Az ember úgy képzeli el a gyermekorvost, amilyen ő. Csendes, szerény, mosolygós, barátságos. A gyerekek nem félnek tőle, a szülőket pedig megnyugtatják kedves szavai, bizalommal fordulnak hozzá és számíthatnak rá. Dr. Komócsi András gyermekgyógyásszal készítettünk interjút annak apropóján, hogy a gyermekgyógyászatban és a háziorvosi ellátásban évtizedeken át végzett kiemelkedő szakmai munkája, valamint példamutató embersége és elhivatottsága elismeréseként városunk rangos kitüntetésével, a Pro Urbe-díjjal ismerték el.
Dr. Komócsi András 1947. január 13-án született Nagykállóban. Életútja során mindvégig a gyógyítás és az emberi értékek szolgálatát választotta, s nem csupán a gyermekek testi egészségét őrizte és ápolta, hanem lelki támogatást és biztonságot is nyújtott számukra. Mindazok, akik kapcsolatba kerültek vele, nemcsak egy kiváló szakembert ismerhettek meg személyében, hanem egy gondoskodó embert, aki mindig a gyermekek és családjaik jólétét tartotta szem előtt. Doktori pályáját szerénység, visszafogottság és elkötelezett szolgálat jellemezte. Munkáját sosem a hírnév, hanem a segítés szándéka vezérelte. A gyermekek felé forduló szeretetteljes figyelme és megnyugtató személyisége generációk számára jelentett biztos kapaszkodót.
Mindig is a reál tárgyak vonzottak, sokáig vacilláltam a fizikusi és az orvosi pálya között, de végül az orvoslás mellett döntöttem. A gyerekekkel mindig is könnyen teremtettem kapcsolatot. Ebből kifolyólag 1971-ben szereztem orvosi diplomámat a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Pályafutásomat 1971 és 1974 között Szügyben körzeti orvosként kezdtem, majd 1975 és 1978 között a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház Rendelőintézet, Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztályán dolgoztam segédorvosként. 1978 óta Balassagyarmat Város Önkormányzata, 2. számú háziorvosi körzetében látok el gyermekorvosi tevékenységet. Szakvizsgáimat 1978-ban csecsemő- és gyermekgyógyászatból, majd 1997-ben iskolaegészségtan és ifjúságvédelemből szereztem. Eleinte számos kihívással találtam szemben magam, az ügyeletek nehezítették a mindennapi életünket. Nekem is volt két kisgyermekem, a feleségem aktívan dolgozott bőrgyógyászként, így ez nagy terhet jelentett számunkra, de a pozitív visszaigazolások és a kisbetegek gyógyulása feledtetett minden rosszat.
Hosszú évtizedeket töltött gyógyítással. Mindig is közösségi ember volt, kollégái, munkatársai és páciensei kiemelik, mennyire segítőkész s bizonyosságot nyer az a tény is, hogy vannak még emberek mellettünk, akikre mindig lehet számítani.
Sok emlékezetes pillanat él az emlékeimben. Egy gyermek elvesztése mindig megviseli az orvost, de amikor segíteni tudunk az mindenért kárpótol. A gyermekek felé való nyitottság, odafigyelés, és a teljes ember segítése a fő mozgatórugója e hivatásnak. Nem elég a betegséget gyógyítani, az emberrel is kell foglalkozni, ezért kiemelten fontosnak tartom a pozitív világkép kialakítását: az ép testben, ép lélek elvet. Továbbá a folyamatos szakmai továbbképzés, felkészültség sem elhanyagolható.
Évtizedeken át dolgozott azon, hogy a családok számára érthetővé és elérhetővé tegye azokat a mindennapi döntéseket – a helyes táplálkozást, a rendszeres mozgást, a pihenést és a mentális jóllét erősítését –, amelyek hosszú távon meghatározzák a gyermekek jövőjét. Rendelőjében és az iskolai prevenciós programok során is hangsúlyozta: a gyógyítás nem ér véget a vizitnél, hanem folytatódik a tudatos választásokban és az értékorientált gondolkodásban.
Feladatom nem csupán a gyógyítás, hanem a megelőzés, az egészséges fejlődés támogatása és a családok segítése a felelős döntések meghozásában. A bizalom kiépítése, a szülők és gyermekek megnyugtató tájékoztatása is nagymértékben hozzájárul a gyógyulás felgyorsításához. A szakmai elhivatottság, a gyermekek szeretete motivál a mai napig a pályán.
Az olvasottság, az idegen nyelvek ismerete – különösen a latin nyelv szeretete – mindig közel állt hozzá, és fiatal kollégáit is folyamatos önképzésre ösztönözte. Meggyőződése szerint a felkészült, hiteles szakember nemcsak gyógyít, hanem közösségeket is formál.
Sokat olvasok, rejtvényt fejtek és minél több időt igyekszem tölteni a családommal.
A Balassagyarmatért Emlékérem kitüntető cím büszke tulajdonosa.
Nagy meglepetésként ért, hogy rám gondoltak. Igazán megtisztelő érzés, bár eleinte el sem hittem. Nagyon jó érzés volt ott állni a Polgármester Úrral a díjátadó ünnepségen. Azonban ez a díj a mindennapokat nem befolyásolja. Teszem a dolgom, hiszen a gyermekek ellátása a legfontosabb!
Zábrádi Dorottya
