Emlékkiállítás nyílik az első magyar irodalmi gyermeklap, Az Én Újságom megalapítója, Pósa Lajos író, költő, meseíró tiszteletére a Jánossy Képtárban október 30-án.
A tárlatot megnyitja október 30-án, csütörtökön 17 órakor Gyurán Ágnes, a Pósa Lajos Társaság alelnöke, közreműködik Pákó Mária rimaszombati zenész.
A kiállítás november 16-ig megtekinthető.
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, Terézváros, 1914. július 9.) író, költő, meseíró, dalszerző, szerkesztő, az eredeti magyar gyermekirodalom atyja
„A magyar gyermekköltészetnek éppen oly megteremtője és korszakalkotója ő, mint Arany, Petőfi, Tompa a nemzeti költészetnek.” (Vass Mátyás)
Pósa Lajos a kiváló mesemondó és meseíró hozzáértő kézzel szerkesztett kisebb-nagyobb terjedelmű könyveket az ifjúság számára. Könyvei, válogatásai számtalan kiadást megéltek és több nemzedék is olvasta azokat. Történetein, meséin, mondókáin magyar gyermekek tízezrei nevelkedtek a XIX. és XX. században.
Fiatal korától mindhaláláig és még azután is néhány évtizeden át az egész ország „Pósa bácsi”-ja volt. Senki se vette, nem is vehette komolyan, de közben mindenki szeretve és mosolyogva tisztelte. Bródy Sándor, a nagy hatású író, az egész modern hazai irodalom ösztönzője, és Hermann Ottó, a vele kortárs tudomány egyik főalakja együtt tartotta és hirdette kulturális életünk egyik főalakjának. A gyermekekhez szóló magyar irodalom klasszikusai – Benedek Elek, Sebők Zsigmond, majd Móra Ferenc is – mesterüknek és példaképüknek tudták. Az akkoriban – és még jó ideig – oly népszerű „magyar nóta” legművészibb mesterei – Dankó Pista, Lányi Géza – főként az ő dalait zenésítették meg (állítólag több mint 400-at), de még a fiatal Bartók Béla is öt Pósa-versből csinált magyar nótát.
www.posalajos.com
www.janossykeptar.hu
www.mkmk.hu
