145 éve született és 75 éve hunyt el a magyar kabaré atyja, Kondor Ernő. Születésnapján, március 26-án a Helytörténeti Gyűjteményben ünnepi koszorúzással és kabaréesttel emlékeztek meg a híres balassagyarmati nótaszerzőről.
Balassagyarmaton 1881. március 26-án vallásos zsidó családban született az első magyar kabarék megalapítója, aranykoszorús nótaszerző és prímás, Kondor Ernő, aki kezdetben színészként, muzsikusként kereste kenyerét Európa szerte.
Egy váratlan örökségnek köszönhetően 1907-ben Budapesten a Teréz körút 30-ban (mai Művész Mozi) megalapította a Pesti Bonbonniert, az első magyar kabarét. Olyan írók, költők vállalták, hogy a publikum elé lépnek, mint Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Szép Ernő, Heltai Jenő, Gábor Andor, a kabaréjeleneteket előadták többek közt Gózon Gyula, Somlay Artúr, Huszár Pufi vagy Medgyaszay Vilma. Kálmán Imre, Huszka Jenő, Zerkovitz Béla írta a kuplékat, magyar nótákat. Pár hónap után a kabaré csődbe ment. Kondor ezután Nagyváradon alapított kabarét, ahol egy időre még Maurice Chevalier is leszerződött. Ám pár hónap múlva ez a vállalkozás is megbukott.
Ezután Kondor visszatért a cigányzenéhez, a muzsikáláshoz, újra kiváló prímásként kereste kenyerét, újdonságként saját dalok tucatjait (Vén cigány, Kecskebéka felmászott a fűzfára, Zöld ablakos kicsi ház, Asztalomon badacsonyi stb.) alkotva meg és játszva Európa szerte – másfél évtizeden át Berlin vendégszeretetét élvezve.
Hazaköltözve 1933-ban Aranykoszorús Nótaköltő versenyt nyert, de több amerikai és európai dalversenyen is díjat érdemelt. 1934-ben a Cigánykaraván című amerikai filmben Giovanni Martinelli, a Metropolitan világhírű művésze énekelte leghíresebb nótáját, a Vén cigányt. A zsidótörvényekkel sorsa megpecsételődött, lemezeit, nótáit betiltották, jogdíjai elapadtak, egészsége is megromlott, töltőtolljavítóként tengette életét. 1951-ben hunyt el, sírja a Kozma utcai zsidótemetőben található Budapesten.
Első köztéri szobrát 1981-ben utolsó felesége finanszírozásában állították fel a balassagyarmati Honismereti Kör székhelyeként felújított Csillagház udvarán. Búza Barna pirogránit büsztjét Kutak Adrienn ipolysági keramikus keze nyomán restaurálták a közelmúltban.
A mellszobornál Majdán Béla művelődéstörténész mondott beszédet, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait.
A megemlékező kabaré estet Rédei Renáta, Illés Orsolya, Majdán Béla, Csábi István, Ember Péter, Sinágel József és a Vitalitás SE két ifjú táncosa: Szabó Boglárka és Trepinszki Hanna prezentálta.
-sümegi fotók-
