spot_img

Dallos Szilvia: Az örökbefogadás felelős döntés

2024. júl. 19.

Rengeteg mentett állat köszönheti neki életben maradását, gazdára találását, jobb egészségi állapotát és életkörülményeinek javulását. Ő Dallos Szilvia, a Balassagyarmat Közösségéért díjjal elismert állatbarát, a San Lazaro Kutyatárat üzemeltető Állatvédő Alapítvány munkatársa, aki szívügyének tekinti a kóbor állatok megmentését.

Dallos Szilviát kevés balassagyarmati lakosnak szükséges bemutatnunk. Hatalmas szívű állatbarát, mégis az is ismerheti őt, akinek nincs háziállata. Hogy ez miért van? Azért, mert az esetek túlnyomó többségében ő segít, ha egy utcán kutya kóborol vagy ha megsérül egy állat és a gazdinak nincs lehetősége állatorvoshoz juttatni. Több önkéntes segítőtársával együtt végzi ezt a munkát és emellett igyekeznek felszámolni a helytelen állattartásból adódó problémákat is – nem csak a városban, hanem a környező településeken egyaránt. A csapat lelke és mozgatórugója kétséget kizáróan ő.

„Gyerekkoromtól jelen van az életemben az állatok szeretete, mindig voltak befogadott kutyáink. Az állatvédelembe azonban később csöppentem bele, amikor Emőke barátnőm felhívott, hogy a dejtári elágazó előtti parkolóban lát egy borzalmas állapotban lévő kutyát és segítségre lenne szüksége. Ennél az esetnél sikerült megismernem Sztraka Vikiéket, akik már jó ideje végezték a környéken a mentéseket és tőlük kértem segítséget. Innentől vitt magával az áramlat és az elmúlt 10 évem erről szól.”

Harap utca 3. alatt megnyílt a San Lazaro Kutyatár, a megye második, Nyugat-Nógrád első gyepmesteri telepe, amely jelenleg mintegy 80 négylábúnak biztosít menedéket.

„Ilyen telepre járásonként szükség lenne. A kutyatárat hivatalosan januártól üzemeltetjük. Minden esetben családot keresünk mentettjeinknek. Eddigi tapasztalatom, hogy komfortosabb a kutyák mostani elhelyezése. Nagyobb lehetőségük van a környékbelieknek a menhelyről örökbe fogadni, ki lehet jönni kutyát sétáltatni, ápolni, igazi közösségi tér lesz terveink szerint. Fontos, hogy minden esetben ivartalanítva, oltásokkal ellátva, parazitamentesítve, szerződéssel adjunk örökbe.”

Nincs megállás…

„A feladatellátás során van egy napi rutin: takarítás, etetés, gyógyszerezés, karbantartás, az állatorvossal való kapcsolattartás, valamint a beeső munkák, a befogások, örökbeadások, beteg állatok orvoshoz hordása, rengeteg papírmunka, levelezések. Állandó pörgés van. Alapítványunk az ebrendészeti feladatok ellátását is elvégzi a városban. A fejlesztésekhez, az állatok jobb ellátásához pályázatokon indulásokkal, támogatók segítségével, valamint adománygyűjtéssel próbálunk fedezetet biztosítani.”

Elhivatottságodról mindent elmond, hogy közvetlenül a baleseted után még a mentőautóból is az általad megkezdett munka folytatását intézted. Mi a motiváció?

„Leírhatatlan érzés, ha segíthetsz egy végtelenül kiszolgáltatott állaton. Az a feltétel nélküli szeretet és ragaszkodás, amit kapsz a mentett állatoktól mindenképp szívet melengető. A tavalyi balesetem pedig megerősített abban, hogy értük újra talpra álljak.”

A felelős állattartást mindig hangsúlyozni kell.

„Arra a kis kiszolgáltatott élőlényre, akit magunkhoz veszünk, érezni képes lényre és ne tulajdonra tekintsünk. Életük, jólétük rajtunk múlik. Ők kiszolgáltatottak nekünk. Gondoskodjunk róluk úgy, hogy tudatában legyünk annak, nekik csak mi jelentjük a világot, annyi az életük, amit mi biztosítunk nekik.”

Jó tanácsok az örökbefogadóknak.

„Az örökbefogadás felelős döntés legyen, hiszen az állattartás minimum 10-15 évre szóló vállalás. Gondoljuk át lehetőségeinket, arra is figyeljünk, ha változás állna be életünkben, akkor mi lesz azzal az állattal, amit befogadtunk. Nincs szomorúbb lény, mint egy gazdától menhelyre visszahozott kutya. Ha nincsenek meg a feltételek az örökbefogadáshoz, akkor is ki lehet járni egy menhelyre, ahol lehet sétáltatni, ápolni, gondozni az állatokat, és ugyanazt a szeretetet kapjuk tőlük mintha hazavinnénk. Amit mindig hangsúlyozunk: Mindenki ivartalanítsa állatát!”

A menhely jövője.

„Reméljük, hogy egy pár éven belül ennek a szélmalomharcnak, amit évek óta végzünk meglesz az eredménye és abba az irányba haladhatunk, hogy csökken a kóbor és bajban lévő ebek száma. A jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk az ivartalanításra, ami reményeink szerint egyre szélesebb körben nyilvánosságot kap és megértik az emberek ennek a fontosságát, hiszen ez az egyetlen megoldás a kóborállat állomány csökkentésére és megszüntetésére.”

Zábrádi Dorottya
Sümegi Tamás fotói

HIRDETÉS

Legújabb cikkek

Programok