Mérföldkőhöz érkezett Balassagyarmat kulturális élete: a Civitas Fortissima téren található Jánossy Képtár falai között kapott helyet az „Örökség” nevet viselő kiállítás. A tárlat a névadó művész, Jánossy Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából valósult meg, emléket állítva a festő gazdag és meghatározó munkásságának.
A száz éve született Jánossy Ferenc festőművész előtt tiszteleg a balassagyarmati Jánossy Képtár legújabb, „Örökség” című időszaki tárlatával. A grandiózus életmű-kiállítás ünnepélyes megnyitójára szombat délután került sor, ahol a művészetkedvelők elsőként tekinthették meg a jubileumi válogatást. A látogatók előtt egy olyan rendkívüli életmű elevenedik meg, amely nemcsak a hazai képzőművészetre, de a magyar filmművészetre is nagy hatást gyakorolt.
A centenáriumi kiállítás nem egy hagyományos retrospektív tárlat, hanem egy mélyen személyes utazás. A bemutatott anyag gerincét a művész leszármazottainak féltve őrzött családi kincsei, valamint magángyűjtők nagylelkű felajánlásai alkotják. Ennek köszönhetően a közönség olyan ritkaságokat és rejtett műveket is megcsodálhat, amelyek korábban soha nem szerepeltek nyilvános kiállításon.
A kiállítás ünnepélyes megnyitója igazi összművészeti élményt nyújtott a Jánossy Képtárba sereglett művészetkedvelőknek. A közönséget először Zolnyánszki Zsolt Benedek galériavezető köszöntötte, majd a tárlatot Csach Gábor művészettörténész és Csemniczky Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész szakmai és személyes gondolatai indították útjára.
Csach Gábor három szálra fűzte fel gondolatait: az ünnepelt alkotó életéről, festészetéről és művészettörténeti jelenetőségéről, Balassagyarmathoz való kapcsolatáról és a Jánossy-kultuszról is szólt ünnepi beszédében.
– A 40-es évektől készült művei nonfiguratív, szürrealisztikus kompozíciók és sötét tónusú tájképek voltak. Emigrációja után 1964-től kezdődően művei erőteljes, expresszív színekkel festett, látomásos elemekkel teli figurális kompozíciók, illetve tájképek. Figurális műveinek jelentős része a karnevál, ill. cirkusz témáját – sokszor a naiv festészet kifejezésmódját idézően – dolgozza fel. Portréi, tájképei erőteljes művészi megjelenítő készségről árulkodnak. Olaj- és vízfestményeken kívül mozaikokat és grafikákat is készített, kerámiafestéssel is foglalkozott – fogalmazott a művészettörténész.
Hangsúlyozta: – A 70-es 80-as évek magyar művészeti avantgardjának kiemelkedő figurája volt, becenevén Firincnek ismerték. Emblematikus filmszerepeket kapott Bódy Gábor – Amerikai Anzix, Psyché – és Tarr Béla – Szabadgyalog – filmjeiben. Művei megtalálhatók a bázeli Kunst Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a székesfehérvári Deák-gyűjteményben és a salgótarjáni Dornyay Múzeumban is. Legjelentősebb gyűjteménye – 56 alkotás – a nevét viselő balassagyarmati Jánossy Képtárban látható.
Csemniczky Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész múltidéző, személyes indíttatású emlékeit, élményeit osztotta meg a hallgatósággal.
A rendezvényen a vizualitás mellett a zene is főszerepet kapott, ráadásul közvetlen családi szállal: az alkotások mellett közreműködött Gregor Belibi Minya, Jánossy Ferenc unokája is. A megnyitó hangulatát Lévárdi Beáta zongora-, Hetényi Eszter furulya-, és Bődy Szabolcs harsonajátéka tette teljessé.
Emellett Gyenesdiásról is érkeztek vendégek a megnyitóra, akik Firinc-emlékeket elevenítettek fel, valamint méltatták a településhez több szállal kötődő alkotót.
Az est méltó lezárásaként a Képtár udvarán a Tűzkő Salamon Quintet varázsolt hamisítatlan jazz-hangulatot az egybegyűlteknek.
Aki lemaradt a szombati megnyitóról vagy az esti koncertről, annak sem kell búslakodnia. Az egyedülálló képzőművészeti anyag és a kulturális örökség még hosszú hetekig elérhető a látogatók számára: az életmű-kiállítás november 15-ig tekinthető meg a Jánossy Képtárban.
Zábrádi Dorottya
Sümegi Tamás fotói
