradalmunk is elbukott, s azzal a tanulsággal szolgál, hogy könnyebb forradalmat csinálni, mint egy forradalom eszméit győzelemre vinni. Miként választást nyerni is könnyebb, mint egy országot, egy várost jól kormányozni. Mert az érzelmeket felkorbácsolni mindig egyszerűbb, mint a zaklatott indulatokat dagadó vitorlákba terelni, hogy a közösség hajója jó felé haladjon. A történelem kereke pedig oly lomha és igazságtalan, hogy valóban egy Petőfi-szív ereje kell ahhoz, hogy ép ésszel elviselhető legyen, és persze egy rakás kompromisszum, rugalmasság, hogy túlélhető legyen! – hangsúlyozta a városvezető.

A polgármester felidézte, hogy Petőfi Sándor 1845 és 1847 nyarán járt Balassagyarmaton, az akkori Balassa Szállóban hált meg a Kossuth-Rákóczi utak sarkán lévő mai vasedény bolt valamelyik emeleti, olcsó szobájában. Először késő éjjel érkezett, mert Gyarmatra indulva Losoncon hagyta kabátját, és bár a kocsist visszaküldte érte, de az rossz kabátot hozott, erre vissza kellett neki mennie a felvidéki városba, így csak harmadjára sikerült megérkeznie. Mégsem volt panasz benne, nem értékelte rossz jelként a kudarcot. Talán nem véletlen, hogy míg Losoncról több negatív megjegyzése is volt, Gyarmatról csak szép dolgokat írt: Megemlíti a teljes díszében pompázó Vármegyeházát, az akkor épülő roppant Börtönépületet, és az éjjeli zeneszótól hangos kocsmák mellett az éppen zajló csodálatos nagyvásárt is, melyet itt, a budai országút melletti Palóc ligetben tartottak. Leírja, hogy nincs szebb dolog a vásári forgatagnál, az emberek sokaságánál és főleg a szép lányoknál.

Nem véletlenek Petőfi kedves szavai Gyarmatról: 176 évvel ezelőtt a legelsők közt csatlakozott városunk a forradalomhoz is. Elődeink március 25-én az elsők közt nyilvánították ki csatlakozásukat a forradalmi követelésekhez és döntöttek a Nemzetőrség felállításáról is. Május 30-án itt a vásártéren hatalmas fesztivállal ünnepelték a Habsburgok trónfosztását és az új Magyarország áprilisi törvényeit.
A szabadságharc bukása után is élt tovább a láng: rendszeresen festették fiatalok a Vármegyeháza kapujára az „Éljen Kossuth! Éljen Bem! Éljen a Haza!” feliratot. Többször kellett kijárási tilalmat elrendelnie a forradalmat éltető izgága rebelliók miatt a császári katonaság helyi vezetőinek. Aztán 1898-ban, az ötvenedik évfordulón a város mindegyik templomában: evangélikus tótok, ortodox zsidók, görög katolikus szerbek, református és római katolikus magyarok és németek a dicsőséges forradalomról magyar nyelven, a legnagyobb tisztelettel emlékeztek meg!

– Bár a magyar szabadságharc elbukott, de a forradalom megmaradt vívmányai az 1867-es kiegyezés után sosem látott jólétet és virágzást hoztak Magyarországra. Magyarországra, és Balassagyarmatra is, amely ország és város Európában évtizedeken át sokszor bár magányosan, de nem szűnt meg küzdeni függetlensége, szabadsága és ma különösen a józanész mellett. Kívánom, hogy mai békés jólétünk tovább növekedjen!„Éljen Kossuth! Éljen Petőfi! Éljen Balassagyarmat!” Isten óvja a háborút elszenvedőket! Isten éltesse Magyarországot! – zárta ünnepi gondolatait Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere.

(szilágyi)
Sümegi Tamás fotók

Legújabb cikkek

Programok