Lévárdi Beáta városunk kulturális és zenei életének egyik legmeghatározóbb egyénisége. Neve és munkássága összeforr a magas színvonalú, igényes zenei neveléssel és a kimagasló tehetséggondozással. Kórusai és zongorista növendékei rendszeresen érnek el kiemelkedő országos és nemzetközi sikereket. Az immár 35 éves szakmai tapasztalattal rendelkező és számos rangos díjjal kitüntetett karnagy, mesterpedagógus, szolfézs- és zongoratanár életének egy újabb mérföldkövéhez érkezett: 2026. szeptember 1-től a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola igazgatói feladatait látja el. Az új vezetőt az intézménnyel való szoros kapcsolatáról, vezetői programjáról és terveiről is kérdeztük.
Felgyorsult világunk folyamatosan változik. Mit gondol, hogyan alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz a művészeti alapoktatás?
A művészeti alapoktatásnak is alkalmazkodnia kell a változó világhoz, miközben meg kell őriznie azokat az értékeket, amelyek miatt a művészetre minden korban szükség van. A mai gyermekek más környezetben nőnek fel, mint akár egy-két évtizeddel ezelőtt: rengeteg információ éri őket, felgyorsult a kommunikáció, és a digitális világ természetes része lett a mindennapjaiknak. Nekünk pedagógusoknak ehhez a világhoz kell megtalálnunk a kapcsolódási pontokat. A művészet olyan terület, amely egyszerre fejleszti a kreativitást, a koncentrációt, az együttműködést és az önkifejezést.
Véleménye szerint, miért fontos, hogy Balassagyarmaton ilyen magas szinten történik a művészeti képzés?
Különösen fontosnak tartom, hogy a városban magas színvonalú művészeti képzés működjön. Egy ilyen intézmény nemcsak zenét, vizuális kultúra vagy színművészeti ágakat tanít, hanem kulturális és közösségi értéket teremt. Büszkeség számomra, hogy növendékeink vármegyei, országos és nemzetközi zongora-, fuvola-, ének-, gitár- és kórusversenyeken is kiváló eredményekkel szerepelnek. Nagy elismerés számomra, hogy két növendékemet Chomát Dalibort és Szalay Demeter Mózest idén felvették a budapesti Szent István Zeneművészeti Szakgimnázium zongora szakára. Ugyanakkor legalább ennyire fontosnak tartom azt is, hogy azok a gyermekek is gazdagabbá váljanak általunk, akikből nem hivatásos művész lesz. Hiszen a művészetre nevelt gyermekből érzékenyebb, nyitottabb, kreatívabb ember válhat.
Hogyan fogadta az igazgatói kinevezését?
Nagy megtiszteltetésként és egyben komoly felelősségként élem meg a kinevezést. Amikor megtudtam, hogy rám esett a választás, természetesen nagyon büszke voltam, ugyanakkor azonnal eszembe jutott az a felelősség is, amely egy ilyen nagy múltú és jó hírű intézmény vezetésével jár.
Melyek voltak a vezetői programja fő gondolatai?
A vezetői programom középpontjában mindenekelőtt a szakmai igényesség, az értékőrzés és a megújulás áll. Hiszek abban, hogy egy intézmény akkor tud fejlődni, ha egyszerre képes tisztelni a múltját és nyitott a jövőre. Egy menedzser típusú szemléletet szeretnék megvalósítani, ahol kiemelt szerepet kap a pályázatok keresése és megvalósítása az iskola fellendítése érdekében. Fontos célom a pedagógusközösség megerősítése is. Meggyőződésem, hogy egy intézmény akkor működik igazán jól, ha a kollégák érzik, hogy számít a véleményük, van lehetőségük szakmailag fejlődni, és közösen tudnak gondolkodni az iskola jövőjéről. Nem titkolt vágyam erősíteni a szakmai párbeszédet, a tudásmegosztást és az együttműködést. Ebben a kollegáim maximálisan mögöttem állnak, hiszen az igazgatói pályázatommal kapcsolatos vélemény-nyilvánításuk során maximálisan támogatták vezetői gondolataimat. Emellett kiemelt terület számomra a tehetséggondozás, a művészeti nevelés társadalmi és kulturális szerepének erősítése, az intézmény kapcsolatainak további bővítése, valamint hazai és külföldi iskolákkal való közös együttműködésének kiépítése. Olyan iskolát szeretnék vezetni, amelyhez jó tartozni – gyermeknek, szülőnek és pedagógusnak egyaránt. Intézményünket országos Tehetségponttá szeretném alakítani.
Úgy tudom, szinte harmadik gyermekeként tekint az intézményre.
Valóban nagyon erős érzelmi kötődés fűz az intézményhez. Az elmúlt években nem egyszerűen munkahelyként tekintettem rá, hanem olyan közösségként, amelynek fejlődéséért személyes felelősséget is érzek. Éppen ezért az igazgatói feladatokat sem teljesen új szerepként élem meg, hanem egy hosszú szakmai út következő állomásaként.
Tanszakvezetőként, zongoratanárként, szolfézstanárként és karnagyként eddig is nagyon sokféle feladattal találkozott.
Zongorista növendékeimmel az elmúlt években számos országos és nemzetközi zongoraversenyen – X. Danubia Nemzetközi Zongoraverseny, Golden Piano Talents Zongoraverseny, II. Kárpát-medencei Zongoraverseny Nemzetközi Chopin Zongoraverseny, Zenevarázslat Nemzetközi Négykezes Zongoraversenyek és VI. Nemzetközi Zongoramesék Zongoraverseny – kiváló eredményeket szereztünk. Három kórus karnagyaként – Szécsény Város Gyermekkara, Százszorszép Palóc Dalkör, Erkel Ferenc Vegyeskar – mintegy 35 év alatt, munkám által, kiváló országos és nemzetközi elismerésekkel gazdagíthattam közösségeimet. Kórusaimmal a pályázatok és a támogatók segítségével számos külföldi – olasz, szlovén, lengyel, erdélyi, kárpátaljai – koncertkörúton vettünk részt az elmúlt években. Megálmodója és művészeti vezetője vagyok az immáron 11 éve, Szécsényben megrendezésre kerülő Nemzetközi Kórusfesztiváloknak. Munkámat országos szakmai díjakkal – Artisjus-díj, Bonis Bona-díj, Príma- díj, Veres Pálné díj, Önzetlenség díj – jutalmazták.
Balassagyarmati lányként álmodozott-e valaha arról, hogy egyszer ezt a jó nevű iskolát a legmagasabb pozícióból vezetheti?
Igen, azt hiszem, mindig is volt bennem egyfajta vágy arra, hogy valami újat hozzak létre, hogy értéket teremtsek, és egyszer lehetőségem legyen ezt az iskolát vezetni. Balassagyarmatiként, hiszen én is ebbe a zeneiskolába jártam, különösen közel áll a szívemhez az intézmény, ezért már korábban is álmodoztam arról, hogy egyszer az iskola igazgatójaként dolgozhassak. Többször is pályáztam az igazgatói pozícióra, így ez számomra nem egy hirtelen jött gondolat vagy lehetőség. Hosszú idő óta készültem rá szakmailag és emberileg is.
Hogyan határozná meg a művészeti iskola alapvető küldetését?
A művészeti iskola küldetése számomra sokkal több annál, mint hogy megtanítsunk egy gyermeket zongorázni, énekelni vagy egy adott művészeti területen megfelelő technikai tudást szerezni. A legfontosabb feladatunk az értékteremtés és az értékközvetítés. Megtanítani a gyermekeket arra, hogy legyenek kíváncsiak, kitartóak, igényesek önmagukkal szemben, tudjanak örülni a saját és mások teljesítményének, és képesek legyenek együttműködni. A művészeti nevelés közben személyiséget is formálunk. A színpadra lépés bátorságot ad, a rendszeres gyakorlás kitartásra tanít, a közös muzsikálás pedig megtanít figyelni a másik emberre. Ezért szeretném, ha a Rózsavölgyi Márk AMI egyszerre lenne a tehetséggondozás műhelye, a közösségépítés helyszíne és egy olyan kulturális központ, amelynek hatása messze túlmutat az iskola falain.
Melyek a fő célkitűzései?
Célom, hogy az iskola szakmai színvonala továbbra is kiemelkedő legyen, és közben folyamatosan meg tudjon újulni. Terveim között szerepel tovább erősíteni a tehetséggondozást, a versenyfelkészítést, a közösségi programokat és az intézmény kulturális kapcsolatait. Fontosnak tartom a pedagógusok szakmai támogatását és megbecsülését is. Egy iskola ereje ugyanis elsősorban az ott dolgozó emberekben rejlik. Ha a pedagógusok motiváltak, szakmailag elismertek és érzik a közösség támogatását, akkor ezt a gyermekek is megkapják. Szeretném továbbá erősíteni a Rózsavölgyi Márk AMI jelenlétét Balassagyarmat és a térség kulturális életében. Jó lenne minél több olyan rendezvényt, koncertet, találkozót és együttműködést megvalósítani, amely megmutatja, milyen értékek születnek ebben az intézményben.
Hogyan szeretné látni az iskolát a ciklus végén?
A ciklus végén egy olyan intézményre lenne jó érzés visszatekinteni, amely megőrizte a hagyományait, de közben képes volt megújulni és alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz. Akkor lennék elégedett, ha a Rózsavölgyi Márk AMI szakmailag továbbra is országosan elismert művészeti iskola lenne, amelyből tehetséges és értékes fiatalok kerülnek ki, de legalább ilyen fontos számomra az is, hogy minden növendékünk jó élményekkel, önbizalommal és kulturális értékekkel gazdagodjon. Boldogság töltené el a lelkem, ha a pedagógusok büszkék lennének arra, hogy itt dolgoznak, a gyermekek örömmel járnának az iskolába, a szülők pedig bizalommal fordulnának hozzánk. És talán a legfontosabb: szeretném, ha néhány év múlva azt mondhatnánk, hogy közösen építettünk tovább valamit, ami már előttünk is érték volt. Nem egy új iskola létrehozása a célom, hanem a Rózsavölgyi Márk AMI értékeit szeretném megőrizni, továbbvinni és a következő generáció számára még erősebbé tenni.
Zábrádi Dorottya
Fotók: Sümegi Tamás
