Hajnal Sándor önkormányzati képviselő tavaly kilépett a SZAB-frakcióból, most újra indul körzetében a választáson – független jelöltként.
Tavaly tavasszal önkormányzati képviselőként kilépett a SZAB-frakcióból, s leszögezte: békésen váltak el, és függetlenként, a jelenlegi (ön)kormányzat ellenzékeként folytatja a munkáját. Úgy hallani, újra indul a választáson.
Igen, valószínűleg elindulok az önkormányzati választáson, a balassagyarmati 3. választókerület független, és talán az egyetlen városi Civil képviselőjelöltjeként. Megítélésem szerint 2019 óta a választókerületben sikeres tevékenységet folytattam az utak és járdák felújítása, a rendszeres kátyúzás, a sár- és pormentesítés, a csapadék-vízelvezető rendszer javítása, bővítése, a közterületi kertészeti munkák és a közvilágítási rendszer fejlesztése területén, de folytatni kívánom a képviselői munkát, mert a 2019-ben tervezett, illetve általam elképzelt feladatok egy részét nem sikerült teljes mértékben befejezni.
Mire gondol?
Egyrészről szeretném tehát befejezni a 2019-ben eltervezett feladatok teljes körű megvalósítását, másrészről pedig úgy hiszem, hogy a pénzügyek, az oktatás, a városüzemeltetés, az egészségügyi ellátás, a beruházás és építés, a parkolás és közlekedés, szállítás, jog (rendeletalkotás, ill. módosítás) létező, valódi dolgok, ezekhez a pártok nélkül is értenek az Emberek, vagyis a Civilek. Ezek valódi ügyek, amiket intézni kell. Ezeknek az az intézése pedig az a szolgálat, amire egy közösségnek, egy városnak szüksége van. De ehhez nincs szükség pártokra, pártpolitikusokra és mindebből a Civileket, illetve a függetleneket kiszorító egyéb hátramozdítókra.
Miért fontos a pártoktól való függetlenség?
A mai pártpolitikusoknak az a szándékuk, hogy másoknak előírják, hogyan legyen, holott ők maguk sem tudják. Tudniillik nincs is mit tudni, mert amiről a pártpolitikusok jelentős része azt képzeli, ő ért hozzá – dominanciára törekvés, az erőforrások megszerzésére irányuló, az útból mindent félresöprő elszántság, a hatalom és pénz megszerzésének mértéktelen dühe -, de ezekhez nem lehet olyan módon érteni, hogy a szűkebb környezetünk, tágabb értelemben pedig az ország gyarapodását, a népjólét megvalósulását segítse. A probléma megoldása azonban nyilvánvaló. Jól képzett Polgárokat, Civileket kell keresni, olyanokat, akik a jeles ügyekben lehetőség szerint a legjobbak és nem restek tenni is érte. A „politizálás” pedig szimpla technikai kérdéssé válik abban a pillanatban, ahogy kizárjuk belőle a pártokat!
Mi a legfőbb üzenet?
Vajon kiből lehet ma ügyeket felelősen intéző Polgár, illetve Civil? Ismert vélemények szerint a polgár jellemzően szabad, öntudatos, önálló, független, a vagyonát a tudásával szerző és gyarapító, kulturált, művelt, gondolkodó, a saját és mások igazáért mindig kiálló, tenni vágyó, a közéletet alakító. Tehát a polgár rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyektől a mai, tekintélyelvű hatalom retteg, ezért ha erőszakkal jelenleg nem is, de retorikával, jogalkotással félreérthetetlenül üldözi. A napnál is világosabb, hogy a polgári Magyarország ma már olyan távol van tőlünk, mint Makó Jeruzsálemtől. Kell egy közérthető hívószó, széles választói rétegeket megszólító meghatározás, ami hihetővé teszi a mára elfelejtett, egykori alapgondolatot. Azt, amely felcsillantotta a reményt sokak számára, hogy tehetséggel, kitartó szorgalommal, tanulással, tisztességes munkával bárkiből lehet ügyeket intéző, felelős Polgár és Civil. Másként nem megy, de mindez elérhető, főleg, ha teszel érte!
(szilágyi)
