„Semmi sem emel fel annyira, mint az alázatosság, és semmi sem sújt annyira porba, mint a dölyf és a viszálykodás”.
A bő ezer esztendővel ezelőtt írt „Szent István intelmei fiához, Imre herceghez” című rövid erkölcstani könyvecskében fogalmaz így Magyarország első királya – kezdte beszédét Csach Gábor polgármester a Vármegyeháza dísztermében rendezett ünnepségen.
– Magyarország legrégebbi és legbecsesebb ünnepnapja van ma – folytatta a város első embere. – 1090 óta, vagyis Szent László királyunk 936 esztendővel ezelőtt írt dekrétuma óta elrendelt ünnepe van hazánkban az államalapító Szent Istvánnak. Mégpedig olyan vidám és diadalmas ünnepe, amely elbukó forradalmainkkal szemben az Európában egyedülállóan, annyi sorscsapás ellenére 1026 esztendőn át megmaradt Magyar Állam, így az egész magyarság születésnapja.
Balassagyarmaton különösen, hiszen városunkat 902 körül alapították Gyarmat néven a hét honfoglaló magyar hadrend egyikének, a kürtgyarmat törzsnek tagjai. Abból a célból, hogy az akkori szövetségi szállásterület északi határát jelentő Ipoly feletti határtelepülések egyetlen déli településeként, az itt lévő történelmi átkelőhely okán hídfőként szolgáljon. Az ezredfordulóra szabad királyi település lettünk az István mellett harcoló Hont-Pázmány nemzetség hadseregének tagjaiként.
A polgármester hangsúlyozta: – Ma túl sokszor halljuk, hogy ki kit győz le, ki kit akar elszámoltatni, ki kit akar eltörölni a közéletből. Túl sok az indulat, túl kevés a türelem. Túl sokszor akarjuk bebizonyítani, hogy nekünk van igazunk, és közben megfeledkezünk arról, hogy Magyarország akkor is a mi közös hazánk, ha nem minden kérdésben értünk egyet. Szent István mondja: „Senki se támadhasson ellenségesen másra, ne ítéljen, s ne bántalmazzon bírói vizsgálat nélkül”.
Városalapító őseink a sikeres oldalra álltak, István mellett küzdöttek az erős, egyszerre okosan kompromisszumokat kötő, de szuverén Magyarországért. Mert egy várost sikeresen működtetni ugyanúgy lehet, mint egy országot: a közösség érdekeit az egyéni ideológiákon és önös politikai érdekeken felülemelkedve. Alázattal örülni a sikereknek a folytonos viszálykodás és a „minden rossz” kevélysége helyett.
Finoman és türelmesen egyensúlyozva az önfeladó kompromisszumok és a vakmerő érdekérvényesítés halálos szakadékai között. Ahogyan Szent István mondta fiának: „sose légy elhamarkodott, mert az „ostobán tett fogadalmainkat meg kell szegjük!”
Mert ahogy Szent István is megállapította: „nehéz megtartani a hatalmat ezen a vidéken”. Ezen a vidéken az energetikához, a vízgazdálkodáshoz vagy a focihoz, mint általában mindenhez ugyanis minden magyar ember ért.
Ezért itt csak az erények vezette helyes arányérzék által tehető sikeressé a közösség – ez volt célja az államalapításnak is.
Ezért is fogadjuk meg államalapító Szent István királyunk intelmeit:
„… legyünk irgalmasak… és kíméletesek… Legyünk lélekben erősek – Civitas Fortissimában ez nem nehéz feladat –, hogy jó sorsunk ne tegyen túlzottan elbizakodottá, a balszerencse pedig ne sújtson minket a porba!”
Legyünk bátrak az együttműködésben, a józan párbeszédben is.
Legyünk bátrak abban, hogy a közös érdeket a személyes vagy politikai viták fölé helyezzük.
S ahogy első királyunk mondta: „legyünk jók … mert a jóság erényének gyakorlása vezet el minket a teljes boldogsághoz!” – zárta ünnepi gondolatait Csach Gábor polgármester.
(szilágyi)
Sümegi fotók
