Adamek István közismert személyisége városunknak, elég a Kék ABC-t, a Barna ABC-t, a Corleone Pizzériát említeni. A 29 éve vállalkozó férfiú a pozitív gondolkodásban hisz, ma is annyit dolgozik, mint 30 éve, állandó mozgásban van. Azt mondja: „mindig mindent azért csináltam, hogy nekem jó legyen, nem azért, hogy másnak rossz.”
Mezőgazdasági gépszerelőnek tanult, dolgozott 3 évet a Kábelgyárban, sokat utazó ügynök volt, majd 1995-ben elindította első vállalkozását, a trafikot.
“Árultam a cigit, mindig bővítettük a termékskálát a vevői igények szerint, azóta is folyamatosan ezt tesszük. Piciben kezdtük, személyes kapcsolat volt a vásárlókkal, mindig azért bővítettünk, mert kinőttük a helyiséget. A fejlődéshez mindig eggyel többet kell vállalni, mint amit elbírsz. Sokat köszönhetek feleségemnek, Krisztinával 20 éve vagyunk együtt. A Kék ABC 29, a Corleone 19 éves. Egész életemet végigkíséri az építkezés. Most is vannak terveim, mindig az alkotás. A Corleonéban, a Kék ABC-ben mindent én találtam ki, a színektől kezdve a textúrákig mindent. A művház büfét is megterveztük és csináltuk nagy sikerrel. Aztán elkezdtem pizzát sütni, kísérleteztem a recepttel vagy három hónapig. Nyolcadik pizzéria voltam a városban, de ez nem zavart, mert mindig mindent azért csináltam, hogy nekem jó legyen, ne azért, hogy másnak rossz.”
Mindig azt mondta, Balassagyarmaton szeretne érvényesülni, nem vágyik máshová.
„Hogy az Aldi mellettünk nyit meg, hamar megtudtam. Először sokat aggódtam, mi lesz velünk, benne van 25 év és 120 ember munkája. A Kék ABC az én gyerekem, ezt én szültem, az enyém marad. Jött haza a feleségem a templomból, mondta, azt mondta a pap, »ha hiszel a JóIstenben, akkor mindegy mi történik veled, az a te érdekedet szolgálja«. Mentem Pest felé és óriásplakáton ugyanezt a szemléletet olvastam, utána elmentünk Szentkútra, ugyanezt mondta a pap. Elkezdtem gondolkodni ezen. Utána már nem aggódtam, rendbe tettem magamban. Kinyitott az Aldi, természetesen készültünk rá, nagyon sok nagykereskedő és gyártó mellénk állt. A lakosságtól is rengeteg biztató szót kaptunk, amely nagyon jól esett abban a helyzetben. Mindenki látja, hogy nem különösebben csinált bajt az Aldi, nekünk azóta 20%-kal nagyobb a forgalmunk.”
István azt vallja: fejlődsz vagy visszafejlődsz. Nagy a felelősség, a munkavállalói bíznak benne, ezért csak előre szabad mennie.
„Sokan azt hiszik, hogy mi már nem dolgozunk, mert már nem kell dolgoznunk. Tévedés, ugyanannyit dolgozok a mai napig, Krisztikével együtt, mint 30 évvel ezelőtt. Most, hogy idősödik az ember jobban odafigyelek a regenerációra. Legyen a munka mögött kikapcsolódás, el kell menni wellnessezni, kirándulni. Kell a regeneráció az agyunknak és a testünknek is. A motivációnkat fenn kell tartani. Szerintem 15-20 évenként szakmát kellene változtatnunk, hogy megmaradjon a motivációnk. Jómagam ezt érzékeltem a saját bőrömön, amikor átváltottam vendéglátásra. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy több lábon állok, így motivált tudok maradni itt is, ott is. Mindent csinálok a vállalkozásban, ha kell targoncázok is, szeretek részt venni a hétköznapokban.”
Nála a legfontosabb a pozitív gondolkodásmód.
„ A szeretet az első. A szeretet vonatkozik a családra, a munkatársakra, az emberekre, a szakmádra, amit csinálsz. A második legfontosabb a becsület. A motiváció. Soha nem dolgoztam a pénzért, mindig úgy gondolkodtam, hogy amit csinálok, azt 100%-osan csináljam. Megfogalmazódik az emberben ennyi idősen, hogy a közösségért kellene tenni valamit, támogatunk rengeteg embert. Motivál az elmúlás is. Most kell értékelni, hogy itt vagyunk és a mai nap kell beletenni mindent, mert nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap.”
A klasszikus értékrendben hisz.
„Úgy látom, az emberek el vannak keseredve. Mi tartjuk a lelket bennük, hogy ezt a szemléletet átadjuk nekik. Azért járjon be dolgozni, hogy kiszolgálja az embereket, hogy örüljön a vendégnek, hogy megkapja azt a szolgáltatást, amit ígértünk neki. Az online világgal szembemenni nehéz, a klasszikus értékeket kellene megőrizni és továbbadni. A hagyományok követése is nagyon fontos, ennek őrzését beépítjük a vállalkozásba is. Például a gyrost nem tortillában adjuk, hanem a nagymamám laskájában, ami nógrádmarcali recept alapján készül. A gyerekkorom eszközeit bevetem a Corleonéban. Ezek motiválnak. Mindig állandó mozgásban vagyok. Aztán lehet, hogy egyszer eljutok oda, lecsendesedek, elmélyülök és elvonulok meditálni egy erdőbe.”
Szilágyi Norbert
