„A rég óhajtva várt eszme: ,Legyen B.-Gyarmaton gymnasium’ megvalósúlt” – adta hírül 125 évvel ezelőtt a helyi sajtó. Testet öltött egy közös álom, s 1900. szeptember 1-jén végre megnyitotta kapuit a balassagyarmati Magyar Királyi és Állami Főgimnázium, a vármegye első gimnáziuma. Megtartás és megújulás – e kettős küldetés kíséri végig a 125 éves intézmény életét. Mit jelent ez ma? Hogyan egyensúlyozhatók ki a látszólagos szélsőségek? A jubileum alkalmából Mogyorósi Attila igazgatóval ezekről a kérdésekről is beszélgettünk.
Először vessünk egy pillantást a közelmúltra! Sikeres tanévet zárt a Balassi júniusban?
Talán a legsikeresebb tanévet tudhatjuk magunk mögött! A több területre kiterjedő versenyeredmények magas száma és rangja büszkeségre adnak okot, köszönhetően a gyerekek szorgalmának, tehetségének, a kollégák munkájának, és annak a támogató környezetnek, amelyben a diákok ténylegesen a feladataikra tudnak koncentrálni.
Mit jelent ez pontosan?
Olyan légkörben tanulnak, amelyben a tudás elismert érték. Maga a tárgyi környezet is nevel. A diákokat rendezett, tiszta, kiszámítható környezet veszi körül. Egyértelműen tudják, hogy mit lehet, mit nem, mikor lehet, mikor nem, s mi az, amit soha nem szabad.
Világosak a határok.
Arra törekszünk, hogy világosak legyenek. Fontos feladatnak tartom, hogy a gyerekeket építsük fel. Készítsük fel arra a versenyre, amelyben már most is nyakig benne vannak. De egy diák csak akkor tud jól teljesíteni, ha érzelmileg is rendben van. Az iskola világában ezt úgy tudjuk segíteni, ha emberként, egyenlő félként próbáljuk meg kezelni a gyerekeket. És szeretettel! Úgy látom, hogy ebben a szemléletben értő fülekre találok a kollégák közt, és jó irányba haladunk e tekintetben. Más aspektusból pedig, van összehasonlításom iskola és iskola között. Nagyon jó helyzetben vagyunk egy még mindig polgári miliőt sugárzó kisvárosban. A mai napig olyan diákjaink vannak, akiknek a szülei, nagyszülei, sőt, dédszülei is ebbe a gimnáziumba jártak. Nyilván más világ van, mint 20, 40, 60 évvel ezelőtt, teljesen más kihívásokat hoz az élet. De azt gondolom, nem kell visszafelé mutogatni, „bezzeg régen”. A gyerekek most máshogy okosak, mert most más hatások érik a mentális fejlődésüket. A Balassi továbbra is az értelmiségi képzés megalapozásának a színtere Nógrádban.
Ez ma már 125 éves küldetésnyilatkozat. Hogyan készül a Balassi a jubileumra?
Húúú, 125 év nagyon hosszú időszak, még kimondani is megindító. Több csomópont mentén építjük fel az ünnepségsorozatot. A tanévnyitóra meghívtunk több prominens személyiséget, akik balassisok voltak, s most a város és a térség életének szempontjából fontos szerepet töltenek be. Szeretettel láttuk a meghívottak közt egykori tanárainkat is, és felállt egy különleges énekkar, szintén a régi balassisokkal kiegészülve, amelyet Mátyás Levente tanár úr készített fel és vezényelt az ünnepi műsorban. A jubileumot természetesen beépítjük a Balassi-napok programjába, tematikus vetélkedő, illetve jubileumi kiadvány szerepel a tervek között.
Ennyi év távlatában röpke időnek számít öt év. Mire a legbüszkébb abból az öt évből, amit a Balassi igazgatójaként eddig eltöltött?
Arra, hogy ennek a gimnáziumnak az igazgatója lehetek. Ez nagy megtiszteltetés. Részese lehetek, mi több, irányíthatom a Vármegye legrégebbi, legpatinásabb és az egyik legjobb gimnáziumának a jelenkori építését.
Amikor elsőként épp e lap hasábjain tudósítottunk a kinevezéséről, Ön azt mondta, idézem: „Egészen gimnazista korom óta csak pozitív benyomásaim voltak a Balassiról, akár barátként, akár érettségi elnökként, akár emelt szintű vizsgáztatóként találkoztunk, és nagyon kellemes, baráti fogadtatásban van részem igazgatóként is.” Költői a kérdés: a pozitív érzésből lett azóta valami több is?
Igen. Ezt az iskolát a sajátomnak érzem. A pozitív viszonyulásból lett egy valóban nagyon erős kötődés. Valami ahhoz hasonló, amit az ember a családja iránt érez.
Nos, ezzel talán mindenki így van, aki valaha is a balassis család tagja volt. S talán azért is kihívásos feladat a Balassi igazgatójának lenni, mert kiemelt figyelmet kap a városi közvélemény részéről az intézményben folyó munka. Hogyan vélekedik erről?
Nagyon örülök, hogy ha a mai napig fókuszban tudott maradni a Balassi. Visszatekintve az alapításra, ahhoz, hogy itt ez a gimnázium megnyíljon, hatalmas társadalmi összefogás szerveződött, energiában, pénzben és vágyakban, s azóta is, minden évben sok-sok diák tesz érettségi vizsgát, és lép értelmiségi pályára, Ezt semmi nem tudta elsodorni, sem idő, sem körülmények. Ezek szerint valami igazán értékálló teremtődött meg 125 évvel ezelőtt, aminek az ereje azóta sem apadt el.
Maradt a tradicionális küldetés, a jövő értelmiségének az előképzése.
Ma is ez a legfontosabb feladatunk. Ez egy olyan gondolat, ami örökérvényű. Vannak időtlen értékek.
A Balassi többek között azért tudta megőrizni sikerét, mert korán és jól tudott reagálni a társadalmi és technológiai fordulópontok idején. Ilyen volt az informatikaoktatás, illetve a speciális nyelvi képzés elindítása, de a hat-, majd nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés elindítása is. Ma ismét itt egy új és nagy kihívás, a technológiai robbanás lábujjhegyen lopózott be az életünkbe. Ön vezetői pályázatában hat évvel ezelőtt, méltó elődeihez csatlakozva, jövőbe mutató tervet írt le, az innovatív iskola vízióját. Ma is ezt a jövőképet festené meg a Balassi számára?
A pályázatomat épp két covid hullám között írtam, és valóban a digitalizációról, a mesterséges intelligencia hatásáról szól. Ezeket a kérdéseket ma is nagyon-nagyon fontosnak gondolom. Viszont jött egy merőben szokatlan helyzet, ugyanis az igazgatóságom első évében diákot, kollégát szinte nem is láttam. Ekkor nagyon sok mindent át kellett, hogy értelmezzek. Az élet megmutatta, hogy mi az, ami működőképes, és mi az, ami nem. Az akkor kiesett időnek a hatását még ma is érezzük. Ezért az eredeti terveket felülvizsgálva, részben valósítottam meg az elképzeléseimet. Minden egyes tantermet felszereltünk digitális eszközökkel, laptopok, projektorok, okostáblák… A tankerületnek köszönhetően minden diák és minden tanár kapott laptopot otthoni használatra is. Tehát a digitális megújulás megtörtént. Sikerült LEGO-robotokat is beszerezni, a kis gimnazisták robotika szakkörön dolgoznak vele. A humanoid robotok programozását a nagyobb diákok tanulják és alkalmazzák. Sikerült vásárolni az iskolai alapítvány segítségével egy szuperszámítógépet is. Belekezdtünk például VR-tervezésbe is, a következő tanévben az emberi test VR-szemüvegen keresztül történő megtekintésén fogunk dolgozni a diákokkal közös projektben. Az informatika teremben minden számítógép újra lett cserélve. Ezeket fontos eredménynek gondolom. De ami ugyanilyen alapvetően fontos, hogy egészséges életet éljünk. Vannak dolgok, amelyek semmivel sem helyettesíthetők. Az egyik a mozgás. Azt szeretném, hogy az egészség megőrzése beépüljön a diákok értékrendjébe. Legyen számukra evidencia, hogy a mozgás, az egészség megőrzése saját felelősség és egész életre szóló program. Ehhez minden feltétel adott, az órakeret, a tornacsarnok, az udvari pályák, nagyon örülünk a szuper új rekortán borítású kosárlabda pályának is. Sikeresek voltak az elmúlt tanév sport rendezvényei, de ezen a területen, szeretném, ha tovább erősödnénk. A testi egészség mellett pedig a lelki, mentális egészség szintén alapvetően fontos. A közösségi együttlétek, a tartalmas emberek kapcsolatok sem helyettesíthetők semmivel. Azt gondolom, hogy erre a területre egyre inkább különösen nagy gondot kell fordítanunk.
Fenntartható tehát ma is a lépéselőny?
Bízom benne. Az idők szeléhez alkalmazkodni kell. Tudatában kell lenni a változásoknak, de azon értékek mentén, amelyeket évszázadosan is értéknek tekintünk.
Kanyó Kinga
