Telek Balázs Balogh Rudolf-díjas fotóművész és Horváth Endre-díjas képzőművész születésének 50. évfordulója tiszteletére nyílt emlékkiállítás a Jánossy Képtárban.
Telek Balázs 1974. május 9-én született Balassagyarmaton. 1992-től az egri Eszterházy Károly Főiskola földrajz-rajz szakos hallgatója volt. 1993-tól a rajz tanszéken akkor induló vizuális-kommunikáció szakon folytatta tanulmányait. 1994-ben tanára, Lugosi Lugo László fotóművész kurzusán ismerkedett meg a camera obscurával mint fotóeszközzel.

A főiskolai évek alatt kezdett intenzívebben foglalkozni festészettel és zenével is. 1996-ban a barokk stílusú egri Líceum épületének belső terén, Az égi lajtorják leeresztése; Óriás parabolika címmel mutatta be diplomamunkáját, amely rendhagyó módon ötvözte a zenét, festészetet, fény- és mozgásművészetet annak érdekében, hogy a passzív nézők aktív résztvevőkké válhassanak. Három főiskolás barátjával, Kóczán Gáborral, Demeter Ádámmal, Major Lajossal megalakították a Tekodema Fotográfiai Csoportot. 1998-tól a Tekodema Magyarországon és külföldön is számos kiállítást rendezett, amelynek egy részét a Gromek Fotógaléria szervezte. A csoport tagjait felvették a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójába.
1999-ben nyerte el első alkalommal a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíját. Ebben az időszakban camera obscuráival főleg panorámaképeket készített és kúpkamera-variációkat épített. Előadást tartott a lyukkamerás fotográfiáról a II. Nemzetközi Fényszimpóziumon Egerben, ahol alapító tagja lett az ott megalakuló Nemzetközi Kepes Társaságnak. A Budapesti Műszaki Egyetemen speciális fotográfiai kurzust vezetett építész hallgatók részére.

2000-ben Németországban olaj és akril képeket festett és állított ki festőművész bátyjával együtt. 2001-ben előadója volt a Magyar Fotográfusok Háza és a HP Magyarország közös szervezésében létrejött digitális képalkotás tanfolyamoknak, majd a Fotográfusok Házában (2005-2006) önálló camera obscura hétvégéket tartott, illetve több alkalommal (2007-2012) a „Képíró – képolvasó hétvégék” kurzusvezetője volt. 2002−2007 között a Szellemkép Szabadiskola fotó szakán tanított. Tagja lett a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületnek. 2003-ban a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja lett. 2005-ben Balogh Rudolf-díjat kapott.

2007-ben feleségével Halász Gabival létrehozták az ArtBázis Összművészeti Műhelyt, majd az ArtBázis Művészeti Alapítványt, melynek kuratóriumi elnöke volt. Az ArtBázison azóta is kiállításokat, előadásokat, kurzusokat tartanak. A hely, a különböző művészeti ágak képviselőinek találkozási pontjaként és alkotó műhelyként funkcionál. 2007-ben megjelent, Anamorf című önálló fotográfiai albuma. 2008-ban jött létre a FotóFalu Projekt, melynek egyik fő szervezője, a FotóFalu Szabadegyetem projekt felelőse, a FotóFalu Alapítvány kuratóriumának tagja volt. A Mai Manó Házban lebonyolított országos camera obscura pályázat, illetve az abból létrehozott Kortárs sötétszobák című kiállítás kurátora és a kiállításhoz kapcsolódó kiadványok szerkesztője volt.
2009-től a KREA Kortárs Művészeti Iskolában archaikus fotográfia címen kurzust vezetett, illetve alternatív analóg és digitális képalkotás kurzusokat tartott iskolákban és különböző intézményekben. 2010-től két évig a BKF Médiaművészeti Intézetének fotográfia szakán tanított, mint művész tanár. 2015-ben 41 évesen egy fertőző betegség okozta halálát.
A balassagyarmati kiállítást Kóczán Gábor fotóművész, a Tekodema fotográfiai csoport tagja és ifj. Telek Zoltán, Horváth Endre-díjas művésztanár ajánlotta a közönség figyelmébe.

– Balázs érthetetlenül rövid, de intenzív életéből nagyon sok kép született. Sokat dolgozott, folyamatosan gondolkodott, érteni próbálta a világot, és benne az embereket, kapcsolatokat: az élet leghétköznapibb jelenségeit. Folyamatos útkeresésben, állandó kísérletezésben élt. Nyughatatlan kíváncsisággal figyelt, és egy tudós elszántságával kereste a megfelelő formát és technikát, aminek segítségével a látottak és megéltek képpé válhattak. Hitt abban, hogy a művészet, amely egyszerre teremt gondolatokat és érzelmeket, a mindennapjaink része. Balázs életműve befejezetlenségében lett teljes, képei már tőle függetlenül élnek, viszik tovább üzeneteit, ajándékait, amiket mindannyiunknak hagyott. Képeiben annak lehetünk szemtanúi, résztvevői, befogadói, ahogy az alkotó ember az élet mélyére néz, meglátja és számunkra is láthatóvá teszi mindazt, ami igazán fontos. Teszi mindezt felkészültséggel, folyamatos tanulással, kísérletezéssel, aprólékos munkával, alázattal. Rendíthetetlen hittel abban, hogy mindig van helyes nézőpont, ahonnan összeáll a kép. Olykor több is – fogalmazott Zolnyánszki Zsolt Benedek galériavezető.
A kiállításmegnyitót a Gáspár Károly Trio jazz koncertje koronázta meg.
A különleges és felejthetetlen tárlat június 15-ig tekinthető meg.
(zábrádi – sümegi)