spot_img

Dr. Veres Gábor: Akadémiai tag lett városunk díszpolgára

2025. máj. 13.

Városunk díszpolgára, dr. Veres Gábor fizikus (50 éves) elismerésekben és sikerekben gazdag pályafutásának újabb mérföldkövéhez érkezett: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja lett.

Először is gratulálunk az akadémiai tagsághoz!

Nagyon köszönöm.

Amikor múlt év végén az MTA levelező tagságára jelölték, gondolt arra, hogy „fiatal vagy, van-volt még időd”?

12 éve kaptam meg az MTA Doktora címet, ilyen értelemben nem vagyok fiatal, másrészt viszont akkor mind a harminc fizikus MTA (levelező és rendes) tag idősebb volt nálam. Most is csak egy fiatalabb van az új tagok között.


Az akadémikusokat a hazai tagok választják az MTA tagjai közé. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt (a hazai akadémikusok teljes száma pedig a 365 főt). Nem könnyű hát az MTA tagság! Mi kell ahhoz, hogy egyáltalán jelöljék az embert?

Minden jelöltnek vannak ajánlói az akadémikusok közül, legalább három szükséges, nekem tíz ajánlóm volt a jelölésnél, akik ezzel kifejezték azt a szándékukat, hogy támogatni fognak akár szavazataikkal, akár felszólalásaikkal. Minden jelölt, akinek volt legalább három ajánlója, meghívást kapott egy 30 perces nyilvános bemutatkozó előadás tartására az akadémikusok és a nagyközönség előtt, erre december 18-án került sor az én esetemben. A mostani, májusi közgyűlésig a fizikus akadémikusoknak az volt a feladata, hogy titkos szavazással rangsorolják a jelölteket. Hét fizikus jelölt volt, és végül ebből most négyen kerültünk be a tagok közé.


Mit gondol, mivel sikerült kiérdemelnie a jelöltséget?

Nekem úgy tűnik, hogy itt az egész életút megmérettetik. Az engem támogató akadémikusok egyetemista korom óta ismernek, elég közelről követik a tevékenységemet. A jelöléshez szükséges az MTA Doktori fokozat, az pedig, hogy éppen mikor jelölik az embert, attól is függ, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor mondjuk egy adott intézményben már minden nála „erősebb” kolléga bekerült az MTA tagok közé. Nálam szerepet játszhat, hogy sok külföldi tapasztalat után lojálisan és aktívan hazai munkahelyet választottam, és segítek a diákjaimnak is bekapcsolódni a tudomány nemzetközi vérkeringésébe. Hosszú időn keresztül többször is sikerült egy jó pillanatban valamilyen értelmes ötletből kiindulva jelentősen segítenem egy-egy nagy kísérleti együttműködés sikerét.

Milyen volt az ünnepi MTA Közgyűlés a 200. évfordulón?

Sajnos nem vehettem részt a Közgyűlésen, hiszen arra csak az MTA tagjai és a közgyűlési képviselők hivatalosak, jómagam egyik sem voltam a mostani Közgyűlés alatt, csak a legvégén váltam MTA taggá, a szavazás során. A képviselők azokat képviselik, akik még nem MTA tagok, de ebben a ciklusban én képviselő sem vagyok. Viszont a kiállításokat, a bicentenáriumi programokat mindenkinek ajánlom, én is meglátogatom majd azokat. A helyszínt, tehát a felújított Dísztermet viszont megnéztem a Közgyűlés után, szép lett. A szerdai ebéden, a Székházban már részt vehettem, egy telefonhívásnak köszönhetően, amelyből a szavazás számomra sikeres eredményét szinte azonnal megtudtam.

Azért azt tudhatja a jelölt, itt már nagy meglepetés nem lehet az MTA-tagságot illetően, gondolom, nem is izgult…

Az igazi döntést valóban már korábban, a Fizikai Osztály akadémikusai meghozták velem kapcsolatban, a titkos szavazásuk során, amelynek végén ajánlást tesznek az MTA tagjainak, hogy mely fizikusokat ajánlják arra, hogy majd a Közgyűlésen a tagok rájuk szavazzanak. Ezt az ajánlást természetesen nem kötelező betartani a szavazás során, de azért ezt nem gyakran vizsgálják felül az MTA tagok, és általában több mint 90 százalékuk azokra szavaz, akiket az Osztályok ajánlottak. Én már nem hivatalosan sejthettem, hogy a Fizikai Osztály szavazása számomra kedvező volt, ezért különösebben nem volt okom az izgalomra.

Hogyan ünnepelte a friss tagságot?

Szerda este, tehát a szavazás napján a feleségem nagyon kedvesen elvitt vacsorázni egy különleges helyre, az MTA Székházához egészen közeli hajóra. A helyszín választása tehát szándékos volt, a kilátás pedig nagyon hasonló ahhoz, ami a Székház nyugati ablakaiból nyílik a Budai Várra. Részben neki is köszönhetem, hogy eljutottam idáig.

A levelező tagság mit jelent a hétköznapokban?

Nemsokára kapok majd erről egy részletes levelet az MTA Elnökségétől, de általánosságban a tudomány és az MTA érdekeinek képviselete, és a közös céljaink elérése lesz az én feladatom is. Az MTA-nak rendszeresen be kell számolnia a tudományban elért eredményekről, de emellett valószínűleg feladatom lesz a tudomány népszerűsítésével és minőségbiztosításával kapcsolatban is, például ismeretterjesztő előadások tartásával, és MTA Doktori minősítő eljárásokban való részvétellel. A magyar tudomány nemzetközi szervezetekben is képviselteti magát, talán ebből is kiveszem majd a részem. Tudományos díjak odaítélésében, és az ezt lehetővé tevő alapítványok kezelésében is lehet szerepe egy friss MTA tagnak. A társadalmat érintő, érdeklő, fontos kérdésekben is sokszor állást foglal az MTA, és lehetnek ezek között a jövőben a fizikát érintő témák is. A taggá választásom nem csak nekem szól, hanem a tudományterületem, a kísérleti részecskefizika is – amelyben az MTA tagok száma a megválasztásommal most megduplázódott – kapott ezzel egy elismerést, amelyet messze nem csak az én tevékenységemnek köszönhető, hanem nagyon sok kiváló és aktív kutatónak is, akik ezen a területen dolgoznak. Ennek a tudományterületnek a további segítése is a feladatom lesz. Az új MTA tagok választásakor, és bizonyos további kérdésekben is szavazati jogot kaptam ezzel a tagsággal. Minden hónap utolsó szerdáján részt kell vennem a Fizikai Osztály ülésein.

Mikor lehet rendes tag?

A rendes tagok választása is háromévenként történik, és persze erről csak a rendes tagok szavazhatnak. Rendes taggá az a levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. Az MTA Fizikai Osztályának ma 26 rendes és 8 levelező tagja van, tehát a többségük rendes tag, illetve általában rendes taggá válik néhány hároméves ciklus után, a szavazástól függően.


Az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének egyetemi tanáraként, igazgatóhelyetteseként tevékenykedik, mi a munkája?

Próbálok okos, tehetséges diákokkal foglalkozni és inspirálni őket, feladatokat találni nekik, pályázatokat nyerni ahhoz, hogy dolgozni tudjunk, ötleteket kigondolni a megoldásra váró problémákra. Tanórákat és laborokat tartok, terepgyakorlatokat szervezek. Én vagyok a hallgatói laboratóriumokat oktató kollégák munkaközösségének vezetője. Doktori tanácstagként és az Intézeti Tanács tagjaként az egyetemet és a diákokat érintő döntéseket hozok. Toborzó és ismeretterjesztő előadásokat tartok középiskolákban, az ELTÉ-n és az MTA-n is. De elsősorban a kutatásommal foglalkozom, nagyon sok időt töltök mostanában a publikációink olvasásával és korrigálásával a folyóiratba történő beküldés előtt. Vannak Genfben is feladataim, műszakvezető vagyok a CMS kísérletben. A BME-n is tagja vagyok a Doktori és Habilitációs tanácsnak, és persze az MTA Fizikai Osztály üléseire is jártam eddig is, mivel én vagyok az MTA Részecskefizikai Bizottságának elnöke. Egy nemzetközi szervezetnek is tagja vagyok, ami miatt szintén utaznom kell időnként, illetve a CERN-ben egy kísérleteket felügyelő bizottságban is dolgozom. Emellett az ELTE Környezettudományi Centrum Tanácsának vagyok a fizikus képviselője. Ezen kívül már csak a Természettudományi Kar Professzori Tanácsának üléseire kell járnom.


Milyen a kapcsolata Gyarmattal?

Itt nőttem fel, Dózsás koromban kezdtem komolyabban matekból és fizikából versenyezni, ezt a Balassiban folytattam. Nagyon erős szakmai, családi, érzelmi kapcsolatom van a várossal. Tanáraimnak nagyon hálás vagyok, de az osztálytársaimnak is, szívesen találkozom velük. 13 éve Gyarmat díszpolgára vagyok, azóta igyekszem, hogy felnőjek ehhez a megtisztelő címhez.

Mivel tölti a kevés szabadidejét?

Túrázással, bicajozással, termálfürdőzéssel, a feleségemmel vagy a barátaimmal. Legutóbb október végén bicikliztem fel a 2572 méter magas Edelweiss-csúcsra, pár éve pedig végigtekertem a Genf-Balassagyarmat utat is a Magas-Tauern, Szlovénia, Furka-, Oberalp- és Albula-hágók érintésével.

Szilágyi Norbert

Legújabb cikkek

Programok